Belgorodi terület

	Belgorodi terület (Белгородская область)
; Belgorodi terület címere	; Belgorodi terület zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Központi
Székhely	Belgorod
Járás	25
Városi körzet	1
Alapítás	1954. január 6.
Kormányzó	Vjacseszlav Vlagyimirovics Gladkov
Rendszám	31
	Népesség
Teljes népesség	1 482 025 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	55,8 fő/km²
	Földrajzi adatok
	Terület
Összterület	27 100 km²
	Elhelyezkedése
	Belgorodi terület Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 50° 46′, k. h. 37° 27′50.766667°N 37.450000°EKoordináták: é. sz. 50° 46′, k. h. 37° 27′50.766667°N 37.450000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Belgorodi terület témájú médiaállományokat.

A Belgorodi terület (oroszul Белгородская область [Belgarodszkaja oblaszty]) az Oroszországi Föderáció része, egyik jogalanya (szubjekt), mely a Központi szövetségi körzethez tartozik. Az ország délnyugati vidékén, az ukrán határ mellett, Moszkvától 5–700 km-re délre fekszik. Közigazgatási központja Belgorod.

Területe 27 100 km², lakossága 1 511 600 fő (2005), népsűrűsége 55,8 fő/km².

Természetföldrajz

Északon a Kurszki területtel (Oroszország), keleten a Voronyezsi területtel (Oroszország), délen a Luhanszki és a Harkovi területekkel (mindkettő Ukrajna), nyugaton pedig a Szumi területtel (Ukrajna) határos. A terület ukrán határának hossza összesen 540 km.

Domborzat, vízrajz

A terület a Közép-orosz-hátság délnyugati és déli részét foglalja magában. Domborzata többnyire alföldi jellegű, lapos dombos, eróziós síkság. Felszínét sok helyen völgyek, vízmosások szabdalják. Legmagasabb pontja 277 m-es (Prohorovi járás).

Felszíni vizekben szegény, bővízű folyói vagy nagyobb tavai nincsenek. Területének alig 1%-át foglalják el felszíni vizek, lápok. Viszonylag jelentősebb folyói északnyugaton a Dnyeper mellékfolyója, a Vorszkla, valamint a Don vízgyűjtőjéhez tartozó Donyec, Tyihaja Szoszna és a területet észak-déli irányban átszelő Oszkol.

Ásványkincsek

A híres kurszki mágneses mező 80%-a a Belgorodi területhez tartozik. Itt található Oroszország összes feltárt vasérckészletének mintegy 40%-a. Csak a jó minőségű (30-40% fémtartalmú) készleteket több tízmilliárd tonnára becsülik. A legjelentősebb érctelepek a Belgorodi, a Sztarij Oszkol-i és a Novij Oszkol-i járásokban találhatók. Egyéb ásványi kincsek közül kisebb mennyiségben apatit, bauxit, nagyobb mennyiségben mészkő fordul elő. Számos ásványvízforrást is hasznosítanak.

Éghajlat

Éghajlata mérsékelten kontinentális. Viszonylag enyhe a tél és hosszú, kevéssé csapadékos a nyár. Az éves középhőmérséklet az északi részeken 5,4 °C, a délkeleti részeken 6,7 °C. A leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete –8 °C, a júliusé 20 °C. A fagymentes napok száma 155–160 körül mozog, a tenyészidő 180–190 nap. A csapadék mennyisége az északi és nyugati vidékeken 540–550 mm, de keleten és délkeleten egyes években csupán 400 mm.

Növény- és állatvilág

Az északi erdős sztyepp-övezetnek ezen a vidékén az eredeti növénytakaró csak kevés helyen maradt meg, helyén nagy kiterjedésű szántóföldek húzódnak. Nagyobb részük termékeny podzolos feketeföld (csernozjom); a folyóvölgyekben alluviális talajok, az északkeleti tájakon szürke erdőtalajok a jellemzők. Az összterület 10%-át – az ültetvényekkel együtt 12,5%-át – erdő foglalja el, ennek kb. 800 ha-nyi része védett. A lombos erdők jellemző fafajtái a tölgy, a kőris, a juhar, a folyók menti homokteraszokon elterjedtebb az erdei fenyő. Az erdőt gyakran rétek, sztyeppés vidékek váltják fel, ahol a növénytakarót a cserje- és fűfélék gazdagsága jellemzi.

