Ugrás a tartalomhoz

Német Szabaddemokrata Párt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Német Szabaddemokrata Párt

Mottó: Wir glauben, dass es geht anders. (Hisszük, hogy másképp működik.)
Adatok
ElnökChristian Lindner
ElnökhelyettesWolfgang Kubicki
Bettina Stark-Watzinger
Johannes Vogel

Alapítva1948. december 12.
SzékházThomas-Dehler-Haus,
Reinhardtstraße 14,
10117 Berlin
Ifjúsági tagozatFiatal Liberálisok (Junge Liberale)
PártújságElde
Tagok száma56.000 (2014)

Ideológialiberalizmus
Klasszikus liberalizmus
Gazdasági liberalizmus
konzervatív liberalizmus
Politikai elhelyezkedésJobbközép
Parlamenti mandátumokBundestag:
0 / 630
Tartományi parlamentek:
66 / 1 876
Nemzetközi szövetségekLiberális Internacionálé
EP-frakcióALDE
Hivatalos színeikék, sárga, magenta
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Német Szabaddemokrata Párt témájú médiaállományokat.

Német Szabaddemokrata Párt (németül Freie Demokratische Partei, FDP) liberális párt Németországban. Ideológiája a szabadpiac elvű gazdaságpolitika és az egyéni jogok védelmét ötvözi a német jóléti állam szociális elveivel. A 2005-ös választások után a harmadik legnagyobb párt a Bundestagban.

Az FDP-t német liberális pártok alapították 1948. december 11-én, amelyek részben a liberális Német Demokratikus Pártból (DDP), részben a középjobb Német Néppártból (DVP) eredtek. Az FDP első elnöke, Theodor Heuss, korábban a DDP egy vezetője volt.

Az FDP hagyományosan középosztálybeli és felső középosztálybeli protestánsok alkotják, akik függetlennek, és az európai liberális hagyományok híveinek vallják magukat. A szövetségi választásokon a párt 5,8% és 12,8% közti eredményeket szokott elérni, tehát nem közelíti meg a két nagy német párt (a CDU/CSU, illetve az SPD) eredményeit.

A párt 1998-tól ellenzékbe került. A szabaddemokraták főleg a fiatalokat célozzák meg, ezért is volt a 2002-es választásokon a „Projekt 18” a kampányuk címe.

A 2004-es parlamenti választásokon 6,1%-ot értek el. A párt az ALDE-frakció része, annak 3. legerősebb pártja.

A 2005-ös szövetségi választásokon a párt 9,8%-ot ért el, ezzel a 3. legerősebb párt lett az ellenzéki oldalon.

Ideológia

[szerkesztés]

A párt ideológiája a liberalizmus. A párt a politikai spektrumon gazdasági liberálisnak tekinthető.

Gazdaságpolitika

[szerkesztés]

A párt a liberális és szociális piacgazdaságban hisz. Fontosnak tartják, hogy az állam a gazdaság működéséhez szükséges kereteket megadja, de lehetőleg ne avatkozzon bele a piaci mechanizmusokba.

Céljuk a munkahely teremtés a befektetői környezet jobbá tételével, ennek céljában a bürokráciacsökkentés, privatizálás és deregularizációt vallják fontosnak. Az államadósság csökkentésével egy olyan kiegyensúlyozott költségvetést szeretnének, amivel nem alakulna ki újraeladósodás. Az adózás szempontjából az egyszerűbb adórendszert szeretnék megteremteni, a személyi jövedelem adó esetében az egykulcsos adórendszert vezetnék be.

A szabaddemokraták eltörölnék szövetségi szinten a minimálbért, ehelyett a bérek alsó határát tartományi illetve ágazati sajátosságoknak megfelelően határoznák meg.

Egészségügy

[szerkesztés]

A bürokratikus szabályrendszerek leépítését tartják fontosnak emellett, hogy a betegeknek joguk legyen dönteni orvosi kezelések esetén a saját testükről. Az intézményi autonómiát erősíteni kell. Hosszabb távon a párt a kender legalizálást tűzte ki célul.

Oktatáspolitika

[szerkesztés]

A párt a migrációs háttérrel rendelkező diákok esetében kötelező német nyelvi tesztet íratnának, hogy a nyelvi hiányosságokkal küzdő diákokat kiszűrjék. Az óvodai elhelyezést ingyenessé tennék 3-6 éves korú gyerekek esetében. Az idegen nyelv tanítása, már az általános iskola első osztályában el kell kezdeni álláspontjuk szerint.

A párt a felosztott oktatási rendszert támogatja, aminek keretében felszámolnák a Gesamtschule rendszerét, mert álláspontjuk szerint ez az iskolatípus nem szolgálja az egyéni fejlődést és a teljesítményorientált szemléletet. A párt a csúszó tandíjakat támogatja, hogy a felsőoktatási intézmények finanszírozása biztosított legyen. A párt támogatja az őssejt kutatásokat.

