Német Szabaddemokrata Párt
| Német Szabaddemokrata Párt | |
 | |
| Mottó: Wir glauben, dass es geht anders. (Hisszük, hogy másképp működik.) | |
| Adatok | |
| Elnök | Christian Lindner |
| Elnökhelyettes | Wolfgang Kubicki Bettina Stark-Watzinger Johannes Vogel |
| Alapítva | 1948. december 12. |
| Székház | Thomas-Dehler-Haus, Reinhardtstraße 14, 10117 Berlin |
| Ifjúsági tagozat | Fiatal Liberálisok (Junge Liberale) |
| Pártújság | Elde |
| Tagok száma | 56.000 (2014) |
| Ideológia | liberalizmus Klasszikus liberalizmus Gazdasági liberalizmus konzervatív liberalizmus |
| Politikai elhelyezkedés | Jobbközép |
| Parlamenti mandátumok | Bundestag: 0 / 630 Tartományi parlamentek:66 / 1 876 |
| Nemzetközi szövetségek | Liberális Internacionálé |
| EP-frakció | ALDE |
| Hivatalos színei | kék, sárga, magenta |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Német Szabaddemokrata Párt témájú médiaállományokat. | |
Német Szabaddemokrata Párt (németül Freie Demokratische Partei, FDP) liberális párt Németországban. Ideológiája a szabadpiac elvű gazdaságpolitika és az egyéni jogok védelmét ötvözi a német jóléti állam szociális elveivel. A 2005-ös választások után a harmadik legnagyobb párt a Bundestagban.
Az FDP-t német liberális pártok alapították 1948. december 11-én, amelyek részben a liberális Német Demokratikus Pártból (DDP), részben a középjobb Német Néppártból (DVP) eredtek. Az FDP első elnöke, Theodor Heuss, korábban a DDP egy vezetője volt.
Az FDP hagyományosan középosztálybeli és felső középosztálybeli protestánsok alkotják, akik függetlennek, és az európai liberális hagyományok híveinek vallják magukat. A szövetségi választásokon a párt 5,8% és 12,8% közti eredményeket szokott elérni, tehát nem közelíti meg a két nagy német párt (a CDU/CSU, illetve az SPD) eredményeit.
A párt 1998-tól ellenzékbe került. A szabaddemokraták főleg a fiatalokat célozzák meg, ezért is volt a 2002-es választásokon a „Projekt 18” a kampányuk címe.
A 2004-es parlamenti választásokon 6,1%-ot értek el. A párt az ALDE-frakció része, annak 3. legerősebb pártja.
A 2005-ös szövetségi választásokon a párt 9,8%-ot ért el, ezzel a 3. legerősebb párt lett az ellenzéki oldalon.
Ideológia
[szerkesztés]A párt ideológiája a liberalizmus. A párt a politikai spektrumon gazdasági liberálisnak tekinthető.
Gazdaságpolitika
[szerkesztés]A párt a liberális és szociális piacgazdaságban hisz. Fontosnak tartják, hogy az állam a gazdaság működéséhez szükséges kereteket megadja, de lehetőleg ne avatkozzon bele a piaci mechanizmusokba.
Céljuk a munkahely teremtés a befektetői környezet jobbá tételével, ennek céljában a bürokráciacsökkentés, privatizálás és deregularizációt vallják fontosnak. Az államadósság csökkentésével egy olyan kiegyensúlyozott költségvetést szeretnének, amivel nem alakulna ki újraeladósodás. Az adózás szempontjából az egyszerűbb adórendszert szeretnék megteremteni, a személyi jövedelem adó esetében az egykulcsos adórendszert vezetnék be.
A szabaddemokraták eltörölnék szövetségi szinten a minimálbért, ehelyett a bérek alsó határát tartományi illetve ágazati sajátosságoknak megfelelően határoznák meg.
Egészségügy
[szerkesztés]A bürokratikus szabályrendszerek leépítését tartják fontosnak emellett, hogy a betegeknek joguk legyen dönteni orvosi kezelések esetén a saját testükről. Az intézményi autonómiát erősíteni kell. Hosszabb távon a párt a kender legalizálást tűzte ki célul.
Oktatáspolitika
[szerkesztés]A párt a migrációs háttérrel rendelkező diákok esetében kötelező német nyelvi tesztet íratnának, hogy a nyelvi hiányosságokkal küzdő diákokat kiszűrjék. Az óvodai elhelyezést ingyenessé tennék 3-6 éves korú gyerekek esetében. Az idegen nyelv tanítása, már az általános iskola első osztályában el kell kezdeni álláspontjuk szerint.
A párt a felosztott oktatási rendszert támogatja, aminek keretében felszámolnák a Gesamtschule rendszerét, mert álláspontjuk szerint ez az iskolatípus nem szolgálja az egyéni fejlődést és a teljesítményorientált szemléletet. A párt a csúszó tandíjakat támogatja, hogy a felsőoktatási intézmények finanszírozása biztosított legyen. A párt támogatja az őssejt kutatásokat.
