Luhanszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Luhanszk (Луганськ)
Музей истории Луганска.jpg
Luhanszk címere
Luhanszk címere
Luhanszk zászlaja
Luhanszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Luhanszki terület
Járás Luhansk Raion
Rang területi jelentőségű város
Alapítás éve1795
Polgármester Manolis Piławow
Irányítószám 91000–91479
Körzethívószám 0642
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség417 990 fő (2015)[1]
Népsűrűség1802 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület257 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Luhanszk (Ukrajna)
Luhanszk
Luhanszk
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 34′ 00″, k. h. 39° 20′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 00″, k. h. 39° 20′ 00″
Luhanszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Luhanszk témájú médiaállományokat.

Luhanszk (ukránul: Луганськ, oroszul: Луганск), 1935–1958, valamint 1970–1990 között: Vorosilovgrád (ukránul: Ворошиловград, oroszul: Ворошиловград) város Ukrajnában, a főként orosz nyelvű Luhanszki terület székhelye. A 2019-es becslés szerint 403 938 lakosa van, és ezzel Ukrajna tizenegyedik legnépesebb városa. A Luhanszki Népköztársaság szakadár állam fővárosa.

Földrajz[szerkesztés]

A Donyeci-hátságban, a Vilhivka és a Luhany összefolyásánál fekszik.

Népessége[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

Luhanszk 1795-re teszi születését, amikor Charles Gascoigne, egy brit iparmágnás fémgyártó üzemet létesített itt. Nagy vasöntővel rendelkezett, amelyben mozdonyokat és gépeket készítettek, ezenkívül iparát akkoriban a faggyúfőzés, a gyertyaöntés, a bőrgyártás; gabona-, marha-, bőr- és gyapjúkereskedés jellemezte. A városi rangot 1882-ben nyerte el.

20. század

1935 és 1958, valamint 1970 és 1990 között Vorosilovgrád volt a neve, a szovjet tábornok és politikus, Kliment Jefremovics Vorosilov után.

21. század

Gazdaság[szerkesztés]

Fontos ipari központ, gépgyártása jelentős. A város egyik legnagyobb ipari vállalata a dízelmozdonyokat előállító Luhanszkteplovoz, ahol a MÁV M62 sorozatú dízelmozdonyok is készültek 1965 és 1978 között.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Szent Péter Pál Székesegyház
  • Szent Alexander Nyévszkij templom, hat "arany" hagymakupolás, tetőzete égkék színű
  • Luhanszki Repülőgépjavító Üzem Légimúzeuma
  • Szent Pantelejmon templom
  • Zsinagóga
  • Polovecki Szobor Parkmúzeum, 11-12. századi 1-4 m magas kőszobrok, készítőik az egykor itt élt nomád népek tagjai
  • Tűzoltómúzeum
  • O. Filberta festő lakásmúzeuma
  • Vasutas Kultúrpalota (1910)
  • Hotel Oktober, Julevicsna K. József tervei alapján 173 szobás hotel épült Vorosilovgrád közepén, mór-gót stílus keverve a cárizmus építészetével
  • Kétszintes udvarház a Dália utcában (1800 körül), főhadiszállása 1918 márciusában a Vorosilov marsall vezette 5. Ukrán Hadseregnek
  • Vlagyimir Dal Házmúzeuma (19. század eleje). Irodalmi múzeum. Vlagyimir Ivanovics Dal író (1801-1872) az Orosz Földrajzi Társaság alapítója.
  • Területi Képzőművészeti Múzeum (Oblasznij Hudozsnij Muzej)
  • Luhanszk Város Kultúra és Történeti Múzeuma
  • Helytörténeti Múzeum

Sport[szerkesztés]

A város otthont ad az FK Zorja Luhanszk nevű focicsapatnak.

Személyek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]