Német Szabaddemokrata Párt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Német Szabaddemokrata Párt

Logo der Freien Demokraten.svg
Adatok
Elnök Christian Lindner
Elnökhelyettes Wolfgang Kubicki, Uwe Barth, Marie-Agnes Strack-Zimmermann

Alapítva 1948. december 12.
Székház Thomas-Dehler-Haus,
Reinhardtstraße 14,
10117 Berlin
Ifjúsági tagozat Junge Liberale
Pártújság Elde
Tagok száma 56.000 (2014)

Ideológia liberalizmus
Klasszikus liberalizmus
Gazdasági liberalizmus
Nemzetközi szövetségek Liberális Internacionálé
EP-frakció ALDE
Hivatalos színei kék, sárga, magenta
Weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Német Szabaddemokrata Párt témájú médiaállományokat.

Német Szabaddemokrata Párt (németül Freie Demokratische Partei, FDP) liberális párt Németországban. Ideológiája a szabadpiac elvű gazdaságpolitika és az egyéni jogok védelmét ötvözi a német jóléti állam szociális elveivel. A 2005-ös választások után a harmadik legnagyobb párt a Bundestagban.

Az FDP-t német liberális pártok alapították 1948. december 11-én, amelyek részben a liberális Német Demokratikus Pártból (DDP), részben a középjobb Német Néppártból (DVP) eredtek. Az FDP első elnöke, Theodor Heuss, korábban a DDP egy vezetője volt.

Az FDP hagyományosan középosztálybeli és felső középosztálybeli protestánsok alkotják, akik függetlennek vallják magukat es az európai liberális hagyományok híveinek. A szövetségi választásokon a párt 5,8% és 12,8% közti eredményeket szokott elérni, tehát nem közelíti meg a két nagy német párt (a CDU/CSU, illetve az SPD eredményeit.

A párt 1998-tól ellenzékbe került. A szabaddemokraták főleg a fiatalokat célozzák meg, ezért is volt a 2002-es választásokon a „Projekt 18” a kampányuk címe.

A 2004-es parlamenti választásokon 6,1%-ot értek el. A párt az ALDE-frakció része, annak 3. legerősebb pártja.

A 2005-ös szövetségi választásokon a párt 9,8%-ot ért el, ezzel a 3. legerősebb párt lett az ellenzéki oldalon.

Ideológia[szerkesztés]

A párt ideológiája a liberalizmus. A párt a politikai spektrumon gazdasági liberálisnak tekinthető.

Gazdaságpolitika[szerkesztés]

A párt a liberális és szociális piacgazdaságban hisz. Fontosnak tartják, hogy az állam a gazdaság működéséhez szükséges kereteket megadja, de lehetőleg ne avatkozzon bele a piaci mechanizmusokba.

Céljuk a munkahely teremtés a befektetői környezet jobbá tételével, ennek céljában a bürokráciacsökkentés, privatizálás és deregularizációt vallják fontosnak. Az államadósság csökkentésével egy olyan kiegyensúlyozott költségvetést szeretnének, amivel nem alakulna ki újraeladósodás. Az adózás szempontjából az egyszerűbb adórendszert szeretnék megteremteni, a személyi jövedelem adó esetében az egykulcsos adórendszert vezetnék be.

A szabaddemokraták eltörölnék szövetségi szinten a minimálbért, ehelyett a bérek alsó határát tartományi illetve ágazati sajátosságoknak megfelelően határoznák meg.

Egészségügy[szerkesztés]

A bürokratikus szabályrendszerek leépítését tartják fontosnak emellett, hogy a betegeknek joguk legyen dönteni orvosi kezelések esetén a saját testükről. Az intézményi autonómiát erősíteni kell. Hosszabb távon a párt kender legalizálást tűzte ki célul.

Oktatáspolitika[szerkesztés]

A párt a migrációs háttérrel rendelkező diákok esetében kötelező német nyelvi tesztet íratnának, hogy a nyelvi hiányosságokkal küzdő diákokat kiszűrjék. Az óvodai elhelyezést ingyenessé tennék 3-6 éves korú gyerekek esetében. Az idegen nyelv tanítása, már az általános iskola első osztályában el kell kezdeni álláspontjuk szerint.

A párt a felosztott oktatási rendszert támogatja, aminek keretében felszámolnák a Gesamtschule rendszerét, mert álláspontjuk szerint ez az iskolatípus nem szolgálja az egyéni fejlődést és a teljesítményorientált szemléletet. A párt a csúszó tandíjakat támogatja, hogy a felsőoktatási intézmények finanszírozása biztosított legyen. A párt támogatja az őssejt kutatásokat.

