Ugrás a tartalomhoz

Armin Laschet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Armin Laschet
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke
Hivatali idő
2021. január 18. – 2022. január 22.
ElődAnnegret Kramp-Karrenbauer
UtódFriedrich Merz
Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke
Hivatali idő
2017. június 27. – 2021. október 26.
ElődHannelore Kraft
UtódHendrik Wüst
(ideiglenesen: Joachim Stamp)
Született1961. február 18. (65 éves)[1][2][3][4][5]
Aachen[6][7]
PártKereszténydemokrata Unió (1979–)
SzüleiMarcella Laschet
HázastársaSusanne Laschet (1985–)
GyermekeiJohannes Laschet
Foglalkozáspolitikus
Iskolái
Vallásrómai katolikus egyház
Díjak
  • Észak-Rajna-Vesztfália Tartomány Érdemrendje (2017)
  • Orden wider den tierischen Ernst (2020. február 8.)
  • Israel Jacobson Prize (2020. március 2.)
  • European handicraft prize (2021)
  • Order pro Merito Melitensi (2021. június 15.)
  • a francia Becsületrend parancsnoka (2023)
  • Ehrenring des Rheinlandes (2024. június 17.)
Armin Laschet aláírása
Armin Laschet aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Armin Laschet témájú médiaállományokat.

Armin Laschet (Aachen, 1961. február 18. –) német politikus (CDU), 2021. október 26-tól a német Bundestag tagja, 2022. január 24-től az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke.

2017. június 27-től 2021. október 26-ig Észak-Rajna-Vesztfália 11. miniszterelnöke, 2005-től 2010-ig az észak-rajna-vesztfáliai kabinet családminisztere volt. 2012 és 2021 között Laschet vezette az észak-rajna-vesztfáliai CDU-t, melyet a legerősebb párttá tett a 2017-es tartományi parlamenti választásokra.

2020-ban ringbe szállt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) országos elnöki tisztségéért, miután Annegret Kramp-Karrenbauer bejelentette, hogy nem kívánja betölteni a párt elnöki posztját a következő pártkongresszus után. A koronavírus-járvány miatti többször halasztást szenvedett, 2021. január közepén megtartott, két napos, digitális pártkongresszus keretében lebonyolított elnökválasztáson, 2021. január 16-án Laschet a második fordulóban győzelmet aratott Friedrich Merz ellenében, így ő lett a Keresztyéndemokrata Unió elnöke. A 2021. szeptember 26-i választási vereséget követően, október 7-én lemondott a párt vezetéséről.[8]

Kezdeti évek, tanulmányok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laschet három öccsével együtt egy katolikus középosztálybeli családban nőtt fel Aachen Burtscheid városrészében. Édesapja, Heinrich (Heinz) Laschet (*1934) egy aacheni általános iskola igazgatója, míg édesanyja, Marcella Laschet (született Frings, 1933–2013) háztartásbeli volt.[9][10] A Laschet család Vallóniából származik; Laschet nagyapja, Hubert Laschet (1899–1984), a belgiumi Hergenrathból költözött Aachenbe.[11]

Laschet már tizenévesen bekapcsolódott a burtscheidi Szent Mihály katolikus ifjúsági mozgalomba. Az aacheni püspöki Pius Gimnázium 1981-es befejezését követően Münchenben és Bonnban tanult jogot és politológiát, majd tanulmányait befejezve 1987-ben államvizsgázott.

Tanulmányai során a több katolikus diákegyesület tagja volt. 1987 és 1988 között Laschet újságíró gyakornok volt, majd 1994-ig a bajor televíziónak és rádióállomásoknak dolgozott független újságíróként. Ezek mellett a német parlament akkori elnökének, Rita Süssmuthnak, tudományos tanácsadójaként is tevékenykedett. 1991 és 1994 között az aacheni egyházmegye újságjának főszerkesztője, majd 1995 és 1999 között a katolikus Einhard Kiadó igazgatója volt.[12]

Politika

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laschet 1979-ben, 18 éves középiskolásként csatlakozott a CDU-hoz. 2001 és 2012 között a CDU aacheni kerületi elnöke volt. A 2008-as választást követően bekerült a CDU országos testületének végrehajtó bizottságába.

Parlamenti tagságok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989-ben Laschet az akkori CDU legfiatalabb tagjaként bekerült az aacheni városi tanácsba, és annak, 2004-ig, tagja is maradt.

Az 1994-es választásokon elnyerte aacheni választókerülete egyéni mandátumát, ezzel bekerült a Bundestagba. Az 1998-as parlamenti választásokon viszont elvesztette egyéni mandátumát, nem tudott újrázni, így nem lett képviselő az újonnan megalakult Bundestagban.[13]

1999-ben európai parlamenti képviselővé választották. Itt elsősorban kül- és biztonságpolitikával, a nemzetközi kapcsolatokkal és a költségvetési politikával foglalkozott.

Észak-Rajna-Vesztfália államminisztere

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005. június 24-én Rüttger kabinetjében Laschetet nevezték ki Észak-Rajna-Vesztfália újonnan létrehozott Ifjúsági, Családügyi, Nőügyi és Integrációs Minisztériumának államminiszterévé, ezzel Laschet lett az első ilyen minisztérium államminisztere egész Németországban.[14] Liberális álláspontja és a CDU migrációs politikájával kapcsolatos nézetei miatt Laschetet a belső pártkritikusok gúnyosan Török-Arminnak nevezték. Hivatali ideje azzal zárult, hogy a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek (hivatalos, teljes nevükön Szövetség '90 /Zöldek), kisebbségi kormánykoalíciója vette át a kormányzást Hannelore Kraft vezetésével 2010. július 14-én.[15]

Képviselőség és pártelnökség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2010. május 9-én megtartott választásokon az Észak-Rajna-Vesztfáliai szövetségi tartományi gyűlés (parlament) képviselője lett (Mitglied des Landtages Nordrhein-Westfalen).[16] Ezt követően az Észak-Rajna-Vesztfáliai, 2012. május 13-ra előrehozott választást követően is a tartományi parlament tagja maradhatott.

A 2012. június 30-i rendkívüli szövetségi tartományi pártkonferencián a küldöttek szavazatainak 77 százalékát elnyerve Laschet lett az Észak-Rajna-Vesztfáliai Kereszténydemokrata Unió elnöke.

2013. december 18-án Laschetet választották meg az Észak-Rajna-Vesztfáliai Kereszténydemokrata Unió parlamenti frakciójának elnökévé, így a szövetségi tartomány parlamentjének ő lett az ellenzéki vezetője.

Az Észak-Rajna-Vesztfáliában 2017. május 14-én tartott választáson Aachen 2. számú választókerületéből egyéni képviselőként jutott be a szövetségi tartomány parlamentjébe.[16]

Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laschetet 2017. június 27-én Észak-Rajna-Vesztfália tizenegyedik miniszterelnökévé választották a CDU és az FDP nagykoalíciójának szavazataival, az ehhez szükséges szavazatokat már a parlamenti szavazás első fordulójában megszerezte.

Laschet a 2021-es szövetségi választás után a CDU észak-rajna-vesztfáliai tartományi listáján bejutott a Bundestagba. Mivel a tartomány alkotmánya tiltja, hogy a kormány tagjai egyidejűleg a Bundestag tagjai is legyenek, ezért Laschet 2021. október 25-én lemondott tisztségéről,[17] de a 20. Német Bundestag alakuló üléséig ügyvivői minőségben még hivatalában maradt.[18] Armin Laschet utódjának Hendrik Wüstöt, a korábbi észak-rajna-vesztfália közlekedési minisztert javasolta,[19][20] akit 2021. október 30-án meg is választottak Észak-Rajna-Vesztfália új miniszterelnökének.[21]

A CDU elnöke

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután Annegret Kramp-Karrenbauer 2020. február 10-én bejelentette, hogy még 2020 folyamán lemond a CDU pártvezetéséről, és a 2021-es szövetségi választásokon nem indul kancellárjelöltként, Laschet 2020. február 25-én egy országos sajtótájékoztatón jelentette be, hogy indul pártja elnökségéért, ezzel egyben a kancellárjelöltségért is. Alelnökjelöltjeként Jens Spahnt nevezte meg.[22] Friedrich Merz[23] és Norbert Röttgen,[24] voltak a kihívói.

A koronavírus-járvány miatt az új CDU pártelnök megválasztására, többszöri halasztást követően, csak a 2021. január közepén megtartott kétnapos pártkongresszuson került sor, mely, a párt történetében először, teljes egészében, digitális módon zajlott. A kongresszus második napján, 2021. január 16-án, a hármas versengésben Laschet, Merztől lemaradva, az első körben csupán a szavazásra jogosult pártkongresszusi delegáltak szavazatainak 38,42%-át nyerte el. A második fordulóban viszont 52,79 százalékkal, nagyon szoros előnnyel, győzött Merz előtt, így ő lett a CDU új elnöke.[25][26][27][28]

