Lublin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lublin
Collage of views of Lublin.jpg
Lublin címere
Lublin címere
Lublin zászlaja
Lublin zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
Vajdaságlublini
Rang járási jogú város
Polgármester Krzysztof Żuk
Körzethívószám +(48)81
Rendszám LU
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 339 850 fő (2017. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság168-229 m
Terület147,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lublin (Lengyelország)
Lublin
Lublin
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 51° 14′ 53″, k. h. 22° 34′ 13″Koordináták: é. sz. 51° 14′ 53″, k. h. 22° 34′ 13″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lublin témájú médiaállományokat.

Lublin (jiddis לובלין, ukrán Люблін, litván Liublinas, orosz Люблин) (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: ['lublʲin]) város Kelet-Lengyelországban, a Lublini vajdaság székhelye, Lengyelország kilencedik legnépesebb városa. A Lublini-fennsíkon fekszik a Bystrzyca folyó mentén, mely a Wieprz folyó bal oldali mellékfolyója. A város területén a Bystrzycába két patak ömlik: a Czerniejówka és a Czechówka.

Története[szerkesztés]

Lublin az egyik legrégebbi lengyel település. A település kezdetei a VI. századra nyúlnak vissza, amikor a Czwartek hegyen (a név valószínűleg a vásár napjáról, csütörtökről ered) virágzó falu volt, mely később kiterjedt a szomszédos dombokra – a várhegyre, az óvárosi, a grodzisko, żmigród, és białkowski hegyre. A várhegyen a X. században favár épült, később kőfallal vették körül, a XII. században várkapitányságot kapott. A Staromiejski dombon felépült a város. A legrégibb templom a Szent Mihály arkangyal-templom, melyet a legenda szerint 1262-ben épített Fekete Leszek győztes csatából visszatérve. A templomot a XIX. században bontották le. Először 1198-ban említik a várost oklevélben, Lublin magdeburgi városi jogokat I. Lokietek Ulászló királytól kapott 1317-ben. 1341-ben Nagy Kázmér nagy győzelmet aratott a tatárok felett Lublin mellett, egy évvel később a város újabb jogokat kapott, melyek értelmében várfallal vették körbe a várost. 1474-ben IV. Jagelló Kázmér király Lublint jelölte ki a lublini vajdaság központjául. A XV-XVI. században a város virágzásnak indult annak következtében, hogy itt haladt keresztül a Fekete-tengert Nyugat-Európával összekötő út, ennek eredménye a gyönyörű lublini műemlék központ. 1569-ben itt kötötték meg a lublini uniót, mely egyesítette a lengyel királyságot és a litván nagyfejedelemséget. A XVII. század közepén Lublint a svéd és kozák támadások és járványok (1630-as pestis 5000 áldozatot követelt) romba döntötték.

A XVII. században a lengyel belső nemzeti és gazdasági konfliktusok a híres lublini vásárok hanyatlását eredményezik. A háborúk és kozák lázadások (1648-50) következtében az európai kereskedők többsége emigrál. 1655-ben Lublint feldúlta az orosz-kozák hadsereg, különösen sokat szenvedett a zsidó negyed. 1656-ban a várost megtámadják a svédek, az épületeket lerombolják és megtizedelik a lakosságot. 1686-ban kezdték trombitálni a lublini fanfárt. A következő években tovább folytatódott a város hanyatlása a hosszan tartó északi háború miatt (XVIII. század eleje). 1703-ban II. Erős Ágost király a krakkóihoz hasonló városi jogokat ad. A háborúk befejezése után újjáépítették a várost, főleg a főúri rezidenciákat és az egyházi birtokokat. Formálódik a Krakowskie Przedmieście utca, a város főutcája és a Litewski tér, de a város továbbra is szegényes látványt nyújt.

