Kelet-ukrajnai háború
A kelet-ukrajnai háború egy 2014. március elején kirobbant fegyveres konfliktus Ukrajna keleti részén. 2014-es ukrán forradalom és az Euromaidan mozgalom tevékenysége nyomán oroszbarát és kormányellenes csoportok tüntetéseivel kezdődött a Donecki és a Luhanszki területen. Ezek a demonstrációk egy szélesebb kelet- és dél-ukrajnai oroszbarát tiltakozó hullám részei voltak, és fegyveres konfliktussá eszkalálódtak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság szeparatista erői és az ukrán kormány között. A felső vezetés augusztusi lecserélése előtt a szeparatistákat nagyrészt orosz állampolgárok vezették. A különböző jelentések szerint a felkelők 15–80%-a orosz paramilitáris alakulatokból áll.
Augusztus 22. és 25. között a jelentések szerint orosz tüzérség, személyzet és egy humanitárius konvoj lépett be ukrán területre az ukrán kormány engedélye nélkül. Ezekre a határátlépésekre részben az oroszbarát fegyveresek által ellenőrzött területeken, részben azon kívül (például a Donecki terület délkeleti részén, Novoazovszk mellett) került sor. Az ezt megelőző hónap folyamán az ukrán állásokat a jelentések szerint orosz területről érte tüzérségi támadás. Valentin Nalivajcsenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetője szerint Ukrajna az augusztus 22-i eseményeket „Ukrajna elleni közvetlen orosz inváziónak” tekinti. Nyugati és ukrán hivatalnokok ezeket az eseményeket Ukrajna elleni orosz „lopakodó invázióként” írták le.
Történelem[szerkesztés]
Augusztusi oroszbarát ellentámadás[szerkesztés]
2014 augusztusában az oroszbarát szeparatisták ellentámadást indítottak, melynek során elfoglalták többek között Novoazovszk városát. Petro Porosenko ukrán elnök szerint Oroszország inváziót indított Délkelet-Ukrajnában. Ezt – első orosz forrásként – Ella Poljakova, Vlagyimir Putyin orosz államfő tanácsadó testületnek tagja is megerősítette, a szeparatisták és a hivatalos orosz álláspont azonban tagadja: orosz álláspont szerint tíz eltévedt határőr katonán kívül nincsenek orosz csapatok Kelet-Ukrajnában, míg Alekszandr Zaharcsenko szerint mintegy 4000, szabadságát töltő orosz katona harcol önkéntesként a felkelők oldalán.[1]
Szeptemberi tűzszüneti megállapodás[szerkesztés]
A minszki jegyzőkönyv egy 2014. szeptember 5-én tető alá hozott tűzszüneti megállapodás Ukrajna illetve a szakadár oroszbarát, nemzetközileg el nem ismert de facto államok, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság között, amely kísérlet volt a kelet-ukrajnai háború eszkalálódásának megakadályozására.[1][2][3] Az egyezményt Minszkben, Fehéroroszország fővárosában írták alá a háborús felek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt. A jegyzőkönyv nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a harcok 2015 januárjában kiújultak.
Kiújuló harcok 2015 elején[szerkesztés]
2015 januárjára a két fél közötti tűzszüneti megállapodások teljes mértékben összeomlottak, a hadi cselekmények intenzitása kiújult. Miután az ukránok elveszítették a donyecki repülőteret, Eduard Baszurin, a Donyecki Népköztársaság szóvivője január 23-án kijelentette, a "minszki memorandumot a maguk részéről a korábban már elfogadott formájában nem veszik figyelembe." Még aznap a szakadár entitás elnöke, Zaharcsenko azt mondta, hogy a "Donyecki Népköztársaság többé nem törekszik a tűzszünetre", s az oroszbarát erők "támadást indítanak egészen a Donbasz régió határáig". A The New York Times cikkében szintén leszögezte, hogy a tűzszüneti megállapodásnak teljes mértékben vége.
A harci övezetben zajló egyre növekvő erőszak közepette a háromoldalú kapcsolattartó csoport újabb minszki tárgyalást kezdeményezett január 31-re. Az EBESZ, Ukrajna és Oroszország képviselői a belarusz fővárosba utaztak, ám a két népköztársaság részéről a jegyzőkönyv aláírói nem voltak jelen, az új képviselők a jegyzőkönyv és a memorandum felülbírálatát követelték az új politikai-katonai helyzet szerint, így a tárgyalások nem vezettek eredményre, a találkozót elnapolták.
2015. február 12-én német-francia közvetítéssel egy második tűzszüneti megállapodást fogadtak el a harcoló felek Minszkben, amelynek 13 pontja számos módosítással járt a szeptemberi egyezményhez képest.
Februári tűzszüneti megállapodás[szerkesztés]
A 2015-ös minszki jegyzőkönyv, vagy röviden Minszk II egy 2015. február 11-én megkötött tűzszüneti megállapodás Ukrajna illetve a szakadár oroszbarát, nemzetközileg el nem ismert de facto államok, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság között, miután a 2014 szeptemberében tető alá hozott első megállapodás kudarcba fulladt a harcok kiújulásával 2015 januárjában.
Lépés a béke felé[szerkesztés]
A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésére összehívott párizsi csúcsértekezlet keretében megállapodás született egy újabb, „mindenkit mindenkire” elv alapján történő fogolycsere tető alá hozásáról december 31-ig – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2019. december 9-én éjjel Párizsban, a találkozó végeztével tartott sajtótájékoztatóján.
Fogolycserében állapodott meg Putyin és Zelenszkij
A háború 6. éve[szerkesztés]
Az oroszbarát lázadók az ukrán hadsereg egy előretolt állását rohamozták meg, és egy időre el is foglalták, de az ukrán tüzérség visszaverte őket. Luhanszki társaság milíciája szerint egy ukrán diverzáns-felderítő csapat tévedt aknamezőre, ez váltotta ki a tűzharcot. Kijevi közlések szerint a harcokban egy ukrán katona elesett, négyen megsebesültek. A lázadók közül pedig négyen haltak meg, hatan megsebesültek. A lázadók nehézfegyvereknek is birtokában vannak, és nyugati megfigyelők szerint hivatásos orosz katonák harcolnak a soraikban. A harcok ugyanolyan intenzívek voltak, mint a kelet-ukrajnai háború csúcspontján, 2015-ben.
Jegyzetek[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a War in Donbass című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|
Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |