Német Szabaddemokrata Párt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Német Szabaddemokrata Párt

Logo der Freien Demokraten.svg
Mottó: Wir glauben, dass es geht anders. (Mi hisszük, hogy másképp működik.)
Adatok
Elnök Christian Lindner
Elnökhelyettes Wolfgang Kubicki
Uwe Barth
Marie-Agnes Strack-Zimmermann

Alapítva 1948. december 12.
Székház Thomas-Dehler-Haus,
Reinhardtstraße 14,
10117 Berlin
Ifjúsági tagozat Fiatal Liberálisok (Junge Liberale)
Pártújság Elde
Tagok száma 56.000 (2014)

Ideológia liberalizmus
Klasszikus liberalizmus
Gazdasági liberalizmus
konzervatív liberalizmus
Politikai elhelyezkedés Közép és Jobbközép között
Nemzetközi szövetségek Liberális Internacionálé
EP-frakció ALDE
Hivatalos színei kék, sárga, magenta
Weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Német Szabaddemokrata Párt témájú médiaállományokat.



Német Szabaddemokrata Párt (németül Freie Demokratische Partei, FDP) liberális párt Németországban. Ideológiája a szabadpiac elvű gazdaságpolitika és az egyéni jogok védelmét ötvözi a német jóléti állam szociális elveivel. A 2005-ös választások után a harmadik legnagyobb párt a Bundestagban.

Az FDP-t német liberális pártok alapították 1948. december 11-én, amelyek részben a liberális Német Demokratikus Pártból (DDP), részben a középjobb Német Néppártból (DVP) eredtek. Az FDP első elnöke, Theodor Heuss, korábban a DDP egy vezetője volt.

Az FDP hagyományosan középosztálybeli és felső középosztálybeli protestánsok alkotják, akik függetlennek vallják magukat es az európai liberális hagyományok híveinek. A szövetségi választásokon a párt 5,8% és 12,8% közti eredményeket szokott elérni, tehát nem közelíti meg a két nagy német párt (a CDU/CSU, illetve az SPD eredményeit.

A párt 1998-tól ellenzékbe került. A szabaddemokraták főleg a fiatalokat célozzák meg, ezért is volt a 2002-es választásokon a „Projekt 18” a kampányuk címe.

A 2004-es parlamenti választásokon 6,1%-ot értek el. A párt az ALDE-frakció része, annak 3. legerősebb pártja.

A 2005-ös szövetségi választásokon a párt 9,8%-ot ért el, ezzel a 3. legerősebb párt lett az ellenzéki oldalon.

Ideológia[szerkesztés]

A párt ideológiája a liberalizmus. A párt a politikai spektrumon gazdasági liberálisnak tekinthető.

Gazdaságpolitika[szerkesztés]

A párt a liberális és szociális piacgazdaságban hisz. Fontosnak tartják, hogy az állam a gazdaság működéséhez szükséges kereteket megadja, de lehetőleg ne avatkozzon bele a piaci mechanizmusokba.

Céljuk a munkahely teremtés a befektetői környezet jobbá tételével, ennek céljában a bürokráciacsökkentés, privatizálás és deregularizációt vallják fontosnak. Az államadósság csökkentésével egy olyan kiegyensúlyozott költségvetést szeretnének, amivel nem alakulna ki újraeladósodás. Az adózás szempontjából az egyszerűbb adórendszert szeretnék megteremteni, a személyi jövedelem adó esetében az egykulcsos adórendszert vezetnék be.

A szabaddemokraták eltörölnék szövetségi szinten a minimálbért, ehelyett a bérek alsó határát tartományi illetve ágazati sajátosságoknak megfelelően határoznák meg.

Egészségügy[szerkesztés]

A bürokratikus szabályrendszerek leépítését tartják fontosnak emellett, hogy a betegeknek joguk legyen dönteni orvosi kezelések esetén a saját testükről. Az intézményi autonómiát erősíteni kell. Hosszabb távon a párt kender legalizálást tűzte ki célul.

Oktatáspolitika[szerkesztés]

A párt a migrációs háttérrel rendelkező diákok esetében kötelező német nyelvi tesztet íratnának, hogy a nyelvi hiányosságokkal küzdő diákokat kiszűrjék. Az óvodai elhelyezést ingyenessé tennék 3-6 éves korú gyerekek esetében. Az idegen nyelv tanítása, már az általános iskola első osztályában el kell kezdeni álláspontjuk szerint.

A párt a felosztott oktatási rendszert támogatja, aminek keretében felszámolnák a Gesamtschule rendszerét, mert álláspontjuk szerint ez az iskolatípus nem szolgálja az egyéni fejlődést és a teljesítményorientált szemléletet. A párt a csúszó tandíjakat támogatja, hogy a felsőoktatási intézmények finanszírozása biztosított legyen. A párt támogatja az őssejt kutatásokat.

Választási eredmények[szerkesztés]

Bundestag[szerkesztés]

Választások Pártlistás szavazatok száma % Megszerzett helyek száma Kormány/Ellenzék? Pártelnök
1949 2,829,920 11.9
52 / 410
Kormánypárt: CDU/CSU és a DP párttal Franz Blücher
1953 2,629,163 9.5
53 / 509
Kormánypárt: CDU/CSU és a DP párttal Franz Blücher
1957 2,307,135 7.7
43 / 519
Ellenzék Reinhold Maier
1961 4,028,766 12.8
67 / 521
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Erich Mende
1965 3,096,739 9.5
50 / 518
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Erich Mende
1969 1,903,422 5.8
31 / 518
Kormánypárt: SPD párttal Walter Scheel
1972 3,129,982 8.4
42 / 518
Kormánypárt: SPD párttal Walter Scheel
1976 2,995,085 7.9
40 / 518
Kormánypárt: SPD párttal Hans-Dietrich Genscher
1980 4,030,999 10.6
54 / 519
Kormánypárt: SPD párttal Hans-Dietrich Genscher
1983 2,706,942 6.9
35 / 520
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Hans-Dietrich Genscher
1987 3,440,911 9.1
48 / 519
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Martin Bangemann
1990 5,123,233 11.0
79 / 662
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Otto Graf Lambsdorff
1994 3,258,407 6.9
47 / 672
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Klaus Kinkel
1998 3,080,955 6.2
43 / 669
Ellenzék Wolfgang Gerhardt
2002 3,538,815 7.4
47 / 603
Ellenzék Guido Westerwelle
2005 4,648,144 9.8
61 / 614
Ellenzék Guido Westerwelle
2009 6,316,080 14.6
93 / 622
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal Guido Westerwelle
2013 2,083,533 4.8
0 / 630
Kiesett a törvényhozásból Philipp Rösler
2017 4,997,178 10.7
80 / 709
Ellenzék Christian Lindner

Tartományi parlamentek[szerkesztés]

Tartomány Választási év Szavazatok száma % Megszerzett helyek száma Kormány/Ellenzék?
Alsó-Szászország 2013 354,971 9.9
14 / 137
Ellenzék
Baden-Württemberg 2016 445,430 8.3
12 / 138
Ellenzék
Bajorország 2013 389,584 3.3
0 / 137
Parlamenten kívül
Berlin 2016 109,431 6.7
12 / 149
Ellenzék
Brandenburg 2014 14,389 1.5
0 / 88
Parlamenten kívül
Bréma 2015 76,754 6.5
6 / 83
Ellenzék
Észak-Rajna-Vesztfália 2017 1,065,307 12.6
28 / 199
Kormánykoalíció a CDU párttal.
Hamburg 2015 262,157 7.4
9 / 121
Ellenzék
Hessen 2013 157,354 5.0
6 / 110
Ellenzék
Mecklenburg-Elő-Pomeránia 2016 24,475 3.0
0 / 71
Parlamenten kívül
Rajna-vidék-Pfalz 2016 132,262 6.2
7 / 101
Közlekedésilámpa koalíció (SPD és Zöldekkel)
Saar-vidék 2017 17,419 3.3
0 / 51
Parlamenten kívül
Szászország 2014 61,847 3.8
0 / 126
Parlamenten kívül
Szász-Anhalt 2016 54,525 4.9
0 / 105
Parlamenten kívül
Schleswig-Holstein 2017 105,770 11.5
9 / 69
Jamaika koalíció
Türingia 2014 23,352 2.5
0 / 91
Parlamenten kívül

Választók[szerkesztés]

A párt választói hagyományosan a 60 éven felüliek és a középkeresetűek közül tevődik össze, bár a 18-29 év közöttiek közt a Zöldek a legnépszerűbb párt, a szabaddemokraták a 3. legnagyobb korcsoportjának számítanak ők. Területileg a párt hagyományosan Baden Württemberg, Hessen, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék Pfalz és Schleswig-Holstein tartományokban népszerű.

Elnökei[szerkesztés]

A FDP szerepe a német tartományi parlamentekben
  Nagyobbik kormánypárt
  Kisebbik kormánypárt
  Ellenzék
  Nem jutott be

Források[szerkesztés]