Belgorodi terület
| Belgorodi terület (Белгородская область) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Szövetségi körzet | Központi | ||
| Székhely | Belgorod | ||
| Járás | 25 | ||
| Városi körzet | 1 | ||
| Alapítás | 1954. január 6. | ||
| Kormányzó | Vjacseszlav Vlagyimirovics Gladkov | ||
| Rendszám | 31 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 482 025 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 55,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 27 100 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 Belgorodi terület
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 50° 46′, k. h. 37° 27′50.766667°N 37.450000°EKoordináták: é. sz. 50° 46′, k. h. 37° 27′50.766667°N 37.450000°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belgorodi terület témájú médiaállományokat. | |||
A Belgorodi terület (oroszul Белгородская область [Belgarodszkaja oblaszty]) az Oroszországi Föderáció része, egyik jogalanya (szubjekt), mely a Központi szövetségi körzethez tartozik. Az ország délnyugati vidékén, az ukrán határ mellett, Moszkvától 5–700 km-re délre fekszik. Közigazgatási központja Belgorod.
Területe 27 100 km², lakossága 1 511 600 fő (2005), népsűrűsége 55,8 fő/km².
Természetföldrajz
[szerkesztés]Északon a Kurszki területtel (Oroszország), keleten a Voronyezsi területtel (Oroszország), délen a Luhanszki és a Harkovi területekkel (mindkettő Ukrajna), nyugaton pedig a Szumi területtel (Ukrajna) határos. A terület ukrán határának hossza összesen 540 km.
Domborzat, vízrajz
[szerkesztés]A terület a Közép-orosz-hátság délnyugati és déli részét foglalja magában. Domborzata többnyire alföldi jellegű, lapos dombos, eróziós síkság. Felszínét sok helyen völgyek, vízmosások szabdalják. Legmagasabb pontja 277 m-es (Prohorovi járás).
Felszíni vizekben szegény, bővízű folyói vagy nagyobb tavai nincsenek. Területének alig 1%-át foglalják el felszíni vizek, lápok. Viszonylag jelentősebb folyói északnyugaton a Dnyeper mellékfolyója, a Vorszkla, valamint a Don vízgyűjtőjéhez tartozó Donyec, Tyihaja Szoszna és a területet észak-déli irányban átszelő Oszkol.
Ásványkincsek
[szerkesztés]A híres kurszki mágneses mező 80%-a a Belgorodi területhez tartozik. Itt található Oroszország összes feltárt vasérckészletének mintegy 40%-a. Csak a jó minőségű (30-40% fémtartalmú) készleteket több tízmilliárd tonnára becsülik. A legjelentősebb érctelepek a Belgorodi, a Sztarij Oszkol-i és a Novij Oszkol-i járásokban találhatók. Egyéb ásványi kincsek közül kisebb mennyiségben apatit, bauxit, nagyobb mennyiségben mészkő fordul elő. Számos ásványvízforrást is hasznosítanak.
Éghajlata mérsékelten kontinentális. Viszonylag enyhe a tél és hosszú, kevéssé csapadékos a nyár. Az éves középhőmérséklet az északi részeken 5,4 °C, a délkeleti részeken 6,7 °C. A leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete –8 °C, a júliusé 20 °C. A fagymentes napok száma 155–160 körül mozog, a tenyészidő 180–190 nap. A csapadék mennyisége az északi és nyugati vidékeken 540–550 mm, de keleten és délkeleten egyes években csupán 400 mm.
Növény- és állatvilág
[szerkesztés]
Az északi erdős sztyepp-övezetnek ezen a vidékén az eredeti növénytakaró csak kevés helyen maradt meg, helyén nagy kiterjedésű szántóföldek húzódnak. Nagyobb részük termékeny podzolos feketeföld (csernozjom); a folyóvölgyekben alluviális talajok, az északkeleti tájakon szürke erdőtalajok a jellemzők. Az összterület 10%-át – az ültetvényekkel együtt 12,5%-át – erdő foglalja el, ennek kb. 800 ha-nyi része védett. A lombos erdők jellemző fafajtái a tölgy, a kőris, a juhar, a folyók menti homokteraszokon elterjedtebb az erdei fenyő. Az erdőt gyakran rétek, sztyeppés vidékek váltják fel, ahol a növénytakarót a cserje- és fűfélék gazdagsága jellemzi.
