1998-as németországi szövetségi választás
Listavezető | Gerhard Schröder | Helmut Kohl | Joschka Fischer | Wolfgang Gerhardt | Gregor Gysi |
---|---|---|---|---|---|
Párt neve | SPD | CDU / CSU | Zöldek | FDP | PDS |
Szavazatok száma | 20,181,269 40,9% |
17,329,388 35,1% |
3,301,624 6,7% |
3,080,955 6,2% |
2,515,454 5,1% |
Mandátumok | Bundestag: 298 / 669 |
Bundestag: 245 / 669 |
Bundestag: 49 / 669 |
Bundestag: 47 / 669 |
Bundestag: 36 / 669
|
Változás %-pont | 4,5 | 6,4 | 0,6 | 0,7 | 0,7 |
Változás a mandátumokban | 46 | 49 | 2 | 4 | 6 |
Az 1998-as németországi szövetségi választást, 1998. szeptember 27-én tartották meg, amin a Bundestag, a német szövetségi parlament tagjait választották meg. A választáson a Szociáldemokrata Párt aratott győzelmet és a párt elnöke, Gerhard Schröder lett a kancellár.
Választási kampány
[szerkesztés]A kampány elsősorban a munkanélküliség helyzetéről és a gazdaság állapotáról szólt. A német újraegyesítés óta, 1990 óta a munkanélküliség 4.2%-ről 9.4%-ra nőtt 1998-ra, ami 4 millió munkanélkülit jelentett. Amellett hogy ezek a komoly belső feszültségek jelen voltak az újraegyesített országban, az európai integrációs folyamatok vezetőjeként is fellépett. A közvélemény jelentős része a Helmut Kohl vezette jobbközép CDU/CSU és szabaddemokraták fémjelezte kormánykoalíciót okolta a gazdasági helyzetért. A már ekkor 16 éve kancellár Kohl vezette kabinetnek nem sikerült teljesen körűen megvalósítani a kelet-német tartományok integrálást, hiszen számos tömegtüntetés zajlott le kelet-német nagyvárosokban, a jólléti kiadásokat megnyirbálása és a növekvő munkanélküliség miatt.
A kampány azzal kezdődött, hogy a két nagy párt a CDU és az SPD párt elnököt választott. Felmerült olyan pletyka, hogy Helmut Kohl lemond és átadja helyét Wolfgang Schäublének, a CDU/CSU frakcióvezetőjének, ám 1997. áprilisában bejelentette hogy újabb ciklust vállalna, így ismét ő lett a CDU kancellár-jelöltje. Az SPD két jelöltje Oskar Lafontaine és Gerhard Schröder, Alsó-Szászország miniszterelnöke volt.
1998. március 1-én Schröder fölényes győzelmet aratott az alsó-szászországi tartományi választáson, 42%-ot ért el. Schröder új arcot vitt az SPD politikájába.
A CDU kampány alapvetően Kohl kancellári tapasztalatára és hírnevére épült. A CDU szlogenje a "Biztonság, nem kockázat" volt. Az SPD kampánya a munkanélküliségről is szólt és Kohlt a "munkanélküli kancellárnak" nevezte. A munkanélküliség a volt NDK területén volt a legmagasabb: 20%. A másik fontos téma az adó- és a jólléti rendszer reformja volt. Az Uniópártok az egészségügyi juttatások és a nyugdíjasoknak biztosított kedvezmények csökkentése mellett kampányolt, és adócsökkentést szeretett volna véghez vinni. Az SPD ellenezte ezeket.
Egy kutatás szerint az SPD ekkoriban centrista irányultságú volt és a Zöldek voltak baloldaliak. [1]
Választási szlogenek
[szerkesztés]- SPD: Deutschland braucht einen neuen Kanzler! (Németországnak új kancellára van szüksége!)
- CDU/CSU: Weltklasse für Deutschland! (Világcsúcs Németországért!)
- FDP: Verläßichkeit. Vertrauen. Kinkel (Megbízhatóság. Bizalom. Kinkellel)
- Szövetség '90/Zöldek: Neue Mehrheiten nur mit uns! (Új többséget csak velünk!)
- PDS: Ausbilden, nich ausgrenzen! (Oktatni és nem kirekeszteni!)
Eredmények
[szerkesztés]A választási eredményváró műsor 17:30 órakor jelentkezett az ARD Das Erste csatornáján, illetve a ZDF csatornáján. Az exit poll eredmények 18 órakor láttak napvilágot. [2]
Országos eredmények
[szerkesztés]Párt neve | Pártlistás szavazás |
Szavazatok % | Elnyert mandátumok |
Mandátumok % | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) | 20.181.269 | 40,9% | +4,5% | 295 | +43 | 44,5% | |
Kereszténydemokrata Unió (CDU) | 14.004.908 | 28,4% | -5,8% | 198 | -46 | 29,6% | |
Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) | 3.324.480 | 6,8% | -0,6% | 47 | -3 | 7,0% | |
Szövetség '90/Zöldek | 3.301.624 | 6,7% | -1,1% | 47 | -2 | 7,0% | |
Német Szabaddemokrata Párt (FDP) | 3.080.955 | 6,2% | -0,2% | 43 | -4 | 6,4% | |
Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) | 2.515.454 | 5,1% | +0,7% | 36 | +6 | 5,4% | |
Egyéb pártok | 2.899.822 | 5,9% | 0 | 0,0% | |||
Érvénytelen szavazatok /üresen hagyott szavazólapok | 638.575 | - | - | - | - | - | |
Összesen | 49.947.087 | 100,0% | 669 | -3 | 100,0% |
Területi eredmények
[szerkesztés]A választáson az SPD Schleswig-Holstein, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Brandenburg, Türingia, Szász-Anhalt, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália, Hessen, Saar-vidék, Berlin, Bréma és Hamburg tartományok választókerületeiben győzött.
Az Uniópártok Bajorország, Baden-Württemberg, Szászország és Mecklenburg-Elő-Pomerániában Rügen térségének választókerületeiben győzött.
A PDS-nek négy kelet-berlini választókerületben sikerült győznie.
Következmény
[szerkesztés]A választásokon a CDU/CSU mintegy 6%-ot vesztett, az FDP-vel együtt pedig nem lett meg a kormánytöbbség a Bundestagban. A szociáldemokraták és zöldek együtt 345 mandátumot szereztek, ami abszolút többséget hozott a Bundestag. Ezzel a második világháború utáni első olyan balközép kormány lett, aminek abszolút többsége lett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle rücken nach links – außer der FDP. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
- ↑ Bundestagswahl 1998 (3). (Hozzáférés: 2019. október 5.)