Miután a 2021. szeptember 26-i a németországi szövetségi választáson kudarcot szenvedett pártja élén, október 7-én lemondott a párt vezetéséről. Helyét, a 2021. december 17-én megtartott pártelnökválasztáson, a harmadik próbálkozása során végre sikerrel járt Merz vette át.[29]

A CDU/CSU közös kancellárjelöltje

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A CDU elnökválasztásán a szavazás során is megmutatkozott erős párton belüli megosztottság a kisebb, bajor testvérpárt, a CSU elnökének, Markus Södernek a CDU/CSU közös kancellárjelöltségéhez is vezethetett volna.[30] A közvetlenül a CDU pártkongresszus előtt végzett közvélemény-kutatások eredménye szerint Södert a választók 55 százaléka, míg a CDU/CSU szimpatizánsok 80 százaléka tartotta jó kancellárjelöltnek, ugyanakkor Laschetről mindössze 27, illetve 32 százalék gondolta ugyanezt.[31]

Söder a kivárás stratégiáját választotta, míg végül 2021. április 19-én, müncheni sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a szövetségi választásokhoz közeledve nem tűr halasztást a kancellárjelölt megnevezése, ezért a CDU aznap kezdődő elnökségi ülésének döntését mind ő, mind pártja, a CSU, magukra nézve vita nélkül elfogadja. Ezt követően, a CDU vezetőségének berlini, éjszakába nyúló ülését követően bejelentették, hogy titkos szavazáson végül az ülésen résztvevők 77,5 százaléka támogatta Laschetet, míg Södert mindössze 22,5 százaléknyian. Így végérvényessé vált, hogy a 2021 szeptemberében a CDU/CSU pártszövetség élén Armin Laschet áll csatasorba a kancellárság elnyeréséért.[32] A kérdésre, hogy miért nem állt félre magától Söder kancellárjelöltté választásának útjából, hisz a közvélemény-kutatások szerint a CSU elnökénél lényegesen rosszabbak az esélyei, Laschet azt válaszolta, hogy jól emlékszik arra, hogy amikor a 2017-es észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választás kampánya idején, az akkor hivatalban lévő SPD tartományi miniszterelnök, Hannelore Kraft ellen, hasonlóan kevés esélyt adtak neki a közvéleménykutatók, akkor a választáson mégis győzelmet aratott.[33]

Kampány a kancellárság elnyeréséért

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezt követően Laschet a CDU-n belüli legnagyobb vetélytársa nálánál messze nagyobb népszerűségét úgy próbálta "becsatornázni" magához, hogy felvette kampánycsapatába Merzet, mondván,"szilárdan a teambe tartozik", és gazdasági–, pénzügyi szakértelmével döntő segítséget nyújthat majd abban, hogy a pandémiát követő hatalmas kihíváson fenntartható módon lehessenek úrrá.[34]

Laschet már a 2021 májusában, a Rajna-vidék-Pfalzban, tartott tartományi pártkongresszuson, arra szólított fel, hogy az előttük álló választási kampányban elsősorban a Zöldekre koncentráljanak, mint politikai ellenfélre. Célként határozta meg, a piros-piros-zöld (SPD –Linke – Zöldek) koalíció létrejöttének megakadályozását.[35] Úgy tűnt, hogy bizonytalanul indult a kampánya, azzal szembesült, hogy a jobboldali irányvonalat kell erősítenie, hogy visszahódítsa a kormánykoalícióból kiábrándult szavazókat. A párt szász-anhalti választásokon aratott győzelme újra lendületet adott Laschetnak.[36]

Laschet a CDU/CSU közös választási programját 2021. június 21-én Söderrel együtt mutatta be. A programban leszögezték, hogy a koronavírus-világjárvány leküzdése, a klímaváltozás, valamint a jólét és a szabadság megvédése globális kihívásokat jelentenek, ezért egy, a világra nyitott Németország megteremtése a céljuk, mely egyaránt törekszik a modernizáció és a zöld politika megvalósítására.[37][38]

2021 júliusa ismét komoly népszerűségvesztést hozott Laschetnak. Egyrészt, amikor a tartományát, Észak-Rajna-Vesztfáliát érintett súlyos árvíz okozta válság miatt Frank-Walter Steinmeier a helyszínre, Erfstadtba, érkezett, az államfő beszéde alatt Laschet a háttérben álldogálva beszélgetett és nevetgélt, amit a kamerák megörökítettek. Ez a momentum döntően hozzájárult ahhoz, hogy a tartományi miniszterelnök árvízügyi válságmenedzselését a megkérdezettek mindössze 7 százaléka ítélte pozitívnak.[39] Másrészt, a hónap végére kiderült, hogy a Zöldpárti kancellárjelölt társához, Annalena Baerbockhoz hasonlóan Laschetnak is plágiumvádakkal kell szembesülnie. A Die Aufsteigerrepublik. Zuwanderung als Chance című, 2009-ben írt könyvével kapcsolatban végül elismerte "hibáját" és bocsánatot kért.[40]

Szövetségi választás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2021. szeptember 26-i a németországi szövetségi választáson a kancellári poszt elnyeréséért Laschetnak Olaf Scholzcal, az SPD kancellárjelöltjével, valamint Annalena Baerbockkal, a Szövetség ’90/Zöldek kancellárjelöltjével kellett megküzdenie. Laschet, vetélytársaival ellentétben, nem mérette meg magát egyéni választási körzetben.[41]

A közvélemény-kutatások előrejelzései beigazolódtak,[42][43] Scholz és az SPD szerezte a legtöbb szavazatot (25,7 százalékot), míg Laschet és a CDU/CSU minden idők legrosszabb eredményét érték el (24,1 százalékot), Baerbock és a Zöldek a tavasszal mért népszerűségük felét sem érték el, kiábrándító 14,8 százalékos eredményükkel a harmadik helyen végeztek. A harmadik helyért folytatott küzdelemben az FDP csak kevéssel maradt le a Zöldektől (11,5 százalék), ők lettek a "királycsinálók". Ennek tudatában az egymástól való hatalmas ideológiai különbségek ellenére, a választásokat követően, el is kezdtek tárgyalni egymással a legkisebb közös többszörös megtalálásával a politikai hatalommaximalizálásuk elérése érdekében. Az SPD és az Unió viszonylag kis választási eredménykülönbsége miatt az sem kizárt, hogy végül az utóbbi alakíthat kormányt. A Zöldeknek inkább az SPD, míg az FDP-nek a CDU/CSU lenne a természetes szövetségese.[44] Az AfD 10,3 százalékot, míg a Linke 4,9 százalékot ért el a szövetségi választáson.[44] A választásokat követően Armin Laschet vállalta személyes felelősségét a kiábrándító eredményért, és lemondott mind pártelnökségéről, mind tartományi miniszterelnökségéről.[45]

A német Bundestag tagja (2021-től)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Armin Laschet a 2021-es Bundestag-választás után a CDU észak-rajna-vesztfáliai tartományi listáján bejutott a Bundestagba.[46]

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke (2022 –)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2022. január 24-én az intézmény 47 tagállamának parlamenti képviselői Laschetet választották az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének új alelnökévé.[47]

Belpolitika

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Laschetet mind pártján belül, mind azon kívül merkelistának tartják, aki teljes mértékben bírja Merkel kancellárasszony támogatását.[48]
  • Laschet a CDU-n belül liberális-mérsékeltnek tekinthető, olyannak, aki –Észak-Rajna-Vesztfáliához hasonlóan– országos szinten is nyitott lehet akár a zöldekkel és a liberálisokkal való koalíciókötésre is, amennyiben az SPD leszorul a CDU/CSU pártszövetség utáni második helyről a választásokon.[48][49]
  • 2018 májusa óta Laschet a CDU egyik olyan politikusa, aki támogatja a CO2-adó javaslatát.[50]
  • Laschet kizárta a Horst Seehofer által követelt autópályadíj bevezetését, és kijelentette: „Ma már az autósok az ország fejőstehenét jelentik. Több üzemanyag- és járműadót fizetnek, mint amennyit az állam költ az infrastruktúrára."[51]

Külpolitika

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laschet úgy véli, hogy Németország nem eléggé felkészült a világpolitikai kihívásokra. Véleménye szerint az országnak nincs meg az akarata ahhoz, hogy más nagyhatalmaktól, például Oroszországtól vagy az Egyesült Államoktól független külpolitikát folytasson. Laschet az EU-tól is több stratégiai gondolkodást és cselekvést remél, mondván, hogy "alkalmassá kell válnia a globális politikára".[52]

2015-ben Laschetet bírálták, amiért nem állt ki a német érdekek mellett, amikor kiderült, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek illegálisan kémkednek német állampolgárok és vállalkozások után. 2015-ben német szakértők becslése szerint a kétezres évekre az amerikai ipari kémkedés már évente legalább 10 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott az ellopott találmányok és fejlesztési projektek miatt – ez a szám azóta valószínűleg csak nőtt a digitalizáció térnyerése miatt. E leleplezések ellenére Laschet támogatta Angela Merkel politikáját.[53]

