Armin Laschet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Armin Laschet
Grundsteinlegung MiQua-7004 (cropped).jpg
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2021. január 18.
Előd Annegret Kramp-Karrenbauer
Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2017. június 27.
Előd Hannelore Kraft

Született 1961. február 18. (60 éves)[1][2][3][4][5]
Burtscheid[6]
Párt Kereszténydemokrata Unió (1979–)

Házastársa Susanne Laschet (1985–)
Foglalkozás politikus
Iskolái
Vallás római katolikus egyház

Díjak
  • Orden wider den tierischen Ernst (2020. február 8.)
  • Israel Jacobson Prize (2020. március 2.)
  • Order pro merito Melitensi (2021. június 15.)

Armin Laschet aláírása
Armin Laschet aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Armin Laschet témájú médiaállományokat.

Armin Laschet (Aachen, 1961. február 18. –) német politikus (CDU), 2017. június 27-től Észak-Rajna-Vesztfália tizenegyedik miniszterelnöke. A Rüttger vezette észak-rajna-vesztfáliai kabinet (2005–2010) családminisztere volt. 2012 óta vezeti az észak-rajna-vesztfáliai CDU-t, melyet az ország legerősebb pártjává tett a 2017-es parlamenti választásokon.

2020-ban ringbe szállt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) országos elnöki tisztségéért, miután Annegret Kramp-Karrenbauer bejelentette, hogy nem kívánja betölteni a párt elnöki posztját a következő pártkongresszus után. A koronavírus-járvány miatti többször halasztást szenvedett, 2021. január közepén megtartott, két napos, digitális pártkongresszus keretében lebonyolított elnökválasztáson, 2021. január 16-án Laschet a második fordulóban győzelmet aratott Friedrich Merz ellenében, így ő lett a Keresztyéndemokrata Unió (CDU) elnöke.

Kezdeti évek, tanulmányok[szerkesztés]

Laschet három öccsével együtt egy katolikus középosztálybeli családban nőtt fel Aachen Burtscheid városrészében. Édesapja, Heinrich (Heinz) Laschet (*1934) egy aacheni általános iskola igazgatója, míg édesanyja, Marcella Laschet (született Frings, 1933–2013) háztartásbeli volt.[7][8] A Laschet család Vallóniából származik; Laschet nagyapja, Hubert Laschet (1899–1984), a belgiumi Hergenrathból költözött Aachenbe.[9]

Laschet már tizenévesen bekapcsolódott a burtscheidi Szent Mihály katolikus ifjúsági mozgalomba. Az aacheni püspöki Pius Gimnázium 1981-es befejezését követően Münchenben és Bonnban tanult jogot és politológiát, majd tanulmányait befejezve 1987-ben államvizsgázott.

Tanulmányai során a több katolikus diákegyesület tagja volt. 1987 és 1988 között Laschet újságíró gyakornok volt, majd 1994-ig a bajor televíziónak és rádióállomásoknak dolgozott független újságíróként. Ezek mellett a német parlament akkori elnökének, Rita Süssmuthnak, tudományos tanácsadójaként is tevékenykedett. 1991 és 1994 között az aacheni egyházmegye újságjának főszerkesztője, majd 1995 és 1999 között a katolikus Einhard Kiadó igazgatója volt.[10]

Politika[szerkesztés]

Laschet 1979-ben, 18 éves középiskolásként csatlakozott a CDU-hoz. 2001 és 2012 között a CDU aacheni kerületi elnöke volt. A 2008-as választást követően bekerült a CDU országos testületének végrehajtó bizottságába.

Parlamenti tagságok[szerkesztés]

1989-ben Laschet az akkori CDU legfiatalabb tagjaként bekerült az aacheni városi tanácsba, és annak, 2004-ig, tagja is maradt.

Az 1994-es választásokon elnyerte aacheni választókerülete egyéni mandátumát, ezzel bekerült a Bundestagba. Az 1998-as parlamenti választásokon viszont elvesztette egyéni mandátumát, nem tudott újrázni, így nem lett képviselő az újonnan megalakult Bundestagban.[11]

1999-ben európai parlamenti képviselővé választották. Itt elsősorban kül- és biztonságpolitikával, a nemzetközi kapcsolatokkal és a költségvetési politikával foglalkozott.

Észak-Rajna-Vesztfália államminisztere[szerkesztés]

2005. június 24-én Rüttger kabinetjében Laschetet nevezték ki Észak-Rajna-Vesztfália újonnan létrehozott Ifjúsági, Családügyi, Nőügyi és Integrációs Minisztériumának államminiszterévé, ezzel Laschet lett az első ilyen minisztérium államminisztere egész Németországban.[12] Liberális álláspontja és a CDU migrációs politikájával kapcsolatos nézetei miatt Laschetet a belső pártkritikusok gúnyosan Török-Arminnak nevezték. Hivatali ideje azzal zárult, hogy a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek (hivatalos, teljes nevükön Szövetség '90 /Zöldek), kisebbségi kormánykoaliciója vette át a kormányzást Hannelore Kraft vezetésével 2010. július 14-én.[13]

Képviselőség és pártelnökség[szerkesztés]

A 2010. május 9-én megtartott választásokon az Észak-Rajna-Vesztfáliai szövetségi tartományi gyűlés (parlament) képviselője lett (Mitglied des Landtages Nordrhein-Westfalen).[14] Ezt követően az Észak-Rajna-Vesztfáliai, 2012. május 13-ra előrehozott választást követően is a tartományi parlament tagja maradhatott.

A 2012. június 30-i rendkívüli szövetségi tartományi pártkonferencián a küldöttek szavazatainak 77 százalékát elnyerve Laschet lett az Észak-Rajna-Vesztfáliai Kereszténydemokrata Unió elnöke.

2013. december 18-án Laschetet választották meg az Észak-Rajna-Vesztfáliai Kereszténydemokrata Unió parlamenti frakciójának elnökévé, így a szövetségi tartomány parlamentjének ő lett az ellenzéki vezetője.

Az Észak-Rajna-Vesztfáliában 2017. május 14-én tartott választáson Aachen 2. számú választókerületéből egyéni képviselőként jutott be a szövetségi tartomány parlamentjébe.[14]

Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke[szerkesztés]

Laschetet 2017. június 27-én Észak-Rajna-Vesztfália tizenegyedik miniszterelnökévé választották a CDU és az FDP nagykoalíciójának szavazataival, az ehhez szükséges szavazatokat már a parlamenti szavazás első fordulójában megszerezte.

A CDU elnöke[szerkesztés]

Miután Annegret Kramp-Karrenbauer 2020. február 10-én bejelentette, hogy még 2020 folyamán lemond a CDU pártvezetéséről, és a 2021-es szövetségi választásokon nem indul kancellárjelöltként, Laschet 2020. február 25-én egy országos sajtótájékoztatón jelentette be, hogy indul pártja elnökségéért, evvel egyben a kancellárjelöltségért is. Alelnökjelöltjeként Jens Spahnt nevezte meg.[15] Friedrich Merz[16] és Norbert Röttgen,[17] voltak a kihívói.

A koronavírus-járvány miatt az új CDU pártelnök megválasztására, többszöri halasztást követően, csak a 2021. január közepén megtartott kétnapos pártkongresszuson került sor, mely, a párt történetében először, teljes egészében, digitális módon zajlott. A kongresszus második napján, 2021. január 16-án, a hármas versengésben Laschet, Merztől lemaradva, az első körben csupán a szavazásra jogosult pártkongresszusi delegáltak szavazatainak 38,42%-át nyerte el. A második fordulóban viszont 52,79 százalékkal, nagyon szoros előnnyel, győzött Merz előtt, így ő lett a CDU új elnöke.[18][19][20][21]

A CDU/CSU közös kancellárjelöltje[szerkesztés]

A CDU elnökválasztásán a szavazás során is megmutatkozott erős párton belüli megosztottság a kisebb, bajor testvérpárt, a CSU elnökének, Markus Södernek a CDU/CSU közös kancellárjelöltségéhez is vezethetett volna.[22] A közvetlenül a CDU pártkongresszus előtt végzett közvélemény-kutatások eredménye szerint Södert a választók 55 százaléka, míg a CDU/CSU szimpatizánsok 80 százaléka tartotta jó kancellárjelöltnek, ugyanakkor Laschetről mindössze 27, illetve 32 százalék gondolta ugyanezt.[23]

Söder a kivárás stratégiáját választotta, míg végül 2021. április 19-én, müncheni sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a szövetségi választásokhoz közeledve nem tűr halasztást a kancellárjelölt megnevezése, ezért a CDU aznap kezdődő elnökségi ülésének döntését mind ő, mind pártja, a CSU, magukra nézve vita nélkül elfogadja. Ezt követően, a CDU vezetőségének berlini, éjszakába nyúló ülését követően bejelentették, hogy titkos szavazáson végül az ülésen résztvevők 77,5 százaléka támogatta Laschetet, míg Södert mindössze 22,5 százaléknyian. Így végérvényessé vált, hogy a 2021 szeptemberében a CDU/CSU pártszövetség élén Armin Laschet áll csatasorba a kancellárság elnyeréséért.[24] A kérdésre, hogy miért nem állt félre magától Söder kancellárjelöltté választásának útjából, hisz a közvélemény-kutatások szerint a CSU elnökénél lényegesen rosszabbak az esélyei, Laschet azt válaszolta, hogy jól emlékszik arra, hogy amikor a 2017-es észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választás kampánya idején, az akkor hivatalban lévő SPD tartományi miniszterelnök, Hannelore Kraft ellen, hasonlóan kevés esélyt adtak neki a közvéleménykutatók, akkor a választáson mégis győzelemet aratott.

Kampány a kancellárság elnyeréséért[szerkesztés]

Ezt követően Laschet a CDU-n belüli legnagyobb vetélytársa nálánál messze nagyobb népszerűségét úgy próbálta "becsatornázni" magához, hogy felvette kampánycsapatába Merzet, mondván,"sziládan a teambe tartozik", és gazdasági–, pénzügyi szakértelmével döntő segítséget nyújthat majd abban, hogy a pandémiát követő hatalmas kihíváson fenntartható módon lehessenek úrrá.[25]

Laschet már a 2021 májusában, a Rajna-vidék-Pfalzban, tartott tartományi pártkongresszuson, arra szólított fel, hogy az előttük álló választási kampányban elsősorban a Zöldekre koncentráljanak, mint politikai ellenfélre. Célként határozta meg, a piros-piros-zöld (SPDLinkeZöldek) koalíció létrejöttének megakadályozását.[26]

Laschet a CDU/CSU közös választási programját 2021. június 21-én Söderrel együtt mutatta be. A programban leszögezték, hogy a koronavírus-világjárvány leküzdése, a klímaváltozás, valamint a jólét és a szabadság megvédése globális kihívásokat jelentenek, ezért egy, a világra nyitott Németország megteremtése a céljuk, mely egyaránt törekszik a modernizáció és a zöld politika megvalósítására.[27][28]

2021 júliusa ismét komoly népszerűségvesztést hozott Laschetnak. Egyrészt, amikor a tartományát, Észak-Rajna-Vesztfáliát érintett súlyos árvíz okozta válság miatt Frank-Walter Steinmeier a helyszínre, Erfstadtba, érkezett, az államfő beszéde alatt Laschet a háttérben álldogálva beszélgetett és nevetgélt, amit a kamerák megörökítettek. Ez a momentum döntően hozzájárult ahhoz, hogy a tartományi miniszterelnök árvízügyi válságmenedzselését a megkérdezettek mindőssze 7 százaléka ítélte pozitívnak.[29] Másrészt, a hónap végére kiderült, hogy a Zöldpárti kancellárjelölt társához, Annalena Baerbockhoz hasonlóan Laschetnak is plágiumvádakkal kell szembesülnie. A Die Aufsteigerrepublik. Zuwanderung als Chance című, 2009-ben írt könyvével kapcsolatban végül elismerte "hibáját" és bocsánatot kért.[30]

Laschetnak 2021. szeptember 26-i a németországi szövetségi választáson a kancellári poszt elnyeréséért Olaf Scholzcal, az SPD kancellárjelöltjével, valamint Annalena Baerbockkal, a Szövetség ’90/Zöldek kancellárjelöltjével kell megküzdenie. A közvéleménykutatások előrejelzése szerint Scholznak van a legnagyobb esélye a győzelemre.[31][32] Laschet, vetélytársaival ellentétben, nem méreti meg magát egyéni választási körzetben.[33]

Belpolitika[szerkesztés]

  • Laschetet mind pártján belül, mind azon kívül merkelistának tartják, aki teljes mértékben bírja Merkel kancellárasszony támogatását.[34]
  • Laschet a CDU-n belül liberális-mérsékeltnek tekinthető, olyannak, aki –Észak-Rajna-Vesztfáliához hasonlóan– országos szinten is nyitott lehet akár a zöldekkel és a liberálisokkal való koalíciókötésre is, amennyiben az SPD leszorul a CDU/CSU pártszövetség utáni második helyről a választásokon.[34][35]
  • 2018 májusa óta Laschet a CDU egyik olyan politikusa, aki támogatja a CO2-adó javaslatát.[36]
  • Laschet kizárta a Horst Seehofer által követelt autópályadíj bevezetését, és kijelentette: „Ma már az autósok az ország fejőstehenét jelentik. Több üzemanyag- és járműadót fizetnek, mint amennyit az állam költ az infrastruktúrára."[37]

Külpolitika[szerkesztés]

Laschet úgy véli, hogy Németország nem eléggé felkészült a világpolitikai kihívásokra. Véleménye szerint az országnak nincs meg az akarata ahhoz, hogy más nagyhatalmaktól, például Oroszországtól vagy az Egyesült Államoktól független külpolitikát folytasson. Laschet az EU-tól is több stratégiai gondolkodást és cselekvést remél, mondván, hogy "alkalmassá kell válnia a globális politikára".[38]

2015-ben Laschetet bírálták, amiért nem állt ki a német érdekek mellett, amikor kiderült, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek illegálisan kémkednek német állampolgárok és vállalkozások után. 2015-ben német szakértők becslése szerint a kétezres évekre az amerikai ipari kémkedés már évente legalább 10 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott az ellopott találmányok és fejlesztési projektek miatt - ez a szám azóta valószínűleg csak nőtt a digitalizáció térnyerése miatt. E leleplezések ellenére Laschet támogatta Angela Merkel politikáját.[39]

Laschetet egyes kritikusok úgy tekintik, mint aki puha álláspontot képvisel Vlagyimir Putyin elnök kormányával szemben.[40][41] A Foreign Policy cikkében rámutatott, hogy Laschet támogatását fejezte ki az Északi Áramlat 2 és a Kínával való szorosabb kapcsolat mellett, és ellenzi a Huawei kizárását a német 5G hálózatból. A német Szövetségi Információbiztonsági Hivatal azonban támogatta Laschet álláspontját, mondván, hogy a Huawei hardverével és szoftverével kapcsolatos átfogó vizsgálatok nem hoztak bizonyítékot a jogsértésre, és a kizárás nem indokolt.[42] A Foreign Policy továbbá azzal érvel, hogy Laschet ellenezte Putyin "démonizálását" is a Krím orosz annektálása miatt.[43] Ugyanakkor Laschet szerint Németországnak növelnie kellene a katonai kiadásokat és nagyobb részt kellene vállalnia a katonai terhekből a NATO-n belül. Úgy vélte, hogy a Bundeswehrnek nagyobb felelősséget kellene vállalnia Afrikában, a Földközi-tenger környékén és Maliban.[44]

2018-ban Laschet lemondta fellépését a Ruhrtriennale művészeti és zenei fesztiválon, mivel a fesztivál lehetővé tette a BDS palesztin mozgalom támogatóinak fellépését. 2021-ben támogatást ígért Izraelnek[45]: "Fenntartás nélkül Izrael mellett állunk."[46]

2013-ban Laschet bírálta Guido Westerwelle külügyminisztert, amiért az támogatta a szíriai polgárháborúban a lázadókat: "Abszurd, hogy ugyanazokat az embereket, akik ellen Maliban harcolunk, támogatják Szíriában. A Katarból és Szaúd-Arábiából finanszírozott al-Nuszra és al-Kaida terrorista csoportok azok, akik bevezetik a saría bíróságokat és harcolnak Szíria vallási sokszínűsége ellen."[47] 2013-ban Laschet bírálta Westerwelle követelését is, hogy a 2013-as egyiptomi puccs után engedjék szabadon Mohammed Murszi volt elnököt, mivel Murszi alatt a kisebbségek és különösen a keresztények szenvedtek.[[48]

Laschet a nyugati csapatok Afganisztánból való kaotikus kivonását és Kabul 2021 augusztusában a tálibok kezére történő átadását "a legnagyobb kudarcnak nevezte, amelyet a NATO fennállása óta elszenvedett".[49]

Vallási, kisebbségi kérdések[szerkesztés]

  • A migránsok jogai bajnokának tekintik.[50]
  • Észak-Rajna-Vesztfália integrációs minisztereként párbeszédet szorgalmazott a muszlimokkal.
  • Ugyanakkor szorgalmazta a fejkendő betiltását a 14 évesnél fiatalabb lányok számára.[51]
  • 2008-ban elvárásként fogalmazta meg, hogy a keresztények jobban hallassák hangjukat, ha úgy látják, hogy hitüket kigúnyolják.[51]
  • Laschet elutasította az azonos neműek – Németországban 2017-ben legálissá vált – házassága és a hagyományos házasság közötti egyenlőségtételt.[52][53]
  • Ennek ellenére Jens Spahn egészségügyi minisztert, egy házas meleg férfit nevezte meg alelnökjelöltjeként.[50]

Kultúra, művészetek, nyelvek[szerkesztés]

  • 2019. január 1-je óta Laschet a Németországi Szövetségi Köztársaság képviselője kulturális kérdésekben a francia–német együttműködés keretében. Laschet az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja és az ENSZ Német Társasága Elnökségének tagja.
  • Folyékonyan beszél franciául,[50] angol nyelvtudásáról viszont nem lehet ugyanezt elmondani.[54] Kevésbé erős angolját többször felhozták ellene a pártelnökségért folytatott versengés során.[55]
  • 2014 és 2016 között a missio igazgatótanácsának tagja volt Aachenben, és 2017 óta a pro missio Alapítvány nagykövete.[56] 2016-ig a Német Katolikusok Központi Bizottsága (ZdK) közgyűlésének tagja volt. Tagja volt az Adalbert Alapítvány kuratóriumának is.
  • 2018 óta a kölni karnevál tiszteletbeli szenátora.

Család[szerkesztés]

Gyermekkora óta az Aachen-Burtscheidi Szent Mihály templom gyülekezetének tagja. Ott ismerte meg feleségét, Susanne Laschetet (születési nevén Susanne Malangré), akinek a felmenői, hasonlóan Laschet családjához, szintén Vallóniából származnak.[57] Édesapja, Heinz Malangré, vezette a templom ifjúsági kórusát.

1985-ben házasodtak össze. Jelenleg is Aachen elegáns városrészében, Burtscheidben élnek, három felnőtt gyermekük van, két fiúk és egy lányuk.[58] Egyik fia, Johannes Laschet, blogger és modell, aki öltözködési tanácsokkal látja el édesapját is.[59]

Ars poetica[szerkesztés]

