Német Szabaddemokrata Párt

Német Szabaddemokrata Párt
Mottó: Wir glauben, dass es geht anders. (Mi hisszük, hogy másképp működik.)
Adatok
Elnök	Christian Lindner
Elnökhelyettes	Wolfgang Kubicki Uwe Barth Marie-Agnes Strack-Zimmermann
Alapítva	1948. december 12.
Székház	Thomas-Dehler-Haus, Reinhardtstraße 14, 10117 Berlin
Ifjúsági tagozat	Fiatal Liberálisok (Junge Liberale)
Pártújság	Elde
Tagok száma	56.000 (2014)
Ideológia	liberalizmus Klasszikus liberalizmus Gazdasági liberalizmus konzervatív liberalizmus
Politikai elhelyezkedés	Jobbközép
Parlamenti mandátumok	Bundestag: 80 / 709 Tartományi parlamentek: 112 / 1 868
Nemzetközi szövetségek	Liberális Internacionálé
EP-frakció	ALDE
Hivatalos színei	kék, sárga, magenta
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Német Szabaddemokrata Párt témájú médiaállományokat.

Német Szabaddemokrata Párt (németül Freie Demokratische Partei, FDP) liberális párt Németországban. Ideológiája a szabadpiac elvű gazdaságpolitika és az egyéni jogok védelmét ötvözi a német jóléti állam szociális elveivel. A 2005-ös választások után a harmadik legnagyobb párt a Bundestagban.

Az FDP-t német liberális pártok alapították 1948. december 11-én, amelyek részben a liberális Német Demokratikus Pártból (DDP), részben a középjobb Német Néppártból (DVP) eredtek. Az FDP első elnöke, Theodor Heuss, korábban a DDP egy vezetője volt.

Az FDP hagyományosan középosztálybeli és felső középosztálybeli protestánsok alkotják, akik függetlennek vallják magukat es az európai liberális hagyományok híveinek. A szövetségi választásokon a párt 5,8% és 12,8% közti eredményeket szokott elérni, tehát nem közelíti meg a két nagy német párt (a CDU/CSU, illetve az SPD eredményeit.

A párt 1998-tól ellenzékbe került. A szabaddemokraták főleg a fiatalokat célozzák meg, ezért is volt a 2002-es választásokon a „Projekt 18” a kampányuk címe.

A 2004-es parlamenti választásokon 6,1%-ot értek el. A párt az ALDE-frakció része, annak 3. legerősebb pártja.

A 2005-ös szövetségi választásokon a párt 9,8%-ot ért el, ezzel a 3. legerősebb párt lett az ellenzéki oldalon.

Ideológia

A párt ideológiája a liberalizmus. A párt a politikai spektrumon gazdasági liberálisnak tekinthető.

Gazdaságpolitika

A párt a liberális és szociális piacgazdaságban hisz. Fontosnak tartják, hogy az állam a gazdaság működéséhez szükséges kereteket megadja, de lehetőleg ne avatkozzon bele a piaci mechanizmusokba.

Céljuk a munkahely teremtés a befektetői környezet jobbá tételével, ennek céljában a bürokráciacsökkentés, privatizálás és deregularizációt vallják fontosnak. Az államadósság csökkentésével egy olyan kiegyensúlyozott költségvetést szeretnének, amivel nem alakulna ki újraeladósodás. Az adózás szempontjából az egyszerűbb adórendszert szeretnék megteremteni, a személyi jövedelem adó esetében az egykulcsos adórendszert vezetnék be.

A szabaddemokraták eltörölnék szövetségi szinten a minimálbért, ehelyett a bérek alsó határát tartományi illetve ágazati sajátosságoknak megfelelően határoznák meg.

Egészségügy

A bürokratikus szabályrendszerek leépítését tartják fontosnak emellett, hogy a betegeknek joguk legyen dönteni orvosi kezelések esetén a saját testükről. Az intézményi autonómiát erősíteni kell. Hosszabb távon a párt kender legalizálást tűzte ki célul.

Oktatáspolitika

A párt a migrációs háttérrel rendelkező diákok esetében kötelező német nyelvi tesztet íratnának, hogy a nyelvi hiányosságokkal küzdő diákokat kiszűrjék. Az óvodai elhelyezést ingyenessé tennék 3-6 éves korú gyerekek esetében. Az idegen nyelv tanítása, már az általános iskola első osztályában el kell kezdeni álláspontjuk szerint.

A párt a felosztott oktatási rendszert támogatja, aminek keretében felszámolnák a Gesamtschule rendszerét, mert álláspontjuk szerint ez az iskolatípus nem szolgálja az egyéni fejlődést és a teljesítményorientált szemléletet. A párt a csúszó tandíjakat támogatja, hogy a felsőoktatási intézmények finanszírozása biztosított legyen. A párt támogatja az őssejt kutatásokat.

