Patológia
.jpg)
A kórtan avagy patológia (az ógörög pathosz (πάθος) = szenvedés és -logia (-λογία) = valaminek a tanulmányozása szóösszetételből) az emberi orvoslásban a beteg sejtek, szövetek és szervek szerkezeti és funkcionális változásaival foglalkozik. „A patológia az orvostudomány alapja, összeköti az elméleti tudományokat a klinikummal, választ keres a betegségek tüneteit és a betegek panaszait okozó morfológiai és funkcionális elváltozásokkal kapcsolatos kérdésekre.”[1]
A növények elváltozásaival foglalkozó tudomány neve növénykórtan (fitopatológia), az állatokéval az állatkórtan (zoopatológia) foglalkozik.
A patológia vizsgálati szempontjai
[szerkesztés]
A négy legfőbb szempont, melyek szerint a betegségeket a patológia vizsgálja:
- Etiológia: mi okozza a betegséget
- Patogenezis: a betegség lefolyása, mechanizmusa
- Morfológia: a sejteket, szöveteket, szerveket érintő szerkezeti változások
- Klinikai szempont: a morfológiai változások funkcionális következményei
A patológia területei
[szerkesztés]- Anatómiai patológia
- Törvényszéki patológia
- Citopatológia
- Citogenetika
- Mikrobiológia
- Nozológia (a betegségek osztályozásának tudománya)
- Hematológia
- Immunológia
- Kórszövettan (károsodott szövet mikroszkópos elemzése)
A patológia módszerei
[szerkesztés]- Makroszkópos patológia (autopsia, necropsia vagy boncolás)
- Mikroszkópos patológia (szövettan, immunhisztokémia, elektronmikroszkópia)
- Diagnosztikus célból eltávolított szövetminta biokémiai és molekuláris biológiai elemzése
A patológia szerepe a modern orvostudományban
[szerkesztés]A patológia a klinikai diagnosztika egyik alapja: a betegségek okának tisztázása, a daganatok típusának és agresszivitásának meghatározása, valamint a terápiás döntések támogatása nagy részben patológiai vizsgálatokon alapul.[2] A szövettani és molekuláris diagnosztika meghatározza a célzott terápiák alkalmazhatóságát, a citológiai vizsgálatok pedig fontos szerepet játszanak a korai szűrésben (pl. méhnyakrák). A modern patológia így kulcsszerepet tölt be a személyre szabott orvoslásban és a klinikai döntéshozatalban.[3]
A patológia története
[szerkesztés]A patológia alapjai az ókori görög orvosláshoz nyúlnak vissza, különösen Hippokratész és Galénosz tanításaihoz, akik először írták le a betegségek megfigyelhető elváltozásait.[4] A modern patológia a 17–19. század között alakult ki, amikor a mikroszkóp feltalálása lehetővé tette a sejtek és szövetek vizsgálatát. A tudomány fejlődésében kulcsszerepet játszott Rudolf Virchow, aki 1858-ban megfogalmazta a „sejtpatológia” elvét, miszerint minden betegség a sejtek szintjén kezdődik.[5] Ezek az alapelvek határozzák meg a patológia modern formáját is.
Források
[szerkesztés]- Kopper László – Schaff Zsuzsa: Patológia 1. Budapest: Medicina. 2004. ISBN 963-242-921-4
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Patológia i.m.
- ↑ The critical role of pathology in cancer care. WHO International Agency for Research on Cancer, 2022 (Hozzáférés: 2025. január 1.)
- ↑ The Role of Pathologists in Medicine. College of American Pathologists. (Hozzáférés: 2025. január 1.)
- ↑ Vivian Nutton. Ancient Medicine. Routledge (2012). ISBN 978-0415520956
- ↑ Erwin H. Ackerman. Virchow and his Cell Doctrine. Medical Heritage Society (1981)