Választási eredmények[szerkesztés]

Bundestag[szerkesztés]

Választások Pártlistás szavazatok száma  % Megszerzett helyek száma Kormány/Ellenzék? Pártelnök
1949 2,829,920 11.9
52 / 410
Kormánypárt: CDU/CSU és a DP párttal Franz Blücher
1953 2,629,163 9.5
53 / 509
Kormánypárt: CDU/CSU és a DP párttal Franz Blücher
1957 2,307,135 7.7
43 / 519
Ellenzék Reinhold Maier
1961 4,028,766 12.8
67 / 521
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Erich Mende
1965 3,096,739 9.5
50 / 518
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Erich Mende
1969 1,903,422 5.8
31 / 518
Kormánypárt: SPD párttal Walter Scheel
1972 3,129,982 8.4
42 / 518
Kormánypárt: SPD párttal Walter Scheel
1976 2,995,085 7.9
40 / 518
Kormánypárt: SPD párttal Hans-Dietrich Genscher
1980 4,030,999 10.6
54 / 519
Kormánypárt: SPD párttal Hans-Dietrich Genscher
1983 2,706,942 6.9
35 / 520
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Hans-Dietrich Genscher
1987 3,440,911 9.1
48 / 519
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Martin Bangemann
1990 5,123,233 11.0
79 / 662
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Otto Graf Lambsdorff
1994 3,258,407 6.9
47 / 672
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Klaus Kinkel
1998 3,080,955 6.2
43 / 669
Ellenzék Wolfgang Gerhardt
2002 3,538,815 7.4
47 / 603
Ellenzék Guido Westerwelle
2005 4,648,144 9.8
61 / 614
Ellenzék Guido Westerwelle
2009 6,316,080 14.6
93 / 622
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Guido Westerwelle
2013 2,083,533 4.8
0 / 630
Kiesett a törvényhozásból Philipp Rösler
2017 4,997,178 10.7
80 / 709
Ellenzék Christian Lindner

Tartományi parlamentek[szerkesztés]

Tartomány Választási év Szavazatok száma  % Megszerzett helyek száma Kormány/Ellenzék?
Alsó-Szászország 2013 354,971 9.9
14 / 137
Ellenzék
Baden-Württemberg 2016 445,430 8.3
12 / 138
Ellenzék
Bajorország 2013 389,584 3.3
0 / 137
Parlamenten kívül
Berlin 2016 109,431 6.7
12 / 149
Ellenzék
Brandenburg 2014 14,389 1.5
0 / 88
Parlamenten kívül
Bréma 2015 76,754 6.5
6 / 83
Ellenzék
Észak-Rajna-Vesztfália 2017 1,065,307 12.6
28 / 199
Kormánykoalíció a CDU párttal.
Hamburg 2015 262,157 7.4
9 / 121
Ellenzék
Hessen 2013 157,354 5.0
6 / 110
Ellenzék
Mecklenburg-Elő-Pomeránia 2016 24,475 3.0
0 / 71
Parlamenten kívül
Rajna-vidék-Pfalz 2016 132,262 6.2
7 / 101
Közlekedésilámpa koalíció (SPD és Zöldekkel)
Saar-vidék 2017 17,419 3.3
0 / 51
Parlamenten kívül
Szászország 2014 61,847 3.8
0 / 126
Parlamenten kívül
Szász-Anhalt 2016 54,525 4.9
0 / 105
Parlamenten kívül
Schleswig-Holstein 2017 105,770 11.5
9 / 69
Jamaika koalíció
Türingia 2014 23,352 2.5
0 / 91
Parlamenten kívül

Választók[szerkesztés]

A párt választói hagyományosan a 60 éven felüliek és a középkeresetűek közül tevődik össze, bár a 18-29 év közöttiek közt a Zöldek a legnépszerűbb párt, a szabaddemokraták a 3. legnagyobb korcsoportjának számítanak ők. Területileg a párt hagyományosan Baden Württemberg, Hessen, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék Pfalz és Schleswig-Holstein tartományokban népszerű.

Elnökei[szerkesztés]

A FDP szerepe a német tartományi parlamentekben
  Nagyobbik kormánypárt
  Kisebbik kormánypárt
  Ellenzék
  Nem jutott be

Források[szerkesztés]