Az állatvilágot őz, vaddisznó, vörös róka, görény, nyest, mezei nyúl, több rágcsáló-féle képviseli. A területen 279 madárfajt számoltak meg, közülük 152 faj helyben fészkelő. Legelterjedtebbek a veréb- és a szalonkafélék, a lúdakat 30, a ragadozómadarakat 21 faj képviseli.

Az itt előforduló állatfajok kb. 10%-a védett.

Természetvédelmi területek

"Lesz na Vorszkle" (Vorszkla-folyó menti erdő) – a Boriszovi járásban
"Jamszkaja sztyepp" – a Sztarooszkoli járásban.

Történelem

A Belgorodi területet mint közigazgatási egységet a mai határok között 1954. január 6-án hozták létre, nagyobb részben a Kurszki, kisebb részben a Voronyezsi területből.

A 16. század végétől kiterjedt védelmi vonalat hoztak létre az orosz földek védelmére Belgorodtól Tambovig. (Maradványai Hotmizsszk falu mellett ma is láthatók.) A védelmi rendszer központja az erődítménnyé alakított Belgorod volt, ahol az ún. Nagy Belgorodi ezred állomásozott. Az ezred bátran harcolt a poltavai csatában, ezért részére I. Péter cár zászlót adományozott.

1727-ben alakították meg a Belgorodi kormányzóságot, mely a mainál jóval nagyobb területet – benne például Brjanszk, Kurszk, Orjol városát – foglalt magában és 1779-ig állt fenn. A 18. század végére a védvonal elvesztette katonai jelentőségét. Az egykori kormányzóság címerét a mai Belgorodi terület vette át.

A második világháború idején a vidéken súlyos harcok folytak. A háború egyik híres és véres tankcsatája Pokrov környékén zajlott le, melynek tiszteletére történelmi emlékhelyet, a településen pedig közadakozásból templomot emeltek.

Gazdaság

Ipar, bányászat

A helyi nehézipar alapja a kiemelt jelentőségű vasércbányászat. Az országban kitermelt vasérc kb. harmadát az itteni – Belgorod, Sztarij Oszkol, Gubkino, Sebekino környéki – bányák adják. A vasércet helyi ércdúsító kombinátokban dolgozzák fel. Sztarij Oszkolban működik az elektrokohászat központja, mely jó minőségű acélt állít elő a gépipar számára.

További meghatározó iparágak: fémfeldolgozás, gépgyártás – energetikai, gyógyszeripari, élelmiszeripari és vegyigépek gyártása, – továbbá vegyi- és gyógyszeripar, építőanyagipar. Az élelmiszeriparon belül különösen nagy súllyal szerepel a cukorgyártás. A legfontosabb ipari városok, illetve vállalatok:

Belgorod: energetikai gépgyár, többek között különleges berendezéseket állítanak elő atomerőművek számára ("Bel-energomas")
Sztarij Oszkol: elektrokohászati kombinát, acélgyártás, acélcsövek gyártása, hengermű; gépkocsik, traktorok elektromos berendezéseinek gyára
Sebekino: vegyipari kombinát, gyógyszergyár ("Bel-vitamin"); gépgyár
Lebegyinszki ércdúsító kombinát
Sztojlenszk ércdúsító kombinát
Gubkino
Valujki

Mezőgazdaság

A régió a feketeföld-övezethez tartozik ezért mezőgazdasági adottságai kedvezőek. A megművelt terület nagysága 2,7 millió ha (az összterület 80%-a), ennek 70%-a feketeföld. A szántóföldi növénytermesztésben legnagyobb a gabonafélék (főleg búza és árpa) aránya, jóval kisebb a takarmánynövényeké (kukorica). Az ipari növények közül különösen fontos a cukorrépa termesztése, hiszen ez a terület a cukorgyártás egyik országos jelentőségű központja.

Közlekedés

A terület helyi viszonylatban fejlett úthálózattal rendelkezik. Itt haladnak keresztül azok az országos jelentőségű fő közúti és vasútvonalak, melyek Moszkvát és az ország középső tájait Ukrajna déli vidékeivel kötik össze: a szövetségi M-2-es "Krim" autóút, illetve a Moszkva-Harkov-Szevasztopol vasúti fővonal. A terület összes vasútvonