Benediktbeuern

	Benediktbeuern
	A kolostortemplom
	; Benediktbeuern címere
	; Benediktbeuern címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Polgármester	Johann Kiefersauer
Irányítószám	83671
Körzethívószám	08857
Rendszám	TÖL, WOR
	Népesség
Teljes népesség	3686 fő (2021. dec. 31.)
Népsűrűség	97,36 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	617 m
Terület	37,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Benediktbeuern Pozíció Németország térképén
	é. sz. 47° 42′ 24″, k. h. 11° 24′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 24″, k. h. 11° 24′ 42″
	Benediktbeuern Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Benediktbeuern weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Benediktbeuern témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Benediktbeuern település Németországban, azon belül Bajorországban, 3600 fő körüli állandó lakossal.^[2]

Fekvése[szerkesztés]

Bad Tölztől délnyugatra, Bichl déli szomszédjában fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a 745-ben itt megépült benedekrendi kolostorról kapta.

Története[szerkesztés]

Benediktbeuern kolostortemploma (Klosterkirche St. Benedikt) az Alpok nyúlványa vidékének (Voralpenland), sőt egész Felső-Bajorországnak egyik legöregebb barokk temploma. A kolostort 955-ben az idáig elkalandozó magyarok lerombolták, de hamarosan újraépült. A mai két udvar közé rendezett késő reneszánsz épületegyüttes 1669–1675 között épült át. Késő gótikus kerengője (Kreuzgang), valamint a refektórium kapuzata 16. századi festményeivel külön figyelmet érdemel. Utóbbi mennyezete 1500 körülről maradt fenn. A régi díszterem (Alter Festsaal) mennyezetén súlyos keretbe foglalt allegorikus érzelmű festmények láthatók, de muzeális értékűek a terem pompás ajtókeretei és zománcozott kályhái is. A kolostor folyosóit és cellasorát az első emeleten szép stukkó díszíti, a második emeleten pedig Johann Georg Amsam 1682-ben festett képeinek sora illusztrálja a rendház történetét.

Kórháza 1668-ra épült meg, 1722-re pedig a könyvtár, ahol a szerzetesek könyvmásoló tevékenységének eredményeként rendkívül gazdag kódex-gyűjtemény maradt az utókorra. Itt jegyezték fel a 13. században azokat a latin és német nyelvű dalokat, amelyeket vándordiákok énekeltek és amelyeket Carmina burana néven ismer a világ (1936 óta Carl Orff zenéjével). 1803-ban épült – ma külön múzeum – Glashütte nevű kísérleti műhely, ahol a híres müncheni fizikus és csillagász, Joseph von Fraunhofer dolgozott.

A 3600 körüli lakosú község kedvelt téli-nyári üdülő, fűtött alpesi – szabadtéri – fürdővel, síliftekkel.

Nevezetességek[szerkesztés]

Benedekrendi kolostortemploma (Klosterkirche St. Benedikt) – Az ősrégi, 745-ben épült kolostortemplom ikertornyai négyszögletes gótikus toronycsonkokra ráépített, keskeny és kecses hatszögletű toronyban és hagymakupolában végződnek. Antonio Riva olasz építész az 1680–83 közötti építkezéskor egyszerűsített reneszánsz homlokzattal látta el a főbejáratokat.

Mennyezeti freskók: Johann Jakob Zeiller alkotása, a főoltáron a Szent Anasztázia mennybemenetelét ábrázoló oltárképet Jacopo Amigoni olasz mester festette. A mellékoltárokat Ignaz Günther festményei díszítik. A legemlékezetesebb Szent Anasztázia aranyozott ezüsthermája, mely dúsan felékszerezett királynőt ábrázol és az idősebb Asam fivér; Egid Quirin Asam munkája.