A lublini vár
Lublin vasúti főpályaudvara

A lengyel felvilágosodás alatt 1780-ban megalakul a "Boni Ordinis" alapítvány, mely célul tűzi ki a lakóházak restaurálását és az utcák burkolását, valamint a városház újjáépítését. 1788-ban 100 év után újjászületik a protestáns mozgalom, melynek kifejeződése a mai napig fennálló Szentháromság templom felépítése volt. A május 3-i alkotmány kihirdetése után, melyet nagy lelkesedéssel fogadott a város, Lublin megválasztotta első elnökét (polgármesterét) Teodor Gruell-Gretzet, aki különösen sokat tett a város fejlődéséért. 1792-ben II. Katalin orosz cárnő parancsára a várost elfoglalta az orosz hadsereg, véget vetve a rövid virágzásnak. Lengyelország III. felosztása után 1795-ben a város a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került. 1809-ben a várost a Varsói Hercegséghez csatolták. 1815-ben a Kongresszusi Királyság részeként orosz fennhatóság alá került, és 1837-ben kormányzóság központja lett. 1873-ban a város népessége 28,9 ezer, 1897-ben 50,2 ezer főre nőtt. 1877-ben épültek ki az első vasútvonalak.

Az első világháború alatt az oroszok visszavonultak, 1915 nyarán a várost német és osztrák-magyar csapatok foglalták el, végleg megszűnt az orosz uralom a városban. 1918-ban alapították a Katolicki Uniwersytet Lubelskit (Lulblini katolikus egyetem). 1918 novemberétől a város ismét a független Lengyelországhoz tartozott, újra vajdasági székhely lett. 1939. szeptembertől 1944. augusztusig a város német megszállás alatt volt. A megszállás alatt a németek koncentrációs tábort nyitottak Majdanekben és gettót a zsidó lakosságnak. A holokauszt idején kb. 40.000 lublini zsidó pusztult el, ők alkották a háború előtti népesség egyharmadát. Eltűnt az ún. zsidó város is, vagyis a várt körülvevő középkori eredetű épületek háromnegyed része és Wieniawa kerület is, melynek lakosságát nagyrészt zsidók adták. A zsidó temetők is elpusztultak – a wieniawai teljesen megsemmisült.

1944. július 23. után 164 napig Lublin töltötte be a kommunista Lengyelország fővárosának szerepét. A Lengyel Népköztársaság (Polska Rzeczpospolita Ludowa, PRL) idején hatalmas fejlődésnek indult a város. 1944-ben megalakult az Uniwersytet Marii Curie-Skłodowskiej w Lublinie (Lublini egyetem). Sok gyár épült, többek között a Fabryka Samochodów Ciężarowych w Lublinie – FSC (teherautó gyár) és a közeli Świdnikben a WSK PZL Świdnik helikopter gyár.

1989-ig a város népessége a háború előtti több, mint háromszorosára nőtt. 1980 júliusában Lublinban és Świdnikben került sor az első nagyarányú munkás sztrájkra, mely a tengermelléki augusztusi sztrájkokban folytatódott és mely a Szolidaritás (Solidarność) szakszervezet megalakulásához vezetett.

A vár

Műemlékek[szerkesztés]

  • Brama Krakowska – Krakkói kapu, XIV. sz.
  • Brama Grodzka – Városi kapu XVIII. sz.
  • Zamek z Kaplicą Zamkową – Vár várkápolnával, XII, XIII. sz.
  • Katedrális – 1586-1604 barokk (eredetileg jezsuita) templom
  • Kościół Dominikanów – Domonkos templom XIV. sz., XVII. sz-ban barokkosítva
  • Kościół Bernardynów – Bencés templom, eredetileg késő gótikus, 1602-1607-ben átalakítva reneszánsz.

Gazdaság[szerkesztés]

A felújítás alatt álló Katedrális (2009.)

Oktatás[szerkesztés]

Lublini főiskolák és egyetemek:

A Krakkói Kapu

Sport[szerkesztés]

  • Labdarúgás:
    • Lublinianka SSA
    • Juniorzy Młodsi Lublinianka SSA
    • Stowarzyszenie Młodzieży Viking Lublinianka
    • Motor Lublin
  • kézilabda:
  • kosárlabda:
    • Start AZS Lublin
  • rögbi:
  • úszás:
    • KS Lublinianka
    • UTS Orlik
  • salakmotorozás:
    • Towarzystwo Żużlowe Lublin
  • országúti kerékpározás:
    • Lubelskie Towarzystwo Cyklistów
  • Akademicki Związek Sportowy
Testvérvárosok táblái a városháza oldalán

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lublin témájú médiaállományokat.