Lubin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lubin
A városháza
A városháza
Lubin címere
Lubin címere
Lubin zászlaja
Lubin zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Alsó-sziléziai
Járás lubini
Városjogok 1295
Polgármester Robert Raczyński
Irányítószám 59-300
Körzethívószám (+48)-76
Rendszám DLU
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 74 328 fő (2013)[1] +/-
Népsűrűség 1 847,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 121-155 m
Terület 40,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lubin (Lengyelország)
Lubin
Lubin
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 51° 24′, k. h. 16° 12′Koordináták: é. sz. 51° 24′, k. h. 16° 12′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lubin témájú médiaállományokat.

Lubin (németül: Lüben), város Lengyelország délnyugati részén, az alsó-sziléziai vajdaságban, a lubini járás központja. 1975-1998 között a legnicai vajdasághoz tartozott. Legnica után a második legnépesebb település a legnica-głogówi réz körzetben, ötödik az alsó-sziléziai vajdaságban és ötvenedik Lengyelországban. A város a lubini fennsíkon fekszik. A lengyel statisztikai hivatal 2009. június 30-i adatai szerint lakosainak száma 74 796. Lubinban van a lengyel rézkombinát, a KGHM Polska Miedź, mely jelenleg világ egyik vezető réz és ezüst termelője.

Története[szerkesztés]

Az 1982. évi lubini áldozatok emlékműve

A mai város területén belül és legközelebbi szomszédságában több bronzkorszakból (3.-4. század) illetve a korai vaskorszakból származó hamvasztásos sírt találtak. Ezek a lausitzi kultúra maradványai, mely i.e. 1000- i.e. 400-ig virágzott a mai Lengyelország területén. A legrégebbi lelet azonban egy neolit sír nem messze a Ścinawa felé vezető út mellett i.e.4000-ből.[2] Az első település a mai Lubin területén fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél alakult ki. Ilyen útvonal volt a Magdeburgból Wrocławon keresztül vezető út Kijevbe és a délről Nagy-Lengyelországon keresztül vezető út a Balti-tengerig. A város fontos pihenőhely volt az árukkal vándorló kereskedők számára és egyben piacot is találtak itt áruik értékesítésére. Nem tudni pontosan melyik szláv törzs fennhatósága alá tartozott az első település.

Lubint először a 12. század második felében említik. A valószínűleg 1155-ben kiadott pápai bulla megemlíti Lublint is 13 sziléziai várispánság között, és 1178 körül Magas Boleszláv fejedelem az Ó-Lubin területén elterülő települést lengyel mintájú városi rangra emelte. Az új várost, mely a várispánság (a mai Wrocławi park helyén) és Ó-Lubin között feküdt, Sziléziai Hedvig és Szakállas Henrik alapította 1205. körül. 1288. körül ezeknek a településeknek Przemko ścinawai fejedelem magdeburgi városi jogokat adott. Hedvig fa templomot építtet.[3] 1329-ben János ścinawai fejedelem hűbéri esküt tesz Luxemburgi János cseh herceg előtt, ettől kezdve Lubin is cseh fennhatóság alá kerül Szilézia egy részével. 1340-1349 között a várost fallal veszik körül és megerősített vár is épül.

1526-ban Habsburg Ferdinánd elnyeri a magyar és a cseh trónt és így Lubin osztrák uralom alá kerül. A harmincéves háború alatt 4000 polgár hal meg pestisben, 1631-ben svéd támadás éri a várost. 1741-ben a poroszok foglalják el a várost. A napóleoni háborúk alatt a császár kétszer is megfordult Lubinban. 1843-ban jelent meg az első helyi újság, 1869-ben pedig megnyílt a Lubin-Legnica vasútvonal.

1945-ben a várost Lengyelországhoz csatolták. Korábbi lakosságát áttelepítették Németországba.[4] 1957-ben hatalmas rézérc telepeket találtak a geológusok Lubin közelében. 1959-ben nehézipari minisztériumi rendelet alapította meg a KGHM Lengyel rézkombinátot, melynek feladata a réz bányászata, kohósítása és feldolgozása volt és ez ma is. 1982-ben a lengyel rendőrség (MO) és a motorizált rendőrség (ZOMO) egységei vérbe fojtották a hadiállapot ellen tiltakozó demonstrációt. Éles lövések megöltek három embert és néhányszor tíz sebesülést okoztak.[5] A tüntetés tizedik évfordulóján a városközpontban, ahol az áldozatok elestek, emlékművet leplezték le.

Műemlékek[szerkesztés]

A várkápolna és az NSPJ templom kivilágítása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lubin témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/L_ludnosc_stan_struktura_30-06-2013.pdf
  2. http://www.lubin.pl/strona,7.html
  3. http://www.lubin.pl/strona,6.html
  4. S. Tokarczuk: Lubin. Dzieje Miasta. Wrocław, 2003. ISBN 83-7384-012-5
  5. Zbrodnia Lubińska z 31 sierpnia 1982