Választási eredmények

Bundestag

Választások	Választókerületi szavazatok száma	Pártlistás szavazatok száma	%	Megszerzett helyek száma	Kormány/Ellenzék?	Pártelnök
1949	nem volt	2,829,920	11.9	52 / 410	Kormánypárt: CDU/CSU és a DP párttal	Franz Blücher
1953	2,967,566	2,629,163	9.5	53 / 509	Kormánypárt: CDU/CSU és a DP párttal	Franz Blücher
1957	2,276,234	2,307,135	7.7	43 / 519	Ellenzék	Reinhold Maier
1961	3,866,269	4,028,766	12.8	67 / 521	Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal	Erich Mende
1965	2,562,294	3,096,739	9.5	50 / 518	Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal	Erich Mende
1969	1,554,651	1,903,422	5.8	31 / 518	Kormánypárt: SPD párttal	Walter Scheel
1972	1,790,513	3,129,982	8.4	42 / 518	Kormánypárt: SPD párttal	Walter Scheel
1976	2,417,683	2,995,085	7.9	40 / 518	Kormánypárt: SPD párttal	Hans-Dietrich Genscher
1980	2,720,480	4,030,999	10.6	54 / 519	Kormánypárt: SPD párttal	Hans-Dietrich Genscher
1983	1,087,918	2,706,942	6.9	35 / 520	Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal	Hans-Dietrich Genscher
1987	1,760,496	3,440,911	9.1	48 / 519	Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal	Martin Bangemann
1990	3,595,135	5,123,233	11.0	79 / 662	Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal	Otto Graf Lambsdorff
1994	1,558,185	3,258,407	6.9	47 / 672	Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal	Klaus Kinkel
1998	1,486,433	3,080,955	6.2	43 / 669	Ellenzék	Wolfgang Gerhardt
2002	2,752,796	3,538,815	7.4	47 / 603	Ellenzék	Guido Westerwelle
2005	2,208,531	4,648,144	9.8	61 / 614	Ellenzék	Guido Westerwelle
2009	4,076,496	6,316,080	14.6	93 / 622	Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal	Guido Westerwelle
2013	1,028,645	2,083,533	4.8	0 / 630	Kiesett a törvényhozásból	Philipp Rösler
2017	3,249,238	4,997,178	10.7	80 / 709	Ellenzék	Christian Lindner

Tartományi parlamentek

Tartomány	Választási év	Szavazatok száma	%	Megszerzett helyek száma	Kormány/Ellenzék?
Alsó-Szászország	2017	287,957	7.5	11 / 137	Ellenzék
Baden-Württemberg	2016	445,430	8.3	12 / 143	Ellenzék
Bajorország	2018	687,842	5.1	11 / 205	Ellenzék
Berlin	2016	109,431	6.7	12 / 160	Ellenzék
Brandenburg	2019	51,660	4.1	0 / 88	Parlamenten kívül
Bréma	2019	87,107	6.0	5 / 84	Ellenzék
Észak-Rajna-Vesztfália	2017	1,065,307	12.6	28 / 199	Kormánykoalíció a CDU párttal.
Hamburg	2020	199,263	4.9	1 / 121	Ellenzék
Hessen	2018	215,946	7.5	11 / 137	Ellenzék
Mecklenburg-Elő-Pomeránia	2016	24,475	3.0	0 / 71	Parlamenten kívül
Rajna-vidék-Pfalz	2016	132,262	6.2	7 / 101	Közlekedésilámpa koalíció (SPD és Zöldekkel)
Saar-vidék	2017	17,419	3.3	0 / 51	Parlamenten kívül
Szászország	2019	97,438	4.5	0 / 119	Parlamenten kívül
Szász-Anhalt	2016	54,525	4.9	0 / 87	Parlamenten kívül
Schleswig-Holstein	2017	105,770	11.5	9 / 73	Jamaika koalíció
Türingia	2019	55,422	5.0	5 / 90	Ellenzék

Választók

A párt választói hagyományosan a 60 éven felüliek és a középkeresetűek közül tevődik össze, bár a 18-29 év közöttiek közt a Zöldek a legnépszerűbb párt, a szabaddemokraták a 3. legnagyobb korcsoportjának számítanak ők. Területileg a párt hagyományosan Baden Württemberg, Hessen, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék Pfalz és Schleswig-Holstein tartományokban népszerű.

Elnökei

A FDP szerepe a német tartományi parlamentekben

  Nagyobbik kormánypárt

  Kisebbik kormánypárt

  Ellenzék

  Nem jutott be

• Theodor Heuss 1948–1949
• Franz Blücher 1949–1954
• Thomas Dehler 1954–1957
• Reinhold Maier 1957–1960
• Erich Mende 1960–1968
• Walter Scheel 1968–1974
• Hans-Dietrich Genscher 1974–1985
• Martin Bangemann 1985–1988
• Otto Graf Lambsdorff 1988–1993
• Klaus Kinkel 1993–1995
• Wolfgang Gerhardt 1995–2001
• Guido Westerwelle 2001–2011
• Philipp Rösler 2011–2013
• Christian Lindner 2013–

Források

• Az FDP honlapja
• TV-Liberal