Laschetet egyes kritikusok úgy tekintik, mint aki puha álláspontot képvisel Vlagyimir Putyin elnök kormányával szemben.[54][55] A Foreign Policy cikkében rámutatott, hogy Laschet támogatását fejezte ki az Északi Áramlat 2 és a Kínával való szorosabb kapcsolat mellett, és ellenzi a Huawei kizárását a német 5G hálózatból. A német Szövetségi Információbiztonsági Hivatal azonban támogatta Laschet álláspontját, mondván, hogy a Huawei hardverével és szoftverével kapcsolatos átfogó vizsgálatok nem hoztak bizonyítékot a jogsértésre, és a kizárás nem indokolt.[56] A Foreign Policy továbbá azzal érvel, hogy Laschet ellenezte Putyin "démonizálását" is a Krím orosz annektálása miatt.[57] Ugyanakkor Laschet szerint Németországnak növelnie kellene a katonai kiadásokat és nagyobb részt kellene vállalnia a katonai terhekből a NATO-n belül. Úgy vélte, hogy a Bundeswehrnek nagyobb felelősséget kellene vállalnia Afrikában, a Földközi-tenger környékén és Maliban.[58]

2018-ban Laschet lemondta fellépését a Ruhrtriennale művészeti és zenei fesztiválon, mivel a fesztivál lehetővé tette a BDS palesztin mozgalom támogatóinak fellépését. 2021-ben támogatást ígért Izraelnek:[52] "Fenntartás nélkül Izrael mellett állunk."[52]

2013-ban Laschet bírálta Guido Westerwelle külügyminisztert, amiért az támogatta a szíriai polgárháborúban a lázadókat: "Abszurd, hogy ugyanazokat az embereket, akik ellen Maliban harcolunk, támogatják Szíriában. A Katarból és Szaúd-Arábiából finanszírozott al-Nuszra és al-Kaida terrorista csoportok azok, akik bevezetik a saría bíróságokat és harcolnak Szíria vallási sokszínűsége ellen."[59] 2013-ban Laschet bírálta Westerwelle követelését is, hogy a 2013-as egyiptomi puccs után engedjék szabadon Mohammed Murszi volt elnököt, mivel Murszi alatt a kisebbségek és különösen a keresztények szenvedtek.[[59]

Laschet a nyugati csapatok Afganisztánból való kaotikus kivonását és Kabul 2021 augusztusában a tálibok kezére történő átadását "a legnagyobb kudarcnak nevezte, amelyet a NATO fennállása óta elszenvedett".[60]

Vallási, kisebbségi kérdések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A migránsok jogai bajnokának tekintik.[61]
  • Észak-Rajna-Vesztfália integrációs minisztereként párbeszédet szorgalmazott a muszlimokkal.
  • Ugyanakkor szorgalmazta a fejkendő betiltását a 14 évesnél fiatalabb lányok számára.[62]
  • 2008-ban elvárásként fogalmazta meg, hogy a keresztények jobban hallassák hangjukat, ha úgy látják, hogy hitüket kigúnyolják.[62]
  • Laschet elutasította az azonos neműek – Németországban 2017-ben legálissá vált – házassága és a hagyományos házasság közötti egyenlőségtételt.[63][64]
  • Ennek ellenére Jens Spahn egészségügyi minisztert, egy házas meleg férfit nevezte meg alelnökjelöltjeként.[61]

Kultúra, művészetek, nyelvek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 2019. január 1-je óta Laschet a Németországi Szövetségi Köztársaság képviselője kulturális kérdésekben a francia–német együttműködés keretében. Laschet az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja és az ENSZ Német Társasága Elnökségének tagja.
  • Folyékonyan beszél franciául,[61] angol nyelvtudásáról viszont nem lehet ugyanezt elmondani.[65] Kevésbé erős angolját többször felhozták ellene a pártelnökségért folytatott versengés során.[66]
  • 2014 és 2016 között a missio igazgatótanácsának tagja volt Aachenben, és 2017 óta a pro missio Alapítvány nagykövete.[67] 2016-ig a Német Katolikusok Központi Bizottsága (ZdK) közgyűlésének tagja volt. Tagja volt az Adalbert Alapítvány kuratóriumának is.
  • 2018 óta a kölni karnevál tiszteletbeli szenátora.

Család

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkora óta az Aachen-Burtscheidi Szent Mihály templom gyülekezetének tagja. Ott ismerte meg feleségét, Susanne Laschetet (születési nevén Susanne Malangré), akinek a felmenői, hasonlóan Laschet családjához, szintén Vallóniából származnak.[68] Édesapja, Heinz Malangré, vezette a templom ifjúsági kórusát.

