Luhanszki terület
| Luhanszki terület (Луганська область) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Székhely | Luhanszk | ||
| Járások száma | 18 járás, 23 járási jogú város | ||
| Települések száma | 37 város, 109 városi jellegű település, 673 falu[1] | ||
| Alapítás éve | 1938. június 3. | ||
| Rendszám | BB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2 205 400 fő (2016. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 85,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26684 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| A Luhanszki terület hivatalos oldala | |||
A Luhanszki terület (ukránul Луганська область [Luhanszka oblaszty], (oroszul Луганская область [Luganszkaja oblaszty]) közigazgatási egység Ukrajna keleti részén. A terület közigazgatási központja Luhanszk, de a területi közigazgatás székhelye a kelet-ukrajnai háború miatt ideiglenesen Szjevjerodoneck. Területe 26 684 ezer km². Népessége: 2276,019 ezer fő (2012).[2] A 7. legnépesebb terület. A városi népesség aránya: 85,8%.[3] 1939. január.10-én hozták létre. Nevezik még Luhanscsina, Ukrajna hajnala és Ukrajna keleti kapuja néven is.[4]
1958-ig és 1970–1990 között a neve Vorosilovgradi terület volt, Kliment Jefremovics Vorosilov tiszteletére.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
A régió határai az északi, keleti és déli irányban Oroszország,- vagyis a Belgorodi terület a Voronyezsi terület és a Rosztovi terület,- északnyugatra a Harkivi terület és délnyugatra a Donecki terület. A terület legnagyobb magassága 364 m, a legalacsonyabb pontja 38 m. A terület hossza nyugatról keletre 190 km, északról délre 250 km. A régióban kiváló minőségű és jelentős mennyiségű szén található. Szénvagyon becsült mennyisége 4 milliárd tonna. Számos területen találhatók különféle építési anyagok úgy mint: kavics, homok, agyag, mész, kréta, gipsz, kő, mészkő, homokkő. A területen található még földgáz, arany, ezüst és jelentős mennyiségű ásványvíz is. A Luganszki terület talaja termékeny, többnyire fekete föld. Az erdők aránya 7%. Az éghajlata mérsékelten kontinentális. Az átlagos hőmérséklet a legmelegebb hónapban (július) a 21 °C, a leghidegebb hónapban (január) -7 °C. Az átlagos éves csapadékmennyiség 459-505 mm, az április-szeptember közötti időszak a legcsapadékosabb.[5]
Közigazgatás[szerkesztés]
A terület közigazgatásának központi szerve a Luhanszki Területi Állami Közigazgatási Hivatal, területi önkormányzati szerve a Luhanszki Területi Tanács. (Címe: Luhanszk, Herojiv Velikoji Vitcsiznyannoji Vijni tér., 4. (пл. Героїв Великої Вітчизнянної Війни 3 , 91016 м. Луганськ)). A területi közigazgatási hivatal a kelet-ukrajnai háború miatt ideiglenesen Szjevjerodoneckben működik. A területi közigazgatási hivatal elnöke 2014. szeptember 18-tól Hennagyij Moszkal. A Luhanszki terület postai irányítószáma: 91000−95000. A telefon területi előhívószáma: +380-64.
Városai és népességük (2011):[6]
- Luhanszk (Луганськ) ▼440 788
- Alcsevszk (Алчевськ) ▼114 624
- Szjevjerodoneck (Сєвєродонецьк) ▼111 786
- Liszicsanszk (Лисичанськ) ▼106 580
- Krasznij Lucs (Красний Луч) ▼82364
- Sztahanov (Стаханов) ▼76222
- Szverdlovszk (Свердловськ) ▼65969
- Rubizsne (Рубіжне) ▼60979
- Antracit (Антрацит) ▼57 848
- Rovenyki (Ровеньки) ▼49014
- Brjanka (Брянка) ▼48090
- Krasznodon (Краснодон) ▼44855
- Pervomajszk (Первомайськ) ▼38315
- Kirovszk (Кіровськ) ▼29372
- Perevalszk (Перевальськ) ▼25459
- Molodohvargyijszk (Молодогвардійськ) ▼23457
- Popaszna (Попасна) ▼21613
- Szuhogyilszk (Суходільськ) ▼20 361
- Kreminna (Кремінна) ▼20 727
- Szvatove (Сватове) ▼18641
- Starobilszk (Старобільськ) ▼18525
- Lutuhine (Лутугине) ▼18 303
Népesség[szerkesztés]
A lakosság többségét ukránok alkotják, mellettük jelentős az orosz nemzetiségűek aránya. Nyelvhasználat tekintetében azonban az orosz nyelv domináns, a 2001-es népszámláláson a lakosság 68,8%-a vallotta magát orosz anyanyelvűnek.
- ukrán - 57,96%
- orosz - 39,05%
- belorusz - 0,81%
- tatár - 0,34%
- örmény - 0,26%
- moldovai - 0,13%
- azerbajdzsáni - 0,12%
- zsidó - 0,10%
- lengyel - 0,08%.
Gazdaság[szerkesztés]
A régió központja és legközelebbi kikötő, Mariupol között 280 km a távolság közúton, 288 km vasúton. Az odesszai tengeri termináltól mért távolság közúton 844 km, vasúton 1047 km.
Ipara változatos, a vezető szerep a feldolgozó ipar. Részaránya a teljes ipari termelés több, mint 71,6%. A Luhanszki terület feldolgozóipara koksz termelésével, kőolajipari termékek, gépek, vegyipari, petrolkémiai, élelmiszer-, a cellulóz- és papír-, textil- és építési anyagok előállításából áll.[7]
Közlekedés[szerkesztés]
Légi közlekedésében korábban a Luhanszki nemzetközi repülőtér játszotta a legfontosabb szerepet. A kelet-ukrajnai háború miatt a repülőtér nem működik, a kifutópályája megsemmisült. A terület működő közforgalmi repülőtere a szjevjerodonecki repülőtér.
Jelentős a vasúti teherforgalom és a tranzit személyforgalom is.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ közigazgatási adatok (ukránul)[halott link]
- ↑ Bevölkerungszahlen auf World Gazetteer
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ Archivált másolat. [2013. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
- ↑ városi népesség (németül)
- ↑ Archivált másolat. [2013. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
- ↑ Archivált másolat. [2013. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
Források[szerkesztés]
- A Luhanszki terület Állami Közigazgatási Hivatal honlapja (ukránul)
- A Luhanszki terület honlapja (ukránul)
- A Luhanszki területi Tanács honlapja (ukránul)
|
