2018-as bajorországi tartományi választások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A 2018-as bajorországi tartományi választásokat 2018. október 14-én tartották. A bajor tartományi gyűlés (németül Bayerischer Landtag) 205 tagját választották meg.

A választás, és a röviddel utána következő hesseni tartományi választás elemzők szerint komoly hatással lehet a német országos belpolitikára is, mivel Angela Merkel kancellár koalíciójának tagjai – a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU), a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) – a közvélemény-kutatások szerint jelentősen meggyengültek.[1][2]

Választási rendszer[szerkesztés]

A hét bajor kormányzati kerület mindegyike egy választókerület (Wahlkreis). A választási rendszer ezeknek a szintjén arányos, tartományi szintű kompenzáció nincs. A körzetek fel vannak osztva alválasztókerületekre (Stimmkreis), amelyek mindegyike egyszerű többségi szavazással egy-egy képviselőt közvetlenül küldhet a tartományi parlamentbe (Landtag). Listán is választanak képviselőket, ezért az induló pártok minden kerületben egy-egy képviselőjelölti listát állítanak. A polgárok második szavazatukkal a listák közül választanak. A szabály, hogy nem lehet több alválasztókerület, mint az adott választókerületnek járó mandátumok fele, plusz 1. Például ha 19 összesen mandátum jár a kerületben, akkor nem lehet több, mint 11 alválasztókerülete. Összesen 180 mandátumot osztanak ki.[3]

Kerület Közvetlen
mandátumok
száma
Listás
mandátumok
száma
Összesen Térkép
Felső-Bajorország 31 30 61 Bayern Landtagswahlkreise 2018.svg
Alsó-Bajorország 9 9 18
Svábföld 13 13 26
Felső-Pfalz 8 8 16
Felső-Frankföld 8 8 16
Közép-Frankföld 12 12 24
Alsó-Frankföld 10 9 19
Összesen 91 89 180

A fő politikai pártok[szerkesztés]

Képviselőhelyek megoszlása 2017 decemberében
     
180 képviselő az alábbiak szerint:

A fő riválisok, a 2018-as választás előtti mandátumszámuk és előző százalékos választási eredményük.

A Függetlenek Bajorországi Szövetsége két mandátumot vesztett az előző választás óta, a Zöldek egyet, az FDP pedig egy mandátumhoz jutott azóta.

A kampányból[szerkesztés]

A kereszt-vita[szerkesztés]

2018-ban Markus Söder (CSU) kormánya törvénybe foglalta a Kreuzpflicht („keresztkötelezettség”) szabályt, amely szerint a középületek bejárata előtt egy keresztet kell elhelyezni. Söder azt kinyilvánította, hogy a kereszt ebben az esetben nem keresztény szimbólum, hanem a bajor kulturális identitás része.[4]

Egyes megfigyelők véleménye szerint a Kreuzpflicht arra szolgált, hogy megállítsa a keresztényszocialista szavazók átáramlását az AfD pártba.

Horst Seehofer CSU-s szövetségi belügyminiszter szigorúbb bevándorlásellenes politikát vezetett be.[5]

A koalíció kérdése[szerkesztés]

A választások előtt a CSU-t vezető Thomas Kreuzer kijelentette, hogy pártja sem az AfD-vel, sem a zöldekkel nem lép koalícióra a szavazás után.[6]

Közvélemény-kutatások[szerkesztés]

A CSU előnye a 2016-os 30 százalék körüli szintről 20 százalék köré csökkent.

Közvéleménykutató A felmérés ideje Mintaméret CSU SPD FW Zöldek FDP Die Linke AfD Mások Előny
Civey 2018. okt. 6–10 5,063 32,9 11,0 9,8 18,5 5,9 3,9 12,8 5,2 14,4
Forschungsgruppe Wahlen 2018. okt. 1–4 1,122 35 12 10 18 5,5 4,5 10 5 17
Infratest dimap 2018. okt. 1-2. 1,002 33 11 11 18 6 4,5 10 6,5 15
GMS 2018. szept. 20-26 1,004 35 13 10 16 5 4 12 5 19
INSA 2018, szept. 21-25 1,064 34 11 10 17 6 4 14 4 17
Civey 2018, szept. 19-23 5,061 36 12 8,6 17,9 5 3,3 13,2 4 18,1
Forschungsgruppe Wahlen 2018, szept. 17-19 1,114 35 13 11 18 5 4 10 4 17
Infratest dimap 2018, szept. 5-10 1,000 35 11 11 17 5 5 11 5 18
GMS 2018, szept. 4-10 1,006 36 12 7 16 6 4 14 5 20

Eredmények[szerkesztés]

Képviselőhelyek megoszlása a bajor tartományi gyűlésben 2018-tól[7]
      
205 képviselő az alábbiak szerint:
Az egyes választókörzetekben első helyezett pártok
  CSU

A minden idők második legnagyobb részvételi arányát hozó választáson a CSU az 1950-es tartományi választások óta elért legrosszabb eredményét produkálta (37,2%). A másik németországi néppárt az SPD pedig történetek legrosszabb eredményét érte el (9,7%). Első alkalommal került be a tartományi parlamentbe a szélsőjobboldali AfD (10,2%). A tartományi gyűlés második legnagyobb pártja a Zöld Párt lett (17,5%).[8]

A előrejelzéseket a bajorországi eredmények alátámasztották. A CSU és az SPD is több, mint tíz százalékpontot veszített támogatottságából az előző választásokhoz képest. (A CSU stratégiai szövetségese, a CDU Bajorországban nincs jelen.) A CSU, amely az elmúlt évtizedekben általában egyedül kormányozta Bajorországot, csak a szavazatok 37,2 %-át szerezte meg. A Szociáldemokraták támogatottsága 10 % alá süllyedt: 9,7 %-ot kaptak, és ezzel az ötödik helyre estek. A bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD), amely először indult a bajor tartományi választásokon, mindjárt 10,2 %-ot szerzett. A választás másik nagy nyertesei a Zöldek voltak: 8,9 százalékpontot javítva 17,5 5-os eredményt értek el. A Szabadválasztók Bajorországi Szövetsége (Freie Wähler Bayern) nevű csoport az Afd-t megelőzve harmadik lett, 11,6 %-os eredménnyel, ami 2,6 százalékponttal többet jelent, mint az előző választáson. A Német Szabaddemokrata Párt (FDP), amely 2013-ban nem lépte át az 5 %-os Landtagba kerülési küszöböt, ezúttal sikerrel járt: 5,1 %-ot szerzett,

Politikai következmények[szerkesztés]

Lehetséges kormánykoalíciók
pártok képvíselők
Abszolút többség 103 képviselőtől
       CSUGrüne 123
       CSUFW 112
       CSUSPD 107
Képviselők összesen 205

Három héttel a bajor, és egy héttel az ugyancsak a kormánypártok gyengülését igazoló hesseni tartományi választás után Horst Seehofer, a CSU elnöke bejelentette pártja vezetőségi ülésén, hogy lemond a tíz éve birtokolt pártelnöki posztjáról, de megtartja 2018 márciusa óta birtokolt belügyminiszteri pozícióját a német szövetségi kormányban.[9][10]

Jegyzetek[szerkesztés]