Saarbrücken

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Saarbrücken
SB-Rathaus.jpg
Saarbrücken címere
Saarbrücken címere
Saarbrücken zászlaja
Saarbrücken zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Saar-vidék
Járás Regionalverband Saarbrücken
Alapítás éve999
Polgármester Uwe Conradt (CDU)
Irányítószám 66001-66133
Körzethívószám
  • 06893
  • 06897
  • 06805
  • 0681
  • 06898
Rendszám SB
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség179 634 fő (2021. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1080 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Terület167,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Saarbrücken (Németország)
Saarbrücken
Saarbrücken
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 14′, k. h. 7° 00′Koordináták: é. sz. 49° 14′, k. h. 7° 00′
Saarbrücken (Saar-vidék)
Saarbrücken
Saarbrücken
Pozíció a Saar-vidék térképén
Elhelyezkedése Regionalverband Saarbrücken térképén
Elhelyezkedése Regionalverband Saarbrücken térképén
Saarbrücken weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Saarbrücken témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Saarbrücken közel 180 000 fős lakosságával németországi viszonylatban kisvárosnak számít. A szövetségi köztársaság egyik legkisebb tartományának, a Saar-vidéknek a fővárosa.

Fekvése[szerkesztés]

Saarbrücken Németország délnyugati részén, közvetlenül a francia határnál valamint az A1-es autópálya mellett fekszik.

Saarbrücken Alsting községgel határos.

Közigazgatás[szerkesztés]

Stadtbezirke von Saarbrücken

1 Mitte[szerkesztés]

  • 11 Alt-Saarbrücken
    • 111 Schlossberg
    • 112 Reppersberg
    • 113 Malstatter Straße
    • 114 Triller
    • 115 Glockenwald
    • 116 Bellevue
  • 12 Malstatt
    • 121 Rußhütte
    • 122 Rodenhof
    • 123 Unteres Malstatt
    • 124 Leipziger Straße
    • 125 Jenneweg
    • 126 Rastpfuhl
  • 13 St. Johann
    • 131 Hauptbahnhof
    • 132 Nauwieser Viertel
    • 133 St. Johanner Markt
    • 134 Am Staden
    • 135 Kaninchenberg
    • 136 Rotenbühl
    • 137 Am Homburg
    • 138 Bruchwiese
    • 139 Universität
  • 14 Eschberg
  • 16 Sankt Arnual
    • 161 Wackenberg
    • 162 Winterberg

2 West[szerkesztés]

  • 21 Gersweiler
    • 211 Gersweiler-Mitte
    • 212 Ottenhausen
    • 213 Neu-Aschbach
  • 22 Klarenthal
    • 221 Klarenthal
    • 222 Krughütte
  • 23 Altenkessel
    • 231 Altenkessel
    • 232 Rockershausen
  • 24 Burbach
    • 241 Hochstraße
    • 242 Ottstraße
    • 243 Füllengarten
    • 244 Von der Heydt

3 Dudweiler[szerkesztés]

  • 31 Dudweiler
    • 311 Dudweiler-Nord
    • 312 Dudweiler-Mitte
    • 313 Flitsch
    • 314 Kitten
    • 315 Pfaffenkopf
    • 316 Geisenkopf
    • 317 Dudweiler-Süd
    • 318 Wilhelmshöhe-Fröhn
  • 32 Jägersfreude
  • 33 Herrensohr
  • 34 Scheidt
    • 341 Scheidt
    • 342 Scheidterberg

4 Halberg[szerkesztés]

  • 42 Schafbrücke
  • 43 Bischmisheim
  • 44 Ensheim
  • 45 Brebach-Fechingen
    • 451 Brebach
    • 452 Neufechingen
    • 453 Fechingen
  • 46 Eschringen
  • 47 Güdingen
    • 471 Alt-Güdingen
    • 472 Schönbach
  • 48 Bübingen

Története[szerkesztés]

III. Ottó német-római császár 999-ben ajándékozta “Sarabrucca” nevű királyi székhelyét a metzi apátságnak. A város megjelenésére a 18. század francia barokk építészete nyomta rá bélyegét.

A Saar-vidék gyakran cserélt gazdát a franciák és a németek között. A versailles-i békeszerződés értelmében a bányászatilag értékes terület kompenzációként került a franciákhoz 15 évre. Ekkor hozták létre különálló egységként. 1935-ben fölényes népszavazáson a Németországhoz való visszakerülés mellett szavazott a lakosság nagy többsége.[2] 1946-ban a francia katonai adminisztráció létrehozta a Saar protektorátust. 1955-ben ismét népszavazás döntött a terület sorsáról és 1957 január 1-től hivatalosan is a Német Szövetségi Köztársaság része lett. A francia hagyományok azonban ma is jól érezhetők.

Gazdaság[szerkesztés]

Saarbückenben élénk ipari, kereskedelmi tevékenység folyik. Számos kohászati, gép-, fém-, járműipari-, söripari vállalat működik határai között, de itt itt a közelben található a Burbachi kohómű (Burbacher Hütte) is, melynek sziluettje jól látható a Lajos-hídról (Louisenbrücke) is.

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Saarbrückent érinti az A6-os, A623-as, A1-es és az A620-as autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Légi közlekedés[szerkesztés]

A repülőtér városközponttól mintegy 5 km-re keletre található, az Ensheim városrészben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
  2. Szvatkó Pál: Saarbrückeni mellékvágány - Apróságok a népszavazás városából. PMH 14/14, 3 (1935. január 17.)

Oktatás[szerkesztés]

A saarbrückeni Saar-vidéki Egyetemet (Universität des Saarlandes) 1948-ban Franciaországgal közösen alapították.

Kultúra[szerkesztés]

A Saar-Lor-Lux régióba tartozó városként, Saarbrücken részt vesz a Luxemburg 2007 Európa kulturális fővárosa programokban. Az európai rendezvényen a német város 14 projekttel mutatkozik be.

Múzeumok[szerkesztés]

Museen[szerkesztés]

Bergwerksdirektion, 1877–80, von Martin Gropius
Museum für Vor- und Frühgeschichte am Schlossplatz
  • Abenteuermuseum
  • Arzneipflanzenmuseum
  • Geologisches Museum
  • Heimatmuseum St. Arnual
  • Historisches Museum Saar
  • Kreisständehaus Saarbrücker Schlossplatz
  • Museum für Vor- und Frühgeschichte
  • Museum in der Schlosskirche
  • Saarlandmuseum
  • Saarländisches Künstlerhaus
  • Sepulkralmuseum
  • Stadtgalerie Saarbrücken

Lakosság[szerkesztés]

Lakosainak száma 179 634 fő (2021. december 31.).[1]

A település népességének változása:

Év Lakosság
1628 2.732
1637 70
1769 2.847
1802 3.110
1818 2.700
1840. december 3. ¹ 4.702
1871. december 1. ¹ 7.680
1875. december 3. ¹ 9.000
1880. december 1. ¹ 9.500
1885. december 1. ¹ 10.453
1890. december 1. ¹ 13.812
1895. december 2. ¹ 17.082
Év Lakosság
1900. december 1. ¹ 23.237
1905. december 1. ¹ 26.944
1910. december 1. ¹ 105.089
1916. december 1. ¹ 95.154
1917. december 5. ¹ 96.364
1919. október 8. ¹ 110.623
1927. július 19. ¹ 125.020
1935. június 25. ¹ 129.085
1939. május 17. ¹ 133.345
1946. október 29. ¹ 89.709
1951. november 14. ¹ 111.450
1955. december 31. 121.560
Év Lakosság
1961. június 16. ¹ 130.705
1965. december 31. 134.342
1970. május 27. ¹ 127.989
1975. december 31. 205.366
1980. december 31. 193.554
1985. december 31. 186.229
1987. május 25. ¹ 188.702
1990. december 31. 191.694
1995. december 31. 187.032
2000. december 31. 183.257
2005. március 31. 179.654

¹ Népszámlálás

Látványosságok[szerkesztés]

A város klímája

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  1. register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)