1985-ben házasodtak össze. Jelenleg is Aachen elegáns városrészében, Burtscheidben élnek, három felnőtt gyermekük van, két fiuk és egy lányuk.[69] Egyik fia, Johannes Laschet, blogger és modell, aki öltözködési tanácsokkal látja el édesapját is.[70]

Ars poetica

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A keresztény értékek a mai napig nagy szerepet játszanak életemben, még akkor is, ha néha veszekszem a katolikus egyházzal. A Kereszténydemokrata Unió alapvető megkülönböztető jegye nem a konzervativizmus kell hogy legyen, hanem a keresztény emberkép, amely mindenek felett áll.
– Armin Laschet[71]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Armin LASCHET". Europa (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. május 14..
  2. 1 2 3 "Armin Laschet". bundestag.de (német nyelven). 1996. január 15. Hozzáférés: 2017-05-14. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  3. ↑ "Stammdaten aller Abgeordneten des Deutschen Bundestages". basic data about the members of the Bundestag. Hozzáférés: 2018. április 13..
  4. ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796. Hozzáférés: 2017. október 9..
  5. ↑ "Munzinger Personen" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
  6. ↑ "LASCHET, Armin". Európai Parlament. Hozzáférés: 2017. május 14..
  7. ↑ "www.bundesrat.de/SharedDocs/personen/DE/laender-ausgeschieden-mediathek/nw/laschet-armin.html". Hozzáférés: 2021. november 4..
  8. ↑ Megkezdődtek a koalíciós tárgyalások Németországban, Armin Laschet lemondott (hvg.hu, 2021-10-07)
  9. ↑ Doolia. "Marcella Laschet, gestorben am 28.04.2013 (Traueranzeige/Todesanzeige auf Doolia.de)". Doolia.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 10..
  10. ↑ ONLINE, RP. "Duell in NRW: Kraft gegen Laschet". RP ONLINE (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 10..
  11. ↑ Bernhard Willems, "Die früheren Grundherren des Bereiches von Eupen", Ostbelgische Chronik, Band. 2, 1949
  12. ↑ "Armin Laschet | Das Landesportal Wir in NRW". www.land.nrw (német nyelven). 2017. május 24. 2021. január 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 10.. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  13. ↑ "Wayback Machine" (PDF). web.archive.org. 2014. október 6. 2014. október 6. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 10.. {{cite web}}: Cite uses generic title (súgó)
  14. ↑ "ZEIT ONLINE | Lesen Sie zeit.de mit Werbung oder im PUR-Abo. Sie haben die Wahl". www.zeit.de. 2020. október 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 10..
  15. ↑ "Armin Laschet, der rheinische Kämpfer". https://www.fr.de (német nyelven). 2017. május 9. Hozzáférés: 2020. október 10.. {{cite web}}: External link in |work= (súgó)
  16. 1 2 Boisserée, Clemens. "NRW-Landtagswahl: 567 Stimmen trennten Armin Laschet von der ersten Niederlage". RP ONLINE (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 10..
  17. ↑ Welle (www.dw.com), Deutsche. "Germany: Armin Laschet steps down as NRW state premier | DW | 25.10.2021". DW.COM (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2021. november 11..
  18. ↑ "Nordrhein-Westfalen: Armin Laschet (CDU) legt Amt als Ministerpräsident nieder". Der Spiegel (német nyelven). 2021. október 25. Hozzáférés: 2021. november 11..
  19. ↑ "ZEIT ONLINE | Lesen Sie zeit.de mit Werbung oder im PUR-Abo. Sie haben die Wahl". www.zeit.de. 2021. október 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. november 11..
  20. ↑ tagesschau.de. "NRW: Wüst soll neuer Ministerpräsident werden". tagesschau.de (német nyelven). Hozzáférés: 2021. november 11..
  21. ↑ Tímea, Koren-Karczub (2021. október 25.). "Armin Laschet visszalép Észak-Rajna–Vesztfália kormányzásától". Armin Laschet visszalép Észak-Rajna–Vesztfália kormányzásától. Hozzáférés: 2021. november 11..
  22. ↑ Leithäuser, Johannes. "Als Team in die CDU-Spitze: Wie Laschet und Spahn ihre Mitbewerber unter Druck setzen". FAZ.NET (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 10.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  23. ↑ "Merz will CDU-Vorsitz: „Ich spiele auf Sieg und nicht auf Platz"". FAZ.NET (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 10..
