ARD

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ARD
ARD logo.svg
A fővárosi stúdió
A fővárosi stúdió
Adatok
Indulás 1950. június 9.
Ország Németország
Hivatalos oldal

Az ARD (Arbeitsgemeinschaft der öffentlich-rechtlichen Rundfunkanstalten der Bundesrepublik Deutschland, magyarul: Német Szövetségi Köztársaság Regionális Közszolgálati Médiumainak Munkaközössége) a németországi regionális közszolgálati műsorszórók szövetsége, egy 1950-ben alapított, regionális közmédiumokat tömörítő szövetség.

Az ARD-hez tartozik 9 regionális közmédium, amelyek műsoraikat a Das Erste, EinsPlus, tagesschau24 nevű csatornákon közvetítik, a Deutsche Welle pedig külföldieknek és külföldön sugározza a regionális műsorok adásait. Az ARD kezeli a németországi rádiós és televíziós archívumot (Deutsche Rundfunkarchivs). Az ARD a ZDF-fel és a Deutschlandradioval együtt teszik ki Németországban a közszolgálati médiát. Az ARD és a ZDF közösen üzemelteti a Phoenix, KiKA, 3Sat (Ausztriában és Svájcban is fogható) és az ARTE csatornákat is.

A 9 regionális médiumával együtt az ARD-nek 23 ezer dolgozója van, 11 tv- és 55 rádiócsatornát üzemeltetnek. Az éves költségvetése 6,3 milliárd euró.

Története[szerkesztés]

ARD elődje[szerkesztés]

Az ARD föderális szervezeti felépítése, már elődjénél az 1920-as években kezdett felépülni, amikor Poroszország, Bajorország, Szászország és Württemberg létrehozta saját rádióállomását és megalakult a Reichs-Rundfunk-Gesellschaft (Birodalmi Rádió Társaság), amelyet a nácik hatalomra kerülésük, 1933 után központosítottak és felszámolták a szervezet föderatív jellegét.

ARD szövetség megszületése[szerkesztés]

Az ARD 1950. június 9.-én született meg, amikor 6 regionális médium a Bayerischer Rundfunk (Bajor Rádió és Televízió), Hessischer Rundfunk (Hesseni Rádió és Televízió), Radio Bremen (Brémai Rádió) , Süddeutscher Rundfunk (Délnémet Rádió és Televízió) Südwestfunk (Délnyugati Rádió és Televízió) a Nordwestdeutscher Rundfunk és a RIAS (Berlini Amerikai Szektor Rádiója) megalapította a szervezetet.[1]

1950-es években hosszas előkészítő munkával, megszületett az NSZK első országos szövetségi televíziós csatornája. A szövetség tagja lett 1959-ben a Sender Freies Berlin (SFB, Szabad Berlini Adó, amely Nyugat-Berlinben működött), a Nordwestdeutscher Rundfunk feloszlatásából létrejött Westdeutscher Rundfunk és Norddeutscher Rundfunk és a Saarländischer Rundfunk megszületésével már 10 tagmédium volt. Ők együtt Deutsches Fernsehen néven kezdték meg az ARD közös szövetségi televíziós csatornájának működtetését. 1962-ben újabb tagok születettek meg: a Deutschlandwelle (DW) és a német közszolgálati rádió országos programmja a Deutschlandfunk.

ARD és a Német Demokratikus Köztársaság[szerkesztés]

Az NDK pirossal jelölt területein nem lehetett fogni az ARD adásait, amit Tudatlanok völgyének (Tal der Ahnungslosen) neveztek az NSZK-ban.

Az ARD műsorait, a Baden-Württembergben található Donebachi adótoronynak köszönhetően, a Német Demokratikus Köztársaság szinte egész területén is lehetett fogni, kivéve Drezda és az Elba völgyében, ahol völgyben való fekvés fizikailag akadályozta a vételi lehetőségeket. Emiatt az ARD-t vicccesen az NDK területén "Außer Raum Dresden" (Drezdai téren kívül) vagy "Außer Reichweite Dresdens" (Drezda körzetén kívül) illetve Außer Rügen Dresen (Rügenen és Drezdán kívül). A területet emellett még Tudatlanok völgyének (Tal der Ahnungslosen) nevezték, hiszen az itt lakók nem kaphattak objektív kommunista propagandától mentes híradót, az NDK televízió, a DFF híradója Aktuelle Kamera volt, amely a kommunista propagandát terjesztette. Az NDK televíziója emellett a Der schwarze Kanal (Fekete csatorna) műsorában rendszeresen gúnyt űzött az ARD-ből mint a nyugat-német közmédiumból.[2]

Németország újraegyesítése után[szerkesztés]

A két Németország újraegyesítése után 1992-ben az NDK volt televíziójának az egykori vételi helyén létrehozták a Mitteldeutscher Rundfunkot (Középnémet Rádió és Televízió, amely Szászország, Türingia és Szász-Anhalt tartományok közmédiuma mai napig) és az Ostdeutscher Rundfunk Brandenburgot (ORB, Keletnémet Rádió és Televízió Brandenburg). A RIAS-t pedig kivették az ARD-szövetségből és a Deutschlandradiohoz került, amit az ARD és ZDF közösen vezet.[3]

1998-ban a Süddeutscher Runfunk (SDR) és a Südwestfunk (SWF) fuziójával létrehozták a Südwestrundfunk (Délnyugat Rádió és Televízió) médiumot, 2003-ban az ORB és SFB fuziójával pedig a Rundfunk Berlin-Brandenburg (rbb, Berlin-Brandenburg Rádió és Televízió).

Az ARD 9 együttműködő regionális közszolgálati médium, napjainkban egy közös televíziós országos csatornát üzemeltet, a Das Erstet, ezenkívül regionális televíziós és rádióscsatornákat. A társaság tizedik tagja a Deutsche Welle, amely az ARD külföldieknek szóló, angol nyelvű csatornája.

Az ARD tagjai[szerkesztés]

Jelenlegi tagok[szerkesztés]

Az ARD társaság regionális közmédiumai és azok vételi körzetei

Az ARD-hez a külföldieknek szóló Deutsche Welle közszolgálati médium mellett 9 regionális közszolgálati médium tartozik az ARD-szövetséghez:

Médium neve Rövidítés Székhely Bevétel 2009 (EUR millió) Költség (EUR millió) Alkalmazottak száma (fő) Alapítás éve Vételi körzet Vételi körzet lakosainak száma (millió fő)
Bayerischer Rundfunk BR München 1000 879 2893 1949 Bajorország 12,4
Hessischer Rundfunk HR Frankfurt am Main 481 407 1900 1948 Hessen 6,0
Mitteldeutscher Rundfunk MDR Lipcse 636 556 2023 1991 Szászország, Szász-Anhalt, Türingia 8,6
Norddeutscher Rundfunk NDR Hamburg 1083 956 3447 1956 Hamburg, Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein, Mecklenburg-Elő-Pomeránia (1992 óta) 13,9
Radio Bremen RB Bréma 97 (2008) 41 (2008) 300 1945 Bréma 0,7
Rundfunk Berlin-Brandenburg rbb Berlin, Potsdam 395 (2008) 344 (2008) 1650 2003 Berlin, Brandenburg 5,9
Saarländischer Rundfunk SR Saarbrücken 116 (2008) 64 (2008) 635 1957 Saar-vidék 1,0
Südwestrundfunk SWR Stuttgart 1190 (2008) 959 (2008) 3648 1998 Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz 14,6
Westdeutscher Rundfunk Köln WDR Köln 1350 1140 4210 1956 Észak-Rajna-Vesztfália 17,5
Deutsche Welle DW Bonn Adófizetésből való hozzájárulás - 1444 1953 Külföld -

Egykori tagok[szerkesztés]

