Schweinfurt
| Schweinfurt | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Kerület | Alsó-Frankföld | ||
| Alapítás éve | 1254 | ||
| Polgármester | Sebastian Remelé (CSU) | ||
| Irányítószám | 97401–97424 | ||
| Körzethívószám | 09721 | ||
| Rendszám | SW | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 54 539 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 527,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 202–343 m | ||
| Terület | 35,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Schweinfurt weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Schweinfurt témájú médiaállományokat. | |||
|
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Schweinfurt járásszabad város Németországban, Bajorországban. Jelentős számú török és orosz lakossággal rendelkezik. Schweinfurt a harmadik legnagyobb város Würzburg és Aschaffenburg után Alsó-Frankföldön. A város mottója: Ipar és művészet. Lakosainak száma 54 539 fő (2025. december 31.).[1]
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]971 óta ismerjük a Swinfurt helységnevet, amely folyamatosan változott: Suinuurde, Suinfurte, Swinvordi, Sweinvort, Sweinfurt és végül Schweinfurt.
A város neve szó szerinti fordításban Disznógázló. A városban nagyon sok helyen található disznót ábrázoló szobor. Ezeket általában cégek helyezik ki, a cégre jellemző egyenruhában, viseletben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Schweinfurt Bajorország északi részén található, Alsó-Frankföld (kormányzati) kerületben. A Majna partján fekszik, Würzburgtól mintegy 30 km-re. A lakóövezetek a város északnyugati (Bergl), északi (Haard, Hochfeld, Steinberg, Eselshöhe) és északkeleti (Deutschhof) részén találhatóak. Az ipari területek a város nyugati, délnyugati részein találhatóak. Schweinfurtnál fordul a Majna általános kelet-nyugati folyásiránya elsőként délre. Ez az úgy nevezett Majnaháromszög (Maindreieck).
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosok száma | 36 336 | 58 446 | 51 962 | 52 098 | 51 610 | 52 724 | 54 032 | 53 585 | 55 067 | 54 539 |
| 1925 | 1970 | 1987 | 2012 | 2014 | 2016 | 2019 | 2021 | 2023 | 2025 |
Városrészei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
|
|
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csak autóbuszforgalom. Villamos, illetve földalatti nincs. A legtöbb buszvonal végállomása a Roßbrunnon található. Érdekesség, hogy a Roßbrunn leginkább egy sétálóutcára hasonlít, de mégsem forgalom elől elzárt terület. Több vasúti megállóhely közül csak a főpályaudvar használatos a városok közötti utazásnál, a Schweinfurt-Hauptbahnhof. Ezenkívül rendelkezik még két kisebb vasútállomással, de azokat csak a helyközi járatok használják.
Politika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A legerősebb politikai erő 40 éven át az SPD volt. Hosszú időn át abszolút többségben voltak a városi tanácsban. 1920 és 1933 között illetve 1946-tól 1992-ig ők adták a polgármestert is.
A városi képviselőtestületben 44 képviselő kap helyet (2014-2020), a következő megoszlás szerint:
- CSU 21
- SPD 10
- Schweunfurter Liste 3 (schweinfurti lista)
- Die Linke 3 (baloldali párt)
- Szövetség ’90/Zöldek 3 (Bündnis 90/Die Grünen)
- Pro Schweinfurt 2
- FBU 2
- Republikánusok 1 (Die Republikaner)
- FDP 1 (egyéni képviselő)
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]791-ből származik az első említése mint Swinfurt illetve Suinfurtero. A város 1240 és 1250 között először pusztult el. Birodalmi szabadvárosi státuszát először 1254-ben említik. A város 1542-ben tért át a protestáns vallásra. 1554-ben második alkalommal is elpusztult (csak a városháza maradt meg). 1627 és 1650 között, a harmincéves háború alatt csapatok (pl. svédek) többször is átvonultak a városon. 1652-ben került sor a Leopoldina akadémia megalapítására.
1803-ban a birodalmi főrendi határozat (Reichsdeputationshauptschluss) alapján a település a bajor választófejedelemséghez csatlakozott. A város 1810 és 1814 között a Würzburgi Nagyhercegséghez tartozott, majd 1814-ben véglgesen a Bajor Királysághoz csatolták. A Bamberg felől Würzburg irányába haladó vasútvonal 1852-ben érte el a települést, majd 1854-ben Bad Kissingen és Meiningen felé is kiépült a schweinfurt–meiningeni vasútvonal.
- 1872: a Kugelfischer cég megalapítása.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Alexander-von-Humboldt-Gymnasium Schweinfurt
- Celtis-Gymnasium
- Olympia-Morata-Gymnasium
- Walther-Rathenau-Gymnasium
- Privates Lyzeum der Republik Griechenland
- Bayernkolleg Schweinfurt
- Friedrich-Fischer- Állami szakiskola
- Fachhochschule Würzburg-Schweinfurt – Műszaki Főiskola Würzburg-Schweinfurt, Schweinfurti részleg
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Schweinfurt Alsó-frankföld gazdasági központja, több mint 48 000 munkahellyel. Schweinfurtba naponta akár 40 km távolságról is járnak be dolgozni.
Kultúra és látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Színház
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Schweinfurti városi színház
- Babaszínház név nélkül
- Kultúrműhely diszharmónia
- Hans Sachs Gruppe
Múzeumok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Georg Schäfer múzeum
A múzeum a legfontosabb 19. századi német festők képeit állítja ki magánygyűjteményből.
- Otto Schäfer múzeum
- Régi gimnázium múzeuma
Ismert emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fontosabb személyek, akik a városban születtek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Itt született Mechwart András,
- Heinrich Salmuth (1522. március 2.; † 1576. március 20.) , teológus
- Johann Lorenz Bausch (1605. szeptember 30. - 1665. november 17.), gyógyszerész
- Johann Lorenz Bach (1695. szeptember 10. – 1773. december 14.), zeneszerző
- Johann Elias Bach (1705. február 12. - 1755. november 30.), zeneszerző
- Margarethe Geiger (1783; † 1809. szeptember Bécs), festő, grafikus
- Friedrich Rückert (1788. május 16. - 1866. január 31.), költő
- Philipp Moritz Fischer (1812 - 1890), feltaláló
- Carl Christian Giegler (más néven Giegler Pascha (1844 – 1921), távközlési mérnök, szudáni nagykövet
- Friedrich Fischer (1849. március 19. – 1899. október 2.) feltaláló,
- Itt született 1862-ben Thoedor Fischer építész
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2025". Gemeindeverzeichnis 2025 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2026. augusztus 27. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A város hivatalos oldala (németül)
- Georg Schäfer Múzeum weblapja (németül)
- Schweinfurt-Online, információk a városról (németül)