Választási eredmények
[szerkesztés]Bundestag
[szerkesztés]| Választások | Választókerületi szavazatok száma | Pártlistás szavazatok száma | % | Megszerzett helyek száma | Kormány/Ellenzék? | Pártelnök |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1949 | nem volt | 2 829 920 | 11,9 | 52 / 410
|
Kormánypárt: CDU/CSU és a DP párttal | Franz Blücher |
| 1953 | 2 967 566 | 2 629 163 | 9,5 | 53 / 509
|
Kormánypárt: CDU/CSU és a DP párttal | Franz Blücher |
| 1957 | 2 276 234 | 2 307 135 | 7,7 | 43 / 519
|
Ellenzék | Reinhold Maier |
| 1961 | 3 866 269 | 4 028 766 | 12,8 | 67 / 521
|
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal | Erich Mende |
| 1965 | 2 562 294 | 3 096 739 | 9,5 | 50 / 518
|
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal | Erich Mende |
| 1969 | 1 554 651 | 1 903 422 | 5,8 | 31 / 518
|
Kormánypárt: SPD párttal | Walter Scheel |
| 1972 | 1 790 513 | 3 129 982 | 8,4 | 42 / 518
|
Kormánypárt: SPD párttal | Walter Scheel |
| 1976 | 2 417 683 | 2 995 085 | 7,9 | 40 / 518
|
Kormánypárt: SPD párttal | Hans-Dietrich Genscher |
| 1980 | 2 720 480 | 4 030 999 | 10,6 | 54 / 519
|
Kormánypárt: SPD párttal | Hans-Dietrich Genscher |
| 1983 | 1 087 918 | 2 706 942 | 6,9 | 35 / 520
|
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal | Hans-Dietrich Genscher |
| 1987 | 1 760 496 | 3 440 911 | 9,1 | 48 / 519
|
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal | Martin Bangemann |
| 1990 | 3 595 135 | 5 123 233 | 11,0 | 79 / 662
|
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal | Otto Graf Lambsdorff |
| 1994 | 1 558 185 | 3 258 407 | 6,9 | 47 / 672
|
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal | Klaus Kinkel |
| 1998 | 1 486 433 | 3 080 955 | 6,2 | 43 / 669
|
Ellenzék | Wolfgang Gerhardt |
| 2002 | 2 752 796 | 3 538 815 | 7,4 | 47 / 603
|
Ellenzék | Guido Westerwelle |
| 2005 | 2 208 531 | 4 648 144 | 9,8 | 61 / 614
|
Ellenzék | Guido Westerwelle |
| 2009 | 4 076 496 | 6 316 080 | 14,6 | 93 / 622
|
Kormánypárt: CDU/CSU pártokkal | Guido Westerwelle |
| 2013 | 1 028 645 | 2 083 533 | 4,8 | 0 / 630
|
Kiesett a törvényhozásból | Philipp Rösler |
| 2017 | 3 249 238 | 4 997 178 | 10,7 | 80 / 709
|
Ellenzék | Christian Lindner |
| 2021 | 4 040 783 | 5 316 698 | 11,5 | 92 / 736
|
Kormánypárt az SPD-vel és a Zöldekkel (2021–2024) | Christian Lindner |
| 2025 | 1 623 351 | 2 148 878 | 4,3 | 0 / 630
|
Kiesett a törvényhozásból | Christian Lindner |
Tartományi parlamentek
[szerkesztés]| Tartomány | Választási év | Szavazatok száma | % | Megszerzett helyek száma | Kormány/Ellenzék? |
|---|---|---|---|---|---|
| Alsó-Szászország | 2022 | 170 298 | 4,7 | 0 / 146
|
Parlamenten kívül |
| Baden-Württemberg | 2021 | 508 278 | 10,5 | 18 / 154
|
Ellenzék |
| Bajorország | 2023 | 413 595 | 3,0 | 0 / 203
|
Parlamenten kívül |
| Berlin | 2023 | 70 416 | 4,6 | 0 / 147
|
Parlamenten kívül |
| Brandenburg | 2024 | 12 462 | 0,8 | 0 / 88
|
Parlamenten kívül |
| Bréma | 2023 | 64 155 | 5,1 | 5 / 84
|
Ellenzék |
| Észak-Rajna-Vesztfália | 2022 | 418 460 | 5,9 | 12 / 195
|
Ellenzék |
| Hamburg | 2025 | 100 522 | 2,3 | 0 / 121
|
Parlamenten kívül |
| Hessen | 2023 | 141 608 | 5,0 | 8 / 137
|
Ellenzék |
| Mecklenburg-Elő-Pomeránia | 2021 | 52 945 | 5,8 | 5 / 79
|
Ellenzék |
| Rajna-vidék-Pfalz | 2021 | 106 835 | 5,5 | 6 / 101
|
Közlekedésilámpa koalíció (SPD-vel és Zöldekkel) |
| Saar-vidék | 2022 | 21 618 | 4,8 | 0 / 51
|
Parlamenten kívül |
| Szászország | 2024 | 20 995 | 0,9 | 0 / 119
|
Parlamenten kívül |
| Szász-Anhalt | 2021 | 68 277 | 6,4 | 7 / 97
|
Kormánykoalíció a CDU-val és az SPD-vel |
| Schleswig-Holstein | 2022 | 88 613 | 6,4 | 5 / 69
|
Ellenzék |
| Türingia | 2024 | 13 582 | 1,1 | 0 / 88
|
Parlamenten kívül |
Választók
[szerkesztés]A párt választói hagyományosan a 60 éven felüliek és a középkeresetűek közül tevődik össze, bár a 18-29 év közöttiek közt a Zöldek a legnépszerűbb párt, a szabaddemokraták a 3. legnagyobb korcsoportjának számítanak ők. Területileg a párt hagyományosan Baden Württemberg, Hessen, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék Pfalz és Schleswig-Holstein tartományokban népszerű.
Elnökei
[szerkesztés]
- Theodor Heuss 1948–1949
- Franz Blücher 1949–1954
- Thomas Dehler 1954–1957
- Reinhold Maier 1957–1960
- Erich Mende 1960–1968
- Walter Scheel 1968–1974
- Hans-Dietrich Genscher 1974–1985
- Martin Bangemann 1985–1988
- Otto Graf Lambsdorff 1988–1993
- Klaus Kinkel 1993–1995
- Wolfgang Gerhardt 1995–2001
- Guido Westerwelle 2001–2011
- Philipp Rösler 2011–2013
- Christian Lindner 2013–2025