Választási eredmények

[szerkesztés]

Bundestag

[szerkesztés]
Választások Választókerületi szavazatok száma Pártlistás szavazatok száma % Megszerzett helyek száma Kormány/Ellenzék? Pártelnök
1949 nem volt 2 829 920 11,9
52 / 410
Kormánypárt: CDU/CSU és a DP párttal Franz Blücher
1953 2 967 566 2 629 163 9,5
53 / 509
Kormánypárt: CDU/CSU és a DP párttal Franz Blücher
1957 2 276 234 2 307 135 7,7
43 / 519
Ellenzék Reinhold Maier
1961 3 866 269 4 028 766 12,8
67 / 521
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Erich Mende
1965 2 562 294 3 096 739 9,5
50 / 518
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Erich Mende
1969 1 554 651 1 903 422 5,8
31 / 518
Kormánypárt: SPD párttal Walter Scheel
1972 1 790 513 3 129 982 8,4
42 / 518
Kormánypárt: SPD párttal Walter Scheel
1976 2 417 683 2 995 085 7,9
40 / 518
Kormánypárt: SPD párttal Hans-Dietrich Genscher
1980 2 720 480 4 030 999 10,6
54 / 519
Kormánypárt: SPD párttal Hans-Dietrich Genscher
1983 1 087 918 2 706 942 6,9
35 / 520
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Hans-Dietrich Genscher
1987 1 760 496 3 440 911 9,1
48 / 519
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Martin Bangemann
1990 3 595 135 5 123 233 11,0
79 / 662
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Otto Graf Lambsdorff
1994 1 558 185 3 258 407 6,9
47 / 672
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Klaus Kinkel
1998 1 486 433 3 080 955 6,2
43 / 669
Ellenzék Wolfgang Gerhardt
2002 2 752 796 3 538 815 7,4
47 / 603
Ellenzék Guido Westerwelle
2005 2 208 531 4 648 144 9,8
61 / 614
Ellenzék Guido Westerwelle
2009 4 076 496 6 316 080 14,6
93 / 622
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Guido Westerwelle
2013 1 028 645 2 083 533 4,8
0 / 630
Kiesett a törvényhozásból Philipp Rösler
2017 3 249 238 4 997 178 10,7
80 / 709
Ellenzék Christian Lindner
2021 4 040 783 5 316 698 11,5
92 / 736
Kormánypárt az SPD-vel és a Zöldekkel (2021–2024) Christian Lindner
2025 1 623 351 2 148 878 4,3
0 / 630
Kiesett a törvényhozásból Christian Lindner

Tartományi parlamentek

[szerkesztés]
Tartomány Választási év Szavazatok száma % Megszerzett helyek száma Kormány/Ellenzék?
Alsó-Szászország 2022 170 298 4,7
0 / 146
Parlamenten kívül
Baden-Württemberg 2021 508 278 10,5
18 / 154
Ellenzék
Bajorország 2023 413 595 3,0
0 / 203
Parlamenten kívül
Berlin 2023 70 416 4,6
0 / 147
Parlamenten kívül
Brandenburg 2024 12 462 0,8
0 / 88
Parlamenten kívül
Bréma 2023 64 155 5,1
5 / 84
Ellenzék
Észak-Rajna-Vesztfália 2022 418 460 5,9
12 / 195
Ellenzék
Hamburg 2025 100 522 2,3
0 / 121
Parlamenten kívül
Hessen 2023 141 608 5,0
8 / 137
Ellenzék
Mecklenburg-Elő-Pomeránia 2021 52 945 5,8
5 / 79
Ellenzék
Rajna-vidék-Pfalz 2021 106 835 5,5
6 / 101
Közlekedésilámpa koalíció (SPD-vel és Zöldekkel)
Saar-vidék 2022 21 618 4,8
0 / 51
Parlamenten kívül
Szászország 2024 20 995 0,9
0 / 119
Parlamenten kívül
Szász-Anhalt 2021 68 277 6,4
7 / 97
Kormánykoalíció a CDU-val és az SPD-vel
Schleswig-Holstein 2022 88 613 6,4
5 / 69
Ellenzék
Türingia 2024 13 582 1,1
0 / 88
Parlamenten kívül

Választók

[szerkesztés]

A párt választói hagyományosan a 60 éven felüliek és a középkeresetűek közül tevődik össze, bár a 18-29 év közöttiek közt a Zöldek a legnépszerűbb párt, a szabaddemokraták a 3. legnagyobb korcsoportjának számítanak ők. Területileg a párt hagyományosan Baden Württemberg, Hessen, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék Pfalz és Schleswig-Holstein tartományokban népszerű.

Elnökei

[szerkesztés]
A FDP szerepe a német tartományi parlamentekben
  Nagyobbik kormánypárt
  Kisebbik kormánypárt
  Ellenzék
  Nem jutott be

Források

[szerkesztés]