Az állatvilágot őz, vaddisznó, vörös róka, görény, nyest, mezei nyúl, több rágcsáló-féle képviseli. A területen 279 madárfajt számoltak meg, közülük 152 faj helyben fészkelő. Legelterjedtebbek a veréb- és a szalonkafélék, a lúdakat 30, a ragadozómadarakat 21 faj képviseli.
Az itt előforduló állatfajok kb. 10%-a védett.
Természetvédelmi területek
[szerkesztés]- "Lesz na Vorszkle" (Vorszkla-folyó menti erdő) – a Boriszovi járásban
- "Jamszkaja sztyepp" – a Sztarooszkoli járásban.
Történelem
[szerkesztés]A Belgorodi területet mint közigazgatási egységet a mai határok között 1954. január 6-án hozták létre, nagyobb részben a Kurszki, kisebb részben a Voronyezsi területből.
A 16. század végétől kiterjedt védelmi vonalat hoztak létre az orosz földek védelmére Belgorodtól Tambovig. (Maradványai Hotmizsszk falu mellett ma is láthatók.) A védelmi rendszer központja az erődítménnyé alakított Belgorod volt, ahol az ún. Nagy Belgorodi ezred állomásozott. Az ezred bátran harcolt a poltavai csatában, ezért részére I. Péter cár zászlót adományozott.
1727-ben alakították meg a Belgorodi kormányzóságot, mely a mainál jóval nagyobb területet – benne például Brjanszk, Kurszk, Orjol városát – foglalt magában és 1779-ig állt fenn. A 18. század végére a védvonal elvesztette katonai jelentőségét. Az egykori kormányzóság címerét a mai Belgorodi terület vette át.
A második világháború idején a vidéken súlyos harcok folytak. A háború egyik híres és véres tankcsatája Pokrov környékén zajlott le, melynek tiszteletére történelmi emlékhelyet, a településen pedig közadakozásból templomot emeltek.
Gazdaság
[szerkesztés]Ipar, bányászat
[szerkesztés]A helyi nehézipar alapja a kiemelt jelentőségű vasércbányászat. Az országban kitermelt vasérc kb. harmadát az itteni – Belgorod, Sztarij Oszkol, Gubkino, Sebekino környéki – bányák adják. A vasércet helyi ércdúsító kombinátokban dolgozzák fel. Sztarij Oszkolban működik az elektrokohászat központja, mely jó minőségű acélt állít elő a gépipar számára.
További meghatározó iparágak: fémfeldolgozás, gépgyártás – energetikai, gyógyszeripari, élelmiszeripari és vegyigépek gyártása, – továbbá vegyi- és gyógyszeripar, építőanyagipar. Az élelmiszeriparon belül különösen nagy súllyal szerepel a cukorgyártás. A legfontosabb ipari városok, illetve vállalatok:
- Belgorod: energetikai gépgyár, többek között különleges berendezéseket állítanak elő atomerőművek számára ("Bel-energomas")
- Sztarij Oszkol: elektrokohászati kombinát, acélgyártás, acélcsövek gyártása, hengermű; gépkocsik, traktorok elektromos berendezéseinek gyára
- Sebekino: vegyipari kombinát, gyógyszergyár ("Bel-vitamin"); gépgyár
- Lebegyinszki ércdúsító kombinát
- Sztojlenszk ércdúsító kombinát
- Gubkino
- Valujki
Mezőgazdaság
[szerkesztés]A régió a feketeföld-övezethez tartozik ezért mezőgazdasági adottságai kedvezőek. A megművelt terület nagysága 2,7 millió ha (az összterület 80%-a), ennek 70%-a feketeföld. A szántóföldi növénytermesztésben legnagyobb a gabonafélék (főleg búza és árpa) aránya, jóval kisebb a takarmánynövényeké (kukorica). Az ipari növények közül különösen fontos a cukorrépa termesztése, hiszen ez a terület a cukorgyártás egyik országos jelentőségű központja.
Közlekedés
[szerkesztés]A terület helyi viszonylatban fejlett úthálózattal rendelkezik. Itt haladnak keresztül azok az országos jelentőségű fő közúti és vasútvonalak, melyek Moszkvát és az ország középső tájait Ukrajna déli vidékeivel kötik össze: a szövetségi M-2-es "Krim" autóút, illetve a Moszkva-Harkov-Szevasztopol vasúti fővonal. A terület összes vasútvonalainak hossza csaknem 700 km. Szilárd burkolatú, autóval járható útjainak hossza 8500 km.
Népesség
[szerkesztés]A lakossága összlétszáma 1 511 600 fő (2005), ebből a városban lakók aránya 65,8%. A népsűrűség 55,8 fő/km², az Oroszországi Föderáció 15. legsűrűbben lakott régiója. Az átlagéletkor 38,5 év, a gazdasági szempontból aktív munkavállalók aránya 46%.
Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint: orosz – 93%, ukrán – 5%. A további 2% megoszlik a belaruszok, örmények, azeriek, tatárok, németek, cigányok, moldávok, grúzok között.
Települések
[szerkesztés]
A Belgorodi területen (a 2010. évi népszámláláskor) 11 város, 18 városi jellegű település és 1574 falusi település található, mely utóbbiak közül 69 lakatlan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint a Belgorodi területen 66% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége megközelíti a kilencezer főt és összesen 16-é éri el a háromezret, melyek együttesen a terület lakosainak 5%-a számára nyújtanak otthont.
A Belgorodi terület városai, városi jellegű települései és jelentősebb (háromezer főnél népesebb vagy járási székhely) falusi települései a következők (2010. évi népességükkel):
| Magyar név | Orosz név | Rang | Lélekszám | Közigazgatási beosztás |
|---|---|---|---|---|
| Belgorod | Белгород | város | 356 402 | |
| Alekszejevka | Алексеевка | város | 39 026 | |
| Valujki | Валуйки | város | 35 322 | |
| Gubkin | Губкин | város | 88 560 | |
| Sztarij Oszkol | Старый Оскол | város | 221 085 | |
| Sebekino | Шебекино | város | 44 279 | |
| Ilovka | Иловка | falu | 3 077 | Alekszejevkai járás |
| Oktyabrszkij | Октябрьский | városi jellegű település | 7 456 | Belgorodi járás |
| Razumnoje | Разумное | városi jellegű település | 16 600 | Belgorodi járás |
| Szevernij | Северный | városi jellegű település | 9 847 | Belgorodi járás |
| Besszonovka | Бессоновка | falu | 3 065 | Belgorodi járás |
| Dubovoje | Дубовое | falu | 8 627 | Belgorodi járás |
| Majszkij | Майский | falu | 8 748 | Belgorodi járás |
| Puskarnoje | Пушкарное | falu | 3 332 | Belgorodi járás |
| Sztreleckoje | Стрелецкое | falu | 6 862 | Belgorodi járás |
| Tavrovo | Таврово | falu | 5 192 | Belgorodi járás |
| Boriszovka | Борисовка | városi jellegű település | 13 896 | Boriszovkai járás |
| Urazovo | Уразово | városi jellegű település | 6 982 | Valujki járás |
| Vejgyelevka | Вейделевка | városi jellegű település | 7 008 | Vejgyelevkai járás |
| Volokonovka | Волоконовка | városi jellegű település | 11 552 | Volokonovkai járás |
| Pjatnyickoje | Пятницкое | városi jellegű település | 4 536 | Volokonovkai járás |
