Kórház
 |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
_2007-03-03.jpg)
A kórház[1] komplex egészségügyi-intézmény, amely speciális tudományos berendezések felhasználására és működtetésére szakosodott, erre kiképzett személyzettel a modern orvostudomány problémáinak megoldását valósítja meg. A kórház illetékes hatóság és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-gyógyintézeti keretekkel bíró, fekvőbeteg ellátást nyújtó egészségügyi intézmény, ahol diagnózis-terápiás, rehabilitációs, oktatási és szociális szolgáltatást nyújtanak állandó orvosi irányítás és felügyelet mellett.
A kórház mindezeket együtt koordinálja egy közös cél, a jó egészség helyreállítása és fenntartása érdekében. Tehát ez egy nagyon összetett szervezet és munkahely, amely azzal a céllal működik, hogy a lakosság széles körének egészségi állapotát javítsa és helyreállítsa, speciális ellátás biztosításával, mint gyógyítás, táplálás, vérellátás, betegtanácsadás és képzett szakemberek terén orvosi és sebészi team segítségével. A kórház a társadalom professzionális alrendszerében az egészségügyi ellátó rendszer része, ahol a gyógyító tevékenység bináris kódja az egészség és betegség viszonya.[2]
A kórházak története[szerkesztés]
A korai kórházak csak a betegek ápolását szolgálták vagy a hajléktalanoknak adtak menedéket. Később a kórházak funkciói bővültek.
A modern kórház funkciói és koncepciója[szerkesztés]
Funkciói[szerkesztés]
A modern kórház nem csak a gyógyítás központja, de az egészségmegőrzésé is. Biztosítja az orvosi ellátást, amely magában foglalja a megelőző, gyógyító és rehabilitációs intézkedéseket is.
Betegellátás, gyógyítás[szerkesztés]
A kórházi ellátást fő funkciója az, hogy a beteget vagy sérültet ellássa és helyreállítsa a beteg egészségét. Ez a szolgáltatás tartalmazza a beteg diagnózisának felállítását, a betegség terápiájának és a lehetséges profilaxis meghatározását. Emeli az ellátás színvonalát és általános orvosi gyakorlat normáit. Ez a központja a közegészségügynek és nagymértékben elősegíti a megelőző és társadalmi orvoslás fejlődését.
District Health System[szerkesztés]
1986-ban a WHO megalakította a Global Programme Conimittee-t. A Bizottság elfogadott egy koncepciót, a Regionális Egészségügyi Rendszert (District Health System), amelynek alapja az elsődleges egészségügyi ellátás, amely része a nemzetállamok egészségügyi politikájának. A regionális kórházi rendszer a nemzetállamok alkotmányos egészség és családi jólét-politikája. A régió lakosságának egészségügyi ellátását a regionális kórház szolgáltatja. A regionális kórház klinikai szolgáltatást, klinikai és nem klinikai támogatás, beleértve az adminisztratív szolgáltatásokat nyújt.
Klinikai szolgáltatás[szerkesztés]
Ezek alapvető és életfontosságú feltételei a betegek gyógyulásának. Ezen keresztül lehet biztosítani a különböző terápiás részlegek, mint a nőgyógyászati, gyermekgyógyászati, kardiológiai, ortopédiai, stb. klinikai szolgáltatásokat.
Klinikai jellegű kiegészítő szolgáltatás[szerkesztés]
A szolgáltatások, mint pl.: patológia, radiológia, vérdepó, műtéti érzéstelenítés jelentős támogatást nyújtanak az orvosi munkában, miközben a betegség diagnosztizálását végzik vagy műtenek.
Nem-klinikai jellegű szolgáltatás[szerkesztés]
Fontos szerepet játszik a betegek jó közérzetének biztosításában. Ezek bizonyos egyéb szolgáltatások a betegek részére. Hotel szolgálat: élelmezés, konyha, tisztaság, kórházi személyzet, vezetés.
Adminisztratív szolgáltatás[szerkesztés]
Biztosítják a zökkenőmentes működését a kórháznak. Ez többek között pénzügyi, jogi kérdések, személyi, betegek orvosi dokumentációja, gyógyszerek beszerzése stb.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ kórház: összetett szó= kór+ház; kór:‘betegség’. Származékai: kóros, kórság, kórságos. Északi szláv eredetű: cseh, szlovák, lengyel chory (‘beteg’). A magyarba egy régi szlovák chor alak kerülhetett, s a magyar ~ is sokáig melléknév volt (innen a kórság, azaz ‘betegség’ szó). A nyelvújítás korában az erdő đ erdőség, hely đ helység szópárok analógiájára a ~t mint főnévi tövet vonták el a kórságból, és széltében használni kezdték orvosi szakszavak alkotására összetételek elő- és utótagjaként: kórház, kórtan, kórterem, kórbonctan, kórokozó, illetve eskór, elmekór, gümőkór, mélakór, sápkor, holdkóros stb.
- ↑ Pokol B. Szociológia elmélet Rejtjel Kiadó 1999. 128. old.
Források[szerkesztés]
- https://web.archive.org/web/20131029193219/http://mot.tudomanytortenet.hu/index.php?page=16
- http://mult-kor.hu/20110802_kozepkori_arab_orvosi_keziratokat_digitalizaltak
- http://website.informer.com/visit?domain=clinicalpharmacy.org.uk
- https://web.archive.org/web/20120218072954/http://lib-sh.lsuhsc.edu/fammed/medsites.html
- https://web.archive.org/web/20131005212445/http://www.4shared.com/folder/tlggJrSy/pdf.html
- https://web.archive.org/web/20130520184355/http://www.histpharm.org/grants.htm
- http://www.nlm.nih.gov/pubs/factsheets/hmd.html
- https://web.archive.org/web/20120210025434/http://home.swipnet.se/PharmHist/Lankar/lankar_en.html
- A biztonság új aspektusai: A kórházi személyzet biztonsága
Irodalom[szerkesztés]
- A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
|
|
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |