2018-as bajorországi tartományi választások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A 2018-as bajorországi tartományi választásokat 2018. október 14-én tartották. A bajor tartományi gyűlés (Bayerischer Landtag) 205 tagját választották meg.

A választás, és a röviddel utána következő hesseni tartományi választás elemzők szerint komoly hatással lehet a német országos belpolitikára is, mivel Angela Merkel kancellár koalíciójának tagjai - a CSU, CDU és az SPD - a közvéleménykutatások szerint jelentősen meggyengültek.[1] [2]

A közvéleménykutatások szerint az előző, 2013-as választáson 47,7 %-ot szerzett kormányzó párt CSU népszerűsége 33 % köré zuhant, a Szociáldemokraták pedig 20,6 %-ról 11 % köré gyengültek. Eközben a Zöldek népszerűsége 8,6 %-ról 18 % köré szökött fel. A bevándorlásellenes új párt, az AfD 13 % körüli eredményre számíthat. Az utóbbi évtizedben abszolút többségét elvesztett CSU várhatóan győzelem esetén is csak nehezen alakíthat kormánykoalíciót.

A bajor választási rendszer[szerkesztés]

A hét bajor kormányzati körzet mindegyike egy választókerület (Wahlkreis). A választási rendszer ezeknek a szintjén arányos, tartományi szintű kompenzáció nincs. Fel vannak osztva alválasztókerületekre (Stimmkreis), amelyek mindegyike egy-egy képviselőt delegál a Landtagba. Listán is választanak képviselőket. A szabály, hogy nem lehet több alválasztókerület mint az adott választókerületnek járó mandátumok fele, plusz 1. Például, ha 19 mandátum jár, nem lehet több, mint 11 Stimmkreis.

A fő politikai pártok[szerkesztés]

Képviselőhelyek megoszlása 2017 decemberében
     
180 képviselő az alábbiak szerint:

A fő riválisok, a 2018-as választás előtti mandátumszámuk és előző százalékos választási eredményük.

A Függetlenek Bajorországi Szövetsége két mandátumot vesztett az előző választás óta, a Zöldek egyet, az FDP pedig egy mandátumhoz jutott azóta.

Koalíció[szerkesztés]

A választások előtt a CSU-t vezető Thomas Kreuzer kijelentette, hogy pártja sem az AfD-vel, sem a zöldekkel nem lép koalícióra a szavazás után.[3]

A kampányból[szerkesztés]

CSU[szerkesztés]

2018-ban Markus Söder (CSU) kormánya törvénybe foglalta a Kreuzpflicht ("keresztkötelezettség") szabályt, amely szerint a középületek bejárata előtt egy keresztet kell elhelyezni. Söder azt kinyilvánította, hogy a kereszt ebben az esetben nem keresztény szimbólum, hanem a bajor kulturális identitás része.[4]

Egyes megfigyelők véleménye szerint a Kreuzpflicht arra szolgált, hogy megállítsa a keresztényszocialista szavazók átáramlását az AfD pártba.

Horst Seehofer CSU-s szövetségi belügyminiszter szigorúbb bevándorlásellenes politikát vezetett be.[5]

Közvéleménykutatások[szerkesztés]

A CSU előnye a 2016-os 30 százalék körüli szintről 20 százalék köré csökkent.

Közvéleménykutató A felmérés ideje Mintaméret CSU SPD FW Zöldek FDP Die Linke AfD Mások Előny
Civey 2018. okt. 6–10 5,063 32,9 11,0 9,8 18,5 5,9 3,9 12,8 5,2 14,4
Forschungsgruppe Wahlen 2018. okt. 1–4 1,122 35 12 10 18 5,5 4,5 10 5 17
Infratest dimap 2018. okt. 1-2. 1,002 33 11 11 18 6 4,5 10 6,5 15
GMS 2018. szept. 20-26 1,004 35 13 10 16 5 4 12 5 19
INSA 2018, szept. 21-25 1,064 34 11 10 17 6 4 14 4 17
Civey 2018, szept. 19-23 5,061 36 12 8,6 17,9 5 3,3 13,2 4 18,1
Forschungsgruppe Wahlen 2018, szept. 17-19 1,114 35 13 11 18 5 4 10 4 17
Infratest dimap 2018, szept. 5-10 1,000 35 11 11 17 5 5 11 5 18
GMS 2018, szept. 4-10 1,006 36 12 7 16 6 4 14 5 20

Eredmény[szerkesztés]

Lehetséges kormánykoalíciók
pártok képvíselők
abszolút többség 103 képviselőtől
       CSU Grüne 123
       CSU FW 112
       CSU SPD 107
Sitze gesamt 205
Képviselőhelyek megoszlása a tartományi gyűlésben [6]
      
205 képviselő az alábbiak szerint:

A minden idők második legnagyobb részvételi arányát hozó választáson a CSU az 1950-es tartományi választások óta elért legrosszabb eredményét produkálta (37,2%). A másik németországi néppárt az SPD pedig történetek legrosszabb eredményét érte el (9,7%). Első alkalommal került be a tartományi parlamentbe a szélsőjobboldali AfD (10,2%). A tartományi gyűlés második legnagyobb pártja a Zöld Párt lett (17,5%).[7]

Jegyzetek[szerkesztés]