A keresztény értékek a mai napig nagy szerepet játszanak életemben, még akkor is, ha néha veszekszem a katolikus egyházzal. A Kereszténydemokrata Unió alapvető megkülönböztető jegye nem a konzervativizmus kell hogy legyen, hanem a keresztény emberkép, amely mindenek felett áll.
– Armin Laschet[60]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Európai Bizottság: Armin LASCHET (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. május 14.)
  2. a b c Armin Laschet (német nyelven), 1996. január 15. (Hozzáférés: 2017. május 14.)
  3. Stammdaten aller Abgeordneten des Deutschen Bundestages. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
  4. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. http://webarchiv.bundestag.de/archive/2007/0206/mdb/mdb13/bio/L/laschar0.html
  7. Doolia: Marcella Laschet, gestorben am 28.04.2013 (Traueranzeige/Todesanzeige auf Doolia.de) (német nyelven). Doolia.de. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  8. ONLINE, RP: Duell in NRW: Kraft gegen Laschet (német nyelven). RP ONLINE. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  9. Bernhard Willems, "Die früheren Grundherren des Bereiches von Eupen", Ostbelgische Chronik, Band. 2, 1949
  10. Armin Laschet | Das Landesportal Wir in NRW (német nyelven). www.land.nrw, 2017. május 24. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  11. Wayback Machine. web.archive.org, 2014. október 6. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  12. ZEIT ONLINE | Lesen Sie zeit.de mit Werbung oder im PUR-Abo. Sie haben die Wahl.. www.zeit.de. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  13. Armin Laschet, der rheinische Kämpfer (német nyelven). https://www.fr.de, 2017. május 9. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  14. a b Boisserée, Clemens: NRW-Landtagswahl: 567 Stimmen trennten Armin Laschet von der ersten Niederlage (német nyelven). RP ONLINE. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  15. Leithäuser, Johannes. „Als Team in die CDU-Spitze: Wie Laschet und Spahn ihre Mitbewerber unter Druck setzen”, FAZ.NET (Hozzáférés ideje: 2020. október 10.) (német nyelvű) 
  16. Merz will CDU-Vorsitz: „Ich spiele auf Sieg und nicht auf Platz“”, FAZ.NET (Hozzáférés ideje: 2020. október 10.) (német nyelvű) 
  17. Röttgen zu Bewerbung: „Es geht um die Zukunft der CDU“”, FAZ.NET (Hozzáférés ideje: 2020. október 10.) (német nyelvű) 
  18. Armin Laschet lett a CDU új elnöke. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
  19. SPIEGEL, DER: Armin Laschet zum neuen CDU-Vorsitzenden gewählt - DER SPIEGEL - Politik (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
  20. Welle (www.dw.com), Deutsche. „Merkels Getreuer - Armin Laschet wird CDU-Chef | DW | 16.01.2021” (de-DE nyelven).  
  21. Óriási csata dőlt el: megvan, ki lett Merkel utódja (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
  22. Online, FOCUS: Nach Laschet-Wahl wird CDU nur unter einer Bedingung nach Söder als K-Kandidat rufen (német nyelven). FOCUS Online. (Hozzáférés: 2021. március 10.)
  23. Staff, Reuters. „Umfrage - Söder liegt in Wählergunst vor Kandidaten-Trio für CDU-Vorsitz”, Reuters, 2021. január 7. (Hozzáférés ideje: 2021. március 10.) (angol nyelvű) 
  24. Lohse, Eckart. „Machtkampf mit Markus Söder: CDU-Vorstand deutlich für Laschet als Kanzlerkandidat”, FAZ.NET (Hozzáférés ideje: 2021. április 20.) (német nyelvű) 
  25. Burger, Reiner. „Laschet nominiert Merz: Ein Partner, um eigene Schwächen auszugleichen”, FAZ.NET (Hozzáférés ideje: 2021. június 9.) (német nyelvű) 
  26. Laschet: Rot-Rot-Grün wird «wirtschaftliche Krise» bringen - Rheinland-Pfalz (német nyelven). www.rheinpfalz.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  27. mdr.de: Wahlprogramm der Union: Steuern, Rente, Reformen - Was CDU/CSU wollen | MDR.DE (német nyelven). www.mdr.de. (Hozzáférés: 2021. június 21.)
  28. A modernizációra fekteti a hangsúlyt a CDU/CSU programja (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2021. június 21.)
  29. Árvíz, plágium: bezuhant Laschet népszerűsége (magyar nyelven). euronews, 2021. július 31. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  30. SPIEGEL, DER: Nach Plagiatsvorwurf: Armin Laschet gibt Fehler in seinem Buch zu (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  31. Missing Merkel already: German CDU loses chancellor’s voter base (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2021. szeptember 21. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  32. Nemzet, Magyar: A kancellárjelöltek utolsó televíziós vitáján is Olaf Scholz nyert (magyar nyelven). A kancellárjelöltek utolsó televíziós vitáján is Olaf Scholz nyert, 2021. szeptember 20. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  33. Warum Annalena Baerbock der Kanzlerin überraschend ähnlich ist (német nyelven). STERN PLUS | Geschichten, die bewegen. Zum Hören und Lesen. Werbefrei, 2021. április 20. (Hozzáférés: 2021. szeptember 22.)
  34. a b István, Faragó: A német választások, Köztes-Európa és egy borús Bibó-elmélet (magyar nyelven). index.hu, 2021. február 10. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
  35. Der brave Angreifer (német nyelven). https://www.ovb-online.de, 2017. május 15. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  36. ONLINE, RP: NRW-Ministerpräsident: Laschet für CO2-Bepreisung mit Sozialausgleich (német nyelven). RP ONLINE. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  37. Alexander, Robin. „Pkw-Maut: Merkel-Vize stellt sich klar gegen Seehofer”, DIE WELT, 2013. augusztus 11. (Hozzáférés ideje: 2020. október 10.) 
  38. Welle (www.dw.com), Deutsche: Armin Laschet: "Wir müssen strategischer werden" | DW | 19.05.2021 (de-DE nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)
  39. ZEIT ONLINE | Lesen Sie zeit.de mit Werbung oder im PUR-Abo. Sie haben die Wahl.. www.zeit.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)
  40. Staff, Reuters. „Merkel ally dodges question on gas sanctions on Russia over Navalny case”, Reuters, 2020. szeptember 5. (Hozzáférés ideje: 2021. szeptember 3.) (angol nyelvű) 
  41. 5 things to know about German CDU chief Armin Laschet (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2021. január 16. (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)
  42. SPIEGEL, DER: 5G-Netzausbau: BSI spricht sich gegen Huawei-Boykott aus (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)
  43. Barkin, Noah: Is Armin Laschet Too Gemütlich? (amerikai angol nyelven). Foreign Policy. (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)
  44. Germany's Laschet vows to raise military spending if elected (angol nyelven). Reuters, 2021. június 13. (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)
  45. Welle (www.dw.com), Deutsche: Armin Laschet: "Wir müssen strategischer werden" | DW | 19.05.2021 (de-DE nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)
  46. Welle (www.dw.com), Deutsche: Armin Laschet: "Wir müssen strategischer werden" | DW | 19.05.2021 (de-DE nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)
  47. SPIEGEL, DER: CDU-Vize Laschet wirft Westerwelle falsche Nahost-Politik vor (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)
  48. SPIEGEL, DER: CDU-Vize Laschet wirft Westerwelle falsche Nahost-Politik vor (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)
  49. Welle (www.dw.com), Deutsche: Afghanistan takeover sparks concern from NATO allies | DW | 16.08.2021 (brit angol nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)
  50. a b c Karnitschnig, Matthew: The wannabe Merkels. POLITICO, 2020. február 25. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  51. a b kath.net: Minister Laschet: Ohne Religion wäre unser Land ärmer (német nyelven). kath.net katholische Nachrichten, 2007. április 27. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  52. Alexander, Robin. „CDU-Präsidium: Kanzlerin Merkel bricht Wende bei der Homo-Ehe ab”, DIE WELT, 2013. március 4. (Hozzáférés ideje: 2020. október 10.) 
  53. WELT. „Laschet: "Ehe ist eine Beziehung zwischen Mann und Frau"”, DIE WELT, 2017. június 29. (Hozzáférés ideje: 2020. október 10.) 
  54. 16.02.2020 - Armin Laschet & Annalena Baerbock (englisch) - Münchner Sicherheitskonferenz / MSC 2020” (hu-HU nyelven).  
  55. Dankbar, Christine: CDU-Vorsitz: Der ultimative Kandidatencheck (német nyelven). Berliner Zeitung. (Hozzáférés: 2021. június 21.)
  56. Stiftung pro missio (de-DE nyelven). Missio - glauben. leben. geben.. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  57. Hans Seeling: Wallonische Industriepioniere in Deutschland, Wahle 1983, S. 178
  58. Schrader, Daniel: Politiker: Armin Laschet: Beim Singen verliebte er sich in seine Frau (német nyelven). RP ONLINE. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  59. Bonn, General-Anzeiger: Prime Minister’s son lives in Bonn: Johannes Laschet works as blogger and model (német nyelven). General-Anzeiger Bonn. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  60. SPIEGEL, DER: Armin Laschet: "Der Markenkern der CDU ist nicht das Konservative" - DER SPIEGEL - Politik (német nyelven). www.spiegel.de. (Hozzáférés: 2020. október 10.)

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Armin Laschet című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.