2021-es németországi szövetségi választás

	Szövetségi választás Németországban 2021. szeptember 26.

Összesen 735 mandátum a Bundestagban

368 szükséges a többséghez

←2017

2025→

Párt vezetője

Olaf Scholz

Párt

Előző választáson

153

246

67

Választás után

206

197

118

Változás

53

49

51

Szavazatok

11 901 556

11 177 746

6 814 401

%

25,7%

24,1%

14,7%

Változás

5,2

8,8

5,8

Párt vezetője

Christian Lindner

Alice Weidel
Tino Chrupalla

Janine Wissler
Dietmar Bartsch

Párt

FDP

AfD

Die Linke

Választás előtt

80

94

69

Választás után

91

83

39

Változás

11

30

Szavazatok

5 291 010

4 809 228

2 255 860

%

11,4

10,4

4,9

Változás

0,7

2,2

4,3

Térképen:

Kormány a választás előtt:

Negyedik Merkel-kormány
CDU/CSU–SPD

Kormány a választás után:

Scholz-kormány
SPD–Zöldek–FDP

A 2021-es németországi szövetségi választás 2021. szeptember 26-án Németország 20. szövetségi parlamenti választása volt.^[1]

Választási rendszer

A Bundestagban – amelynek a választás után 735 tagja lett – a legalább 598 tagot közvetlenül választják, négy évre, a 299 egymandátumos választókerületekben, illetve területi listákról. A mandátumok a 16 német szövetségi állam között oszlanak meg népességarányosan. A helyi választókerületekben relatív többségi szavazás van, a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer.^[2]

A mandátumokat vegyes arányos képviseleti rendszerben (Mixed-member proportional representation vagy MMP) osztották el. Minden voksoló két szavazatot adhat le: az elsőt egy jelöltre és a másodikat egy pártra. A pártlistás szavazatokat a Webster/Sainte-Laguë módszer segítségével osztják szét. Ha egy párt több mandátumhoz jut, mint amennyit a listás szavazati aránya indokolna, a többi párt további kompenzációs mandátumokat is kaphatott az összesen 299 listás mandátumon felül.

A pártok minden egyes államban állíthatnak listát, ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak, például elérnek egy bizonyos támogatószámot. Egy párt csak abban az államban kaphatja meg a második szavazatot, ahol listát állított.

Ha egy párt egyéni választókerületi sikerei révén több mandátumot szerez egy államban, mint amennyit a listás szavazati alapján érdemelne ki, a többi párt extra kompenzációs mandátumokat kaphatott. Emiatt a Bundestagnak általában több tagja volt 598-nál (A következő, 2024-es választásra viszont már eltörölték az extra mandátumok lehetőségét.).

Ahhoz, hogy egy párt jogosult legyen mandátumokra a második szavazat alapján, nyernie kell legalább három választókerületben, vagy országosan meg kell szereznie a második szavazatok 5 százalékát.^[3] Ha egy párt nyer 1-2 egyéni választókerületben és nem éri el az 5 százalékot, megtarthatja az elnyert mandátumokat, de a többi párt, amelyek teljesítették a két feltétel legalább egyikét, kompenzációs mandátumokat kap. (Ilyen legutóbb 2002-ben történt, amikor a Demokratikus Szocializmus Pártja országosan csak 4 százalékos eredményt ért el, de Berlinben két egyéni körzetben győztek a jelöltjei.)

A nemzeti kisebbségek pártjai – dánok, frízek, szorbok és romák – mentesültek az 5 százalékos szabály alól, de általában csak egyes tartományokban indítanak listát.

Induló pártok

A választáson részt vevő főbb pártok a következők:


Párt		Ideológiája	Politikai pozíciója	Vezető(i)
Kereszténydemokrata Unió / Keresztényszociális Unió Christlich Demokratische Union / Christlich-soziale Union in Bayern	CDU / CSU	Liberális konzervativizmus, Kereszténydemokrácia	Jobbközép	Armin Laschet (CDU), Markus Söder (CSU)^[4]
Németország Szociáldemokrata Pártja Sozialdemokratische Partei Deutschlands	SPD	Szociáldemokrácia	Balközép	Saskia Esken, Norbert Walter-Borjans
Alternatíva Németországért Alternative für Deutschland	AFD	Nacionalizmus Konzervativizmus	Szélsőjobboldal	Jörg Meuthen, Tino Chrupalla
Német Szabaddemokrata Párt Freie Demokratische Partei	FDP	Liberalizmus	Jobbközép	Christian Lindner
Baloldali Párt Die Linke	Linke	Demokratikus szocializmus	Szélsőbaloldal	Katja Kipping, Bernd Riexinger
Szövetség '90/Zöldek Bündnis 90/Die Grünes	Grüne	Zöldpolitika	Balközép	Annalena Baerbock, Robert Habeck