Alcalá de Henares
| Alcalá de Henares | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Autonóm közösség | Madrid (autonóm közösség) | ||
| Tartomány | Madrid tartomány | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Hivatalos nyelv | spanyol | ||
| Székhely | Alcalá de Henares | ||
| Polgármester | Javier Bello | ||
| Irányítószám | 28801–28807 | ||
| Körzethívószám | (+34) 91 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 203 208 fő (2025)[1] | ||
| Népsűrűség | 2300 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 588 m | ||
| Terület | 87,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Alcalá de Henares weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alcalá de Henares témájú médiaállományokat. | |||
Alcalá de Henares város Spanyolországban, Madridtól 35 km-re északkeletre. Madrid autonóm közösségben fekszik, 203208 fős népességével annak második legnépesebb városa a főváros után. Az ország egyik legrégebbi püspöki székhelye; belvárosa a Világörökség része. Általában egyszerűen Alcalának nevezik, de gyakran hozzáteszik az Henares folyóra utaló de Henarest is, megkülönböztetendő az országban található tucatnyi másik Alcalától. Lakosainak száma 203 208 fő (2025).[1]
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város területe a kőrézkor óta lakott. A rómaiak a Kr. e. 1. században hódították meg, és építették fel Complutum nevű városukat a meglévő, Iplacea nevű keltibér település mellett. Ez volt a mai Madrid környékének egyetlen római városa; 10 000 lakosával municipium volt, így önkormányzattal rendelkezett. A Római Birodalom széthullása után, a vizigótok alatt hanyatlásnak indult.

711-ben a mórok leigázták a vizigót várost, és egy közeli dombon al-qal'a (fellegvár) néven felépítették a sajátjukat, amely ma Alcalá la Vieja (Régi Alcalá) néven ismert. 1118. május 3-án foglalta vissza a toledói érsek a Kasztíliai Királyság nevében. Ezt követően a város az eredeti római helyen épült újra, az arab várost felhagyták. A rekonkviszta végéig a városnak mór és zsidó negyede is volt, és híres piachely volt. Központi elhelyezkedése miatt a kasztíliai királyok gyakran szálltak meg itt, ha délnek utaztak.
Az 1480-as években Kolumbusz Kristóf itt találkozott először I. Izabella kasztíliai királynővel és II. Ferdinánd aragóniai királlyal, akik később az Amerika felfedezésével végződő expedícióját finanszírozták.
A spanyol polgárháborúban súlyos károkat szenvedett.
| Alcalá de Henares egyeteme és történelmi környezete | |
| Világörökség | |
| Adatok | |
| Ország | Spanyolország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | II, IV, VI |
| Felvétel éve | 1998 |
| Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alcalá de Henares témájú médiaállományokat. | |
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosok száma | 172 418 | 197 804 | 198 723 | 204 120 | 203 924 | 198 750 | 194 310 | 197 562 | 196 888 | 203 208 |
| 2001 | 2005 | 2007 | 2010 | 2012 | 2015 | 2017 | 2020 | 2022 | 2025 |
Személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt hunyt el I. János kasztíliai király (1358–1390)
- Itt született Aragóniai Katalin angol királyné (1485–1536)
- Itt született I. Ferdinánd magyar király (1503–1564)
- Itt született Miguel de Cervantes (1547–1616) író, költő
- Itt született Manuel Azaña (1880–1940) politikus, író
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alcalá de Henares című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Alcalái Egyetem (spanyol, angol)