Médium neve Rövidítés Logója Székhely Alapítás Megszűnése Megszűnésének oka Vételi körzet
Nordwestdeutscher Rundfunk NWDR
NWDR Logo.svg
Hamburg 1945 1954 A vételi körzet felosztása az NDR, WDR és SFB médiumok közt Hamburg, Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein, Észak-Rajna-Vesztfália, Nyugat-Berlin (1954-ig)
Süddeutscher Rundfunk SDR
SDR-Logo.svg
Stuttgart 1949 1998 Egyesülés az SWF-fel, jogutód az SWR Württemberg-Baden (A vételi körzet Baden-Württemberg megalakulása után is változatlan maradt).
Südwestfunk SWF
Südwestfunk alt Logo.svg
Baden-Baden 1946 1998 Egyesülés az SDR-rel, jogutód az SWR Baden, Württemberg-Hohenzollern és Rajna-vidék Pfalz (A vételi körzet Baden-Württemberg megalakulása után is változatlan maradt).
Sender Freies Berlin SFB
Senderfreiesberlin-logo.svg
Berlin 1954 2003 Egyesülés az ORB-vel, jogutód az RBB Berlin (1990-ig csak Nyugat-Berlin)
Ostdeutscher Rundfunk Brandenburg ORB Potsdam 1991 2003 Egyesülés az SFB-vel, jogutód az RBB Brandenburg

Országos csatornái[szerkesztés]

  • Das Erste: Országos közszolgálati televízió, a tartományi adók műsorait sugározza.
  • KiKA: A ZDF-fel közösen vezetett gyerekcsatorna.
  • tagesschau24: Hírcsatorna.
  • Phoenix: Elemező, háttér- és dokumentumműsorokat közvetít.
  • arte: Német–francia nyelvű kulturális csatorna.

Szervezeti működés és vezetés[szerkesztés]

Az ARD 10 regionális közszolgálati médium önkéntes alapú szövetsége. A munkaközösség 1950-ben egy alapszabály[4] alapján jött létre, amit a médiatörvény kiegészített. Az alapszabály kimondja, hogy a munkát és a szervezeti működést az ARD szabályozza. Ebből kiindulva az ARD főszerveként működik a taggyűlés (Mitgliederversammlung), amely a ZDF-fel ellentétben nem a televíziós tanács (Fernsehrat) szerepét látja el. A gyűlés az ARD regionális médiumainak intendánsainak a részvételével zajlik. Emellett főgyűlést is tartanak, amin a regionális médiumok műsorigazgatói és az ügyvezető elnökei is részt vesznek.

Főtitkárság[szerkesztés]

A Főtitkárság 2006-ban jött létre, aminek vezetője a főtitkár a két évre megválasztott ARD-elnöknek alárendelt és felelős az ARD stratégiai elhelyezkedéséért, az ARD házon kívüli érdekképviseletéért és a nyilvánossággal való kapcsolatért. A főtitkár székhelye Berlinben található, a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB), akinek hivatali ideje 5 évig tart.[5]

Program Igazgató[szerkesztés]

Feladatát és jogkörét az ARD-Staatsvertrag (ARD-Államszerződés) tartalmazza. Legalább 2 évre szóló időtartamra a regionális közmédiumok képviselőinek kétharmados többségével lesz kinevezve. Feladata az intendánssal és a regionális közmédiumokat képviselőivel a műsorterv kidolgozása és a műsorok szállítását a regionális műsorszóróktól az országos televíziós csatornákra való koordinálásáért felel. Ugyanis a Das Erste, országos csatornán futnak a regionális közmédiumok által gyártott műsorok.[6]

Finanszírozás[szerkesztés]

Németországban az ARD, ZDF és a Deutschlandradio műsoraiért közszolgálati hozzájárulást (Rundfunkbeitrag) kell fizetni, havi 17,50 eurót. Az előfizetést kötelező minden lakástulajdonosnak és bérlőnek is fizetnie. A hozzájárulást az ARD ZDF Deutschlandradio Beitragsservice (ARD, ZDF, Deutschlandradio Járulékalapú Szolgáltató) intézménynek kell fizetni, amely nem minősül jogképes intézménynek. A hozzájárulást annak kell fizetni, aki bejelentkezik fizetőként és az adott háztartás összes lakója az ő nevében fizeti az előfizetést. Az előfizetés alól mentességet élveznek a szociális segélyből élők, nyugdíjasok illetve a háborús rokkantak.[7]

