2018-as bajorországi tartományi választás
.jpg) |
  |
 | |
|---|---|---|---|
| Listavezető | Markus Söder | Katharina Schulze Ludwig Hartmann |
Hubert Aiwanger |
| Párt neve | Bajor Keresztényszociális Unió | Zöldek | Szabadválasztók Bajorországi Szövetsége |
| Eredmények | 5 046 081 37,2% |
2 392 356 17,6% |
1 572 792 11,6% |
| Mandátumok | Bajor Tartományi Gyűlés: 85 / 205 |
Bajor Tartományi Gyűlés: 38 / 205 |
Bajor Tartományi Gyűlés: 27 / 205 |
A 2018-as bajorországi tartományi választást 2018. október 14-én tartották. A bajor tartományi gyűlés (németül Bayerischer Landtag) 205 tagját választották meg.
A választás, és a röviddel utána következő hesseni tartományi választás elemzők szerint komoly hatással lehet a német országos belpolitikára is, mivel Angela Merkel kancellár koalíciójának tagjai – a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU), a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) – a közvélemény-kutatások szerint jelentősen meggyengültek.[1][2]
Választási rendszer[szerkesztés]
A hét bajor kormányzati kerület mindegyike egy választókerület (Wahlkreis). A választási rendszer ezeknek a szintjén arányos, tartományi szintű kompenzáció nincs. A körzetek fel vannak osztva alválasztókerületekre (Stimmkreis), amelyek mindegyike egyszerű többségi szavazással egy-egy képviselőt közvetlenül küldhet a tartományi parlamentbe (Landtag). Listán is választanak képviselőket, ezért az induló pártok minden kerületben egy-egy képviselőjelölti listát állítanak. A polgárok második szavazatukkal a listák közül választanak. A szabály, hogy nem lehet több alválasztókerület, mint az adott választókerületnek járó mandátumok fele, plusz 1. Például ha 19 összesen mandátum jár a kerületben, akkor nem lehet több, mint 11 alválasztókerülete. Összesen 180 mandátumot osztanak ki.[3]
| Kerület | Közvetlen mandátumok száma |
Listás mandátumok száma |
Összesen | Térkép |
|---|---|---|---|---|
| Felső-Bajorország | 31 | 30 | 61 | 
|
| Alsó-Bajorország | 9 | 9 | 18 | |
| Svábföld | 13 | 13 | 26 | |
| Felső-Pfalz | 8 | 8 | 16 | |
| Felső-Frankföld | 8 | 8 | 16 | |
| Közép-Frankföld | 12 | 12 | 24 | |
| Alsó-Frankföld | 10 | 9 | 19 | |
| Összesen | 91 | 89 | 180 |
A fő politikai pártok[szerkesztés]
A fő riválisok, a 2018-as választás előtti mandátumszámuk és előző százalékos választási eredményük.
- Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) - 101 (47,7 %)
- Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) - 42 (20,6 %)
- Szabadválasztók Bajorországi Szövetsége (Freie Wähler) - 17 (9 %)
- Szövetség ’90/Zöldek (Grüne) - 17 (8,6 %)
- Német Szabaddemokrata Párt (FDP) - 1 (3,3 %)
- Baloldali Párt (Németország) (Die Linke)
- Alternatíva Németországért (AfD)
A Függetlenek Bajorországi Szövetsége két mandátumot vesztett az előző választás óta, a Zöldek egyet, az FDP pedig egy mandátumhoz jutott azóta.
A kampányból[szerkesztés]
A kereszt-vita[szerkesztés]
2018-ban Markus Söder (CSU) kormánya törvénybe foglalta a Kreuzpflicht („keresztkötelezettség”) szabályt, amely szerint a középületek bejárata előtt egy keresztet kell elhelyezni. Söder azt kinyilvánította, hogy a kereszt ebben az esetben nem keresztény szimbólum, hanem a bajor kulturális identitás része.[4]
Egyes megfigyelők véleménye szerint a Kreuzpflicht arra szolgált, hogy megállítsa a keresztényszocialista szavazók átáramlását az AfD pártba.
Horst Seehofer CSU-s szövetségi belügyminiszter szigorúbb bevándorlásellenes politikát vezetett be.[5]
A koalíció kérdése[szerkesztés]
A választás előtt a CSU-t vezető Thomas Kreuzer kijelentette, hogy pártja sem az AfD-vel, sem a zöldekkel nem lép koalícióra a szavazás után.[6]
Közvélemény-kutatások[szerkesztés]
A CSU előnye a 2016-os 30 százalék körüli szintről 20 százalék köré csökkent.
| Közvéleménykutató | A felmérés ideje | Mintaméret | CSU | SPD | FW | Zöldek | FDP | Die Linke | AfD | Mások | Előny |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Civey | 2018. okt. 6–10 | 5,063 | 32,9 | 11,0 | 9,8 | 18,5 | 5,9 | 3,9 | 12,8 | 5,2 | 14,4 |
| Forschungsgruppe Wahlen | 2018. okt. 1–4 | 1,122 | 35 | 12 | 10 | 18 | 5,5 | 4,5 | 10 | 5 | 17 |
| Infratest dimap | 2018. okt. 1-2. | 1,002 | 33 | 11 | 11 | 18 | 6 | 4,5 | 10 | 6,5 | 15 |
| GMS | 2018. szept. 20-26 | 1,004 | 35 | 13 | 10 | 16 | 5 | 4 | 12 | 5 | 19 |
| INSA | 2018, szept. 21-25 | 1,064 | 34 | 11 | 10 | 17 | 6 | 4 | 14 | 4 | 17 |
| Civey | 2018, szept. 19-23 | 5,061 | 36 | 12 | 8,6 | 17,9 | 5 | 3,3 | 13,2 | 4 | 18,1 |
| Forschungsgruppe Wahlen | 2018, szept. 17-19 | 1,114 | 35 | 13 | 11 | 18 | 5 | 4 | 10 | 4 | 17 |
| Infratest dimap | 2018, szept. 5-10 | 1,000 | 35 | 11 | 11 | 17 | 5 | 5 | 11 | 5 | 18 |
| GMS | 2018, szept. 4-10 | 1,006 | 36 | 12 | 7 | 16 | 6 | 4 | 14 | 5 | 20 |
Eredmények[szerkesztés]
A minden idők második legnagyobb részvételi arányát hozó választáson a CSU az 1950-es tartományi választás óta elért legrosszabb eredményét produkálta (37,2%). A másik németországi néppárt az SPD pedig történetek legrosszabb eredményét érte el (9,7%). Első alkalommal került be a tartományi parlamentbe a szélsőjobboldali AfD (10,2%). A tartományi gyűlés második legnagyobb pártja a Zöld Párt lett (17,5%).[8]
A előrejelzéseket a bajorországi eredmények alátámasztották. A CSU és az SPD is több, mint tíz százalékpontot veszített támogatottságából az előző választáshoz képest. (A CSU stratégiai szövetségese, a CDU Bajorországban nincs jelen.) A CSU, amely az elmúlt évtizedekben általában egyedül kormányozta Bajorországot, csak a szavazatok 37,2 %-át szerezte meg. A Szociáldemokraták támogatottsága 10 % alá süllyedt: 9,7 %-ot kaptak, és ezzel az ötödik helyre estek. A bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD), amely először indult a bajor tartományi választáson, mindjárt 10,2 %-ot szerzett. A választás másik nagy nyertesei a Zöldek voltak: 8,9 százalékpontot javítva 17,5 5-os eredményt értek el. A Szabadválasztók Bajorországi Szövetsége (Freie Wähler Bayern) nevű csoport az Afd-t megelőzve harmadik lett, 11,6 %-os eredménnyel, ami 2,6 százalékponttal többet jelent, mint az előző választáson. A Német Szabaddemokrata Párt (FDP), amely 2013-ban nem lépte át az 5 %-os Landtagba kerülési küszöböt, ezúttal sikerrel járt: 5,1 %-ot szerzett,
Politikai következmények[szerkesztés]
| pártok | képvíselők |
|---|---|
| Abszolút többség 103 képviselőtől | |
| CSU – Grüne | 123 |
| CSU – FW | 112 |
| CSU – SPD | 107 |
| Képviselők összesen | 205 |
Három héttel a bajor, és egy héttel az ugyancsak a kormánypártok gyengülését igazoló hesseni tartományi választás után Horst Seehofer, a CSU elnöke bejelentette pártja vezetőségi ülésén, hogy lemond a tíz éve birtokolt pártelnöki posztjáról, de megtartja 2018 márciusa óta birtokolt belügyminiszteri pozícióját a német szövetségi kormányban.[9][10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bajor választás: földindulás előtt? – Euronews.com, 2018. október 10.
- ↑ Senki sem tudja, mi jár Merkel fejében – Index.hu, 2018. október 2.
- ↑ Landtagswahl 2018 – Bayern.landtag.de (németül)
- ↑ France-Presse, Agence: Bavarian leader orders Christian crosses on all state buildings (angol nyelven). the Guardian , 2018. április 25. (Hozzáférés: 2018. május 31.)
- ↑ https://www.aljazeera.com/news/2018/07/germany-hardline-csu-leader-unhappy-merkel-migration-plan-180701174707967.html
- ↑ CSU schließt schwarz-grüne Koalition in Bayern aus. Welt Online, 8. September 2018.
- ↑ Sitzeverteilung im 18. Bayerischen Landtag 2018. [2018. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
- ↑ Landtagswahl in Bayern 2018. Bayerisches Landesamt für Statistik und Datenverarbeitung. [2018. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
- ↑ Die Zeit: Horst Seehofer lemond a CSU elnöki tisztségéről index.hu 2018. november 7.
- ↑ HORST SEEHOFER HIVATALOSAN IS BEJELENTETTE, HOGY TÁVOZIK A BAJOR CSU ELNÖKI TISZTSÉGÉBŐL magyaridok.hu 2018. november 12.