| Grajvoron | Грайворон | város | 6 234 | Grajvoroni járás |
| Golovcsino | Головчино | falu | 4 716 | Grajvoroni járás |
| Szkorodnoje | Скородное | falu | 3 707 | Gubkini járás |
| Troickij | Троицкий | falu | 6 214 | Gubkini járás |
| Ivnya | Ивня | városi jellegű település | 7 933 | Ivnyai járás |
| Korocsa | Короча | város | 5 877 | Korocsai járás |
| Behtyejevka | Бехтеевка | falu | 3 290 | Korocsai járás |
| Krasznoje | Красное | falu | 2 158 | Krasznojei járás |
| Birjucs | Бирюч | város | 7 846 | Krasznogvargyejszkij járás |
| Zaszoszna | Засосна | falu | 4 213 | Krasznogvargyejszkij járás |
| Livenka | Ливенка | falu | 3 870 | Krasznogvargyejszkij járás |
| Krasznaja Jaruga | Красная Яруга | városi jellegű település | 8 028 | Krasznaja Jaruga-i járás |
| Novij Oszkol | Новый Оскол | város | 19 530 | Novij Oszkol-i járás |
| Prohorovka | Прохоровка | városi jellegű település | 9 761 | Prohorovkai járás |
| Rakitnoje | Ракитное | városi jellegű település | 10 286 | Rakitnojei járás |
| Proletarszkij | Пролетарский | városi jellegű település | 8 654 | Rakitnojei járás |
| Rovenyki | Ровеньки | városi jellegű település | 10 264 | Rovenyki járás |
| Gorogyiscse | Городище | falu | 3 562 | Sztarij Oszkol-i járás |
| Rogovatoje | Роговатое | falu | 3 001 | Sztarij Oszkol-i járás |
| Csernyanka | Чернянка | városi jellegű település | 15 217 | Csernyankai járás |
| Maszlova Prisztany | Маслова Пристань | városi jellegű település | 5 819 | Sebekinói járás |
| Novaja Tavolzsanka | Новая Таволжанка | falu | 5 324 | Sebekinói járás |
| Sztroityel | Строитель | város | 23 933 | Jakovlevói járás |
| Tomarovka | Томаровка | városi jellegű település | 8 094 | Jakovlevói járás |
| Jakovlevo | Яковлево | városi jellegű település | 2 905 | Jakovlevói járás |
Politika, közigazgatás
[szerkesztés]Politikai rendszer
[szerkesztés]A Belgorodi terület élén a kormányzó áll:
- Jevgenyij Szavcsenko: első alkalommal 1993-ban nevezték ki, majd 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban újraválasztották. 27 év után, 2020. szeptember 22-én nyugdíjba vonult. Feladatait egy ideig helyettese látta el.
- Vjacseszlav Vlagyimirovics Gladkov: 2020. november 18. – Putyin elnök rendeletével a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Korábban, 2016–2018 között Szevasztopol, 2018–2020 között a Sztavropoli határterület helyettes kormányzója volt.[2]
- A 2021. szeptember 20-i választáson győzött,[3] és szeptember 27-én mint megválasztott kormányzót beiktatták hivatalába.
A 2005. október 16-ai választások eredményeként a területi dumában a 35 képviselői hely megoszlása:
- Egységes Oroszország párt: 20 hely
- Kommunista Párt: 4 hely
- Oroszországi Liberális Demokrata Párt: 2 hely
- Haza Szövetség: 1 hely
- Helyi nagyvállalatok vezetői: 8 hely. (A helyi hatalmi szervek támogatásával, olyan választási körzetekből, ahol az Egységes Oroszország Párt nem indított jelöltet.)