Az előfizetésből 2015-ben 8,1 milliárd eurós bevétel keletkezett, a díj beszedés miatt, emellett 15 millió fizetési felszólítást(Mahnbescheid) küldtek.[8]

Kritika[szerkesztés]

Politikai befolyás[szerkesztés]

1989-ben a Cordt Schnibben, a Der Spiegel újságíró élesen kritizálta az ARD-t a Die ARD ist wie die DDR ("ARD olyan mint az NDK") nevű cikkében. Ebben arról írt, hogy az ARD amellett, hogy nem volt képes felvenni a versenyt a kereskedelmi televíziókkal (RTL, Sat.1), nem működik hatékonyan a Tagesschau hírszerkesztése úgy kifejti, hogy az ARD döntéshozó testületében a grémiumban egyértelműen párt elkötelezett emberek vannak. Emellett kiemeli, hogy a CDU médiapolitikája szerint a kereskedelmi televíziókat támogatják, míg a közszolgálati médiumokat ellehetetlenítik. Henning Röhl, aki ekkor az ARD-aktuell főszereksztője volt, nyíltan támogatta a CDU-t és Helmut Kohl kancellárt, Ulrike Wolf a Norddeutscher Rundfunk főszerkesztője a közmédiában betöltött állása előtt kormányzati szerveknek dolgozott.[9]

Tudosítás az Euromajdanról[szerkesztés]

A Norddeutscher Rundfunk Zapp című közéleti magazin egy tanulmány a kijevi Euromajdan forradalomról szóló riportjait vizsgálta 2013. november és 2014. február között, ami megállapította, hogy a riportok 80%-ában kormányellenes beszélgető partnerek voltak. A riportok többségét emellett oroszellenesnek, elfogultnak találták.[10]

Műsortanács kritikája a kelet-ukrajnai tudósításokról[szerkesztés]

A Műsortanács az ARD kelet-ukrajnai háborúról 2013. december és 2014. júniusa között készült tudósításait kritizálta, 2014. júniusában. A tudósítást hiányosnak, elfogultnak találta. Emellett a tanács megállapította, hogy a tudósítások "tendenciájában Oroszország ellenesek". Sahra Wagenknecht a Baloldali Párt képviselője lesújtónak találta a kritikát. A politikus nő "kiegyensúlyozatlannak és egyoldalúan Oroszország ellenesnek" találta a tudósításokat.[11]

Az ARD Magyarországon is ismert műsorai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 09.06.1950 bis 05.08.1950 ARD gegründet. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  2. Im Tal der Ahnungslosen - Wie ARD und ZDF die Nachrichten aus Ostdeutschland „abwickeln“ – ein Programmvergleich. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  3. 01.01.1992 MDR und ORB treten der ARD bei. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  4. ARD-Satzung. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
  5. ARD-Generalsekretariat. ard.de. (Hozzáférés: 2017. január 31.)
  6. Die Abteilungen der Programmdirektion Erstes Deutsches Fernsehen. daserste.de. (Hozzáférés: 2017. január 31.)
  7. Bezahlung. (Hozzáférés: 2017. május 12.)
  8. ARD-ZDF Gebühren: neue Hoffnung für Vollstreckungsopfer. (Hozzáférés: 2017. május 12.)
  9. „Die ARD ist wie die DDR“. spiegel.de, 1989. november 13. (Hozzáférés: 2017. május 10.)
  10. Unausgewogen? Wie deutsche Medien über den Ukraine-Konflikt berichten. (Hozzáférés: 2017. május 10.)
  11. Ukraine-Konflikt ARD kritisiert ARD. (Hozzáférés: 2017. május 10.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az ARD című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]