  24. ↑ "Röttgen zu Bewerbung: „Es geht um die Zukunft der CDU"". FAZ.NET (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 10..
  25. ↑ "Armin Laschet lett a CDU új elnöke". Hozzáférés: 2021. január 16..
  26. ↑ SPIEGEL, DER. "Armin Laschet zum neuen CDU-Vorsitzenden gewählt - DER SPIEGEL - Politik". www.spiegel.de (német nyelven). Hozzáférés: 2021. január 16..
  27. ↑ Welle (www.dw.com), Deutsche. "Merkels Getreuer - Armin Laschet wird CDU-Chef | DW | 16.01.2021" (német nyelven). {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  28. ↑ "Óriási csata dőlt el: megvan, ki lett Merkel utódja". Portfolio.hu. Hozzáférés: 2021. január 16..
  29. ↑ Reuters (2021. december 17.). "Germany's CDU party elects Friedrich Merz, 66, new leader". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. december 17.. {{cite news}}: |last= has generic name (súgó)
  30. ↑ Online, FOCUS. "Nach Laschet-Wahl wird CDU nur unter einer Bedingung nach Söder als K-Kandidat rufen". FOCUS Online (német nyelven). Hozzáférés: 2021. március 10..
  31. ↑ Staff, Reuters (2021. január 7.). "Umfrage - Söder liegt in Wählergunst vor Kandidaten-Trio für CDU-Vorsitz". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 10.. {{cite news}}: |first= has generic name (súgó)
  32. ↑ Lohse, Eckart. "Machtkampf mit Markus Söder: CDU-Vorstand deutlich für Laschet als Kanzlerkandidat". FAZ.NET (német nyelven). Hozzáférés: 2021. április 20..
  33. ↑ „Es geht um mich!“: Kanzlerkandidat Laschet zeigt sich siegessicher – trotz mieser Umfragen 12:54 10.05.2021 https://snanews.de/20210510/laschet-zeigt-sich-siegessicher-2035993.html Archiválva 2021. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
  34. ↑ Burger, Reiner. "Laschet nominiert Merz: Ein Partner, um eigene Schwächen auszugleichen". FAZ.NET (német nyelven). Hozzáférés: 2021. június 9..
  35. ↑ "Laschet: Rot-Rot-Grün wird «wirtschaftliche Krise» bringen - Rheinland-Pfalz". www.rheinpfalz.de (német nyelven). Hozzáférés: 2021. szeptember 22..[halott link]
  36. ↑ Escritt, Thomas (2021. június 6.). "Conservative win in German state election boosts Laschet's chancellery hopes". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. szeptember 30..
  37. ↑ mdr.de. "Wahlprogramm der Union: Steuern, Rente, Reformen - Was CDU/CSU wollen | MDR.DE". www.mdr.de (német nyelven). Hozzáférés: 2021. június 21..
  38. ↑ "A modernizációra fekteti a hangsúlyt a CDU/CSU programja". Magyar Nemzet. Hozzáférés: 2021. június 21..
  39. ↑ "Árvíz, plágium: bezuhant Laschet népszerűsége". euronews. 2021. július 31. Hozzáférés: 2021. szeptember 22..
  40. ↑ SPIEGEL, DER. "Nach Plagiatsvorwurf: Armin Laschet gibt Fehler in seinem Buch zu". www.spiegel.de (német nyelven). Hozzáférés: 2021. szeptember 22..
  41. ↑ "Warum Annalena Baerbock der Kanzlerin überraschend ähnlich ist". STERN PLUS | Geschichten, die bewegen. Zum Hören und Lesen. Werbefrei (német nyelven). 2021. április 20. Hozzáférés: 2021. szeptember 22..
  42. ↑ "Missing Merkel already: German CDU loses chancellor's voter base". POLITICO (amerikai angol nyelven). 2021. szeptember 21. Hozzáférés: 2021. szeptember 22..
  43. ↑ Nemzet, Magyar (2021. szeptember 20.). "A kancellárjelöltek utolsó televíziós vitáján is Olaf Scholz nyert". A kancellárjelöltek utolsó televíziós vitáján is Olaf Scholz nyert. Hozzáférés: 2021. szeptember 22..
  44. 1 2 "Bundestagswahl 2021 – News: Union und FDP einigen sich auf Sondierungstermin – Teams von FDP und CSU nehmen Gestalt an". www.handelsblatt.com (német nyelven). Hozzáférés: 2021. szeptember 30..
  45. ↑ NACHRICHTEN, n-tv. "Laschet entschuldigt sich für seinen Wahlkampf". n-tv.de (német nyelven). Hozzáférés: 2021. szeptember 30..
  46. ↑ "Deutscher Bundestag - Armin Laschet". Deutscher Bundestag (német nyelven). Hozzáférés: 2022. február 3..
  47. ↑ "Laschet zum Vizepräsidenten in Europarats-Gremium gewählt". Der Tagesspiegel Online (német nyelven). 2022. január 24. Hozzáférés: 2022. február 3..
  48. 1 2 István, Faragó (2021. február 10.). "A német választások, Köztes-Európa és egy borús Bibó-elmélet". index.hu. Hozzáférés: 2021. március 9..
  49. ↑ "Der brave Angreifer". https://www.ovb-online.de (német nyelven). 2017. május 15. Hozzáférés: 2020. október 10.. {{cite web}}: External link in |work= (súgó)
  50. ↑ ONLINE, RP. "NRW-Ministerpräsident: Laschet für CO2-Bepreisung mit Sozialausgleich". RP ONLINE (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 10..
  51. ↑ Alexander, Robin (2013. augusztus 11.). "Pkw-Maut: Merkel-Vize stellt sich klar gegen Seehofer". DIE WELT. Hozzáférés: 2020. október 10..
  52. 1 2 3 Welle (www.dw.com), Deutsche. "Armin Laschet: "Wir müssen strategischer werden" | DW | 19.05.2021". DW.COM (német nyelven). Hozzáférés: 2021. szeptember 3..
  53. ↑ "ZEIT ONLINE | Lesen Sie zeit.de mit Werbung oder im PUR-Abo. Sie haben die Wahl". www.zeit.de. 2021. július 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. szeptember 3..
  54. ↑ Staff, Reuters (2020. szeptember 5.). "Merkel ally dodges question on gas sanctions on Russia over Navalny case". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. szeptember 3.. {{cite news}}: |first= has generic name (súgó)
  55. ↑ "5 things to know about German CDU chief Armin Laschet". POLITICO (amerikai angol nyelven). 2021. január 16. Hozzáférés: 2021. szeptember 3..
  56. ↑ SPIEGEL, DER. "5G-Netzausbau: BSI spricht sich gegen Huawei-Boykott aus". www.spiegel.de (német nyelven). Hozzáférés: 2021. szeptember 3..
  57. ↑ Barkin, Noah. "Is Armin Laschet Too Gemütlich?". Foreign Policy (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. szeptember 3..
  58. ↑ "Germany's Laschet vows to raise military spending if elected". Reuters (angol nyelven). 2021. június 13. Hozzáférés: 2021. szeptember 3..
  59. 1 2 SPIEGEL, DER. "CDU-Vize Laschet wirft Westerwelle falsche Nahost-Politik vor". www.spiegel.de (német nyelven). Hozzáférés: 2021. szeptember 3..
  60. ↑ Welle (www.dw.com), Deutsche. "Afghanistan takeover sparks concern from NATO allies | DW | 16.08.2021". DW.COM (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2021. szeptember 3..
  61. 1 2 3 Karnitschnig, Matthew (2020. február 25.). "The wannabe Merkels". POLITICO. Hozzáférés: 2020. október 10..
  62. 1 2 kath.net (2007. április 27.). "Minister Laschet: Ohne Religion wäre unser Land ärmer". kath.net katholische Nachrichten (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 10..
  63. ↑ Alexander, Robin (2013. március 4.). "CDU-Präsidium: Kanzlerin Merkel bricht Wende bei der Homo-Ehe ab". DIE WELT. Hozzáférés: 2020. október 10..
  64. ↑ WELT (2017. június 29.). "Laschet: "Ehe ist eine Beziehung zwischen Mann und Frau"". DIE WELT. Hozzáférés: 2020. október 10..
  65. ↑ "16.02.2020 - Armin Laschet & Annalena Baerbock (englisch) - Münchner Sicherheitskonferenz / MSC 2020". {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  66. ↑ Dankbar, Christine. "CDU-Vorsitz: Der ultimative Kandidatencheck". Berliner Zeitung (német nyelven). Hozzáférés: 2021. június 21..
  67. ↑ "Stiftung pro missio". Missio - glauben. leben. geben. (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 10..
  68. ↑ Hans Seeling: Wallonische Industriepioniere in Deutschland, Wahle 1983, S. 178
  69. ↑ Schrader, Daniel. "Politiker: Armin Laschet: Beim Singen verliebte er sich in seine Frau". RP ONLINE (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 10..
  70. ↑ Bonn, General-Anzeiger. "Prime Minister's son lives in Bonn: Johannes Laschet works as blogger and model". General-Anzeiger Bonn (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 10..
  71. ↑ SPIEGEL, DER. "Armin Laschet: "Der Markenkern der CDU ist nicht das Konservative" - DER SPIEGEL - Politik". www.spiegel.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 10..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Armin Laschet című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Armin_Laschet&oldid=28784065”