Közigazgatás és önkormányzatok
[szerkesztés]A Belgorodi terület (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 21 járásra oszlik. A 11 város közül a 6 legnépesebb területi alárendeltségű, így ezek nem tartoznak egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 2003. évi oroszországi önkormányzati törvény alapján végrehajtott reform nyomán 2006. január 1-től a Belgorodi területen 337 helyi önkormányzat kezdte meg működését, közülük 1 városi körzet – a terület székhelye, Belgorod – és 21 járási önkormányzat, továbbá 28 városi és 287 falusi község volt.
Későbbi átszervezések miatt a 2010. évi népszámláláskor a 21 járás közül csak 19-ben működött járási önkormányzat, a Sztarij Oszkol-i és a Gubkini járásban nem, mivel ezek területe a megfelelő városi körzethez tartozik. A 6 területi alárendeltségű város közül Belgorod a járásoktól független városi körzetet alkot, melynek egyszintű önkormányzata van, és egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. Sztarij Oszkol és Gubkin szintén városi körzetek központjai, de ezekhez hozzá tartozik a megfelelő járás teljes területe is, melyekben nem működik járási önkormányzat. A további 3 területi alárendeltségű város (Sebekino, Alekszejevka és Valujki) nem alkot városi körzetet, hanem annak a járási önkormányzatnak van alárendelve, amelynek székhelye. A járásokhoz összesen 25 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 260 falusi község tartozik.
Közigazgatási szempontból tehát a Belgorodi terület 21 járásra és 6 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 19 járási önkormányzat és 3 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 25 városi és 260 falusi község alkotja.
A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
| Magyar név | Orosz név | Székhely | Lélekszám |
|---|---|---|---|
| Alekszejevkai járás | Алексеевский район | Alekszejevka | 25 425 |
| Belgorodi járás | Белгородский район | Majszkij | 108 778 |
| Boriszovkai járás | Борисовский район | Boriszovka | 26 252 |
| Csernyankai járás | Чернянский район | Csernyanka | 32 647 |
| Grajvoroni járás | Грайворонский район | Grajvoron | 29 137 |
| Ivnyai járás | Ивнянский район | Ivnya | 23 570 |
| Jakovlevói járás | Яковлевский район | Sztroityel | 57 774 |
| Korocsai járás | Корочанский район | Korocsa | 38 695 |
| Krasznaja Jaruga-i járás | Краснояружский район | Krasznaja Jaruga | 14 891 |
| Krasznogvargyejszkij járás | Красногвардейский район | Birjucs | 40 636 |
| Krasznojei járás | Красненский район | Krasznoje | 13 371 |
| Novij Oszkol-i járás | Новооскольский район | Novij Oszkol | 43 396 |
| Prohorovkai járás | Прохоровский район | Prohorovka | 30 094 |
| Rakitnojei járás | Ракитянский район | Rakitnoje | 33 935 |
| Rovenyki járás | Ровеньский район | Rovenyki | 24 060 |
| Sebekinói járás | Шебекинский район | Sebekino | 47 889 |
| Valujki járás | Валуйский район | Valujki | 33 845 |
| Vejgyelevkai járás | Вейделевский район | Vejgyelevka | 21 670 |
| Volokonovkai járás | Волоконовский район | Volokonovka | 32 769 |
| Gubkini járás | Губкинский район | Gubkin | 33 561 |
| Sztarij Oszkol-i járás | Старооскольский район | Sztarij Oszkol | 35 457 |
A két utolsóként felsorolt járásban nem működik járási önkormányzat, mivel területük a Gubkini illetve a Sztarij Oszkol-i városi körzethez tartozik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Оценка численности постоянного населения на 1 января 2025 г. и в среднем за 2024 г. и компоненты её изменения (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2025. március 14.
- ↑ Путин назначил врио глав Мордовии и Белгородской области (kommersant.ru, 2020-11-18)
- ↑ Здунов победил на выборах главы Мордовии (Ria Novosztyi, 2021-09-20)
Források
[szerkesztés]
- A Belgorodi terület kormányzójának és kormányának portálja (oroszul)
- A Belgorodi terület információs portálja (oroszul)
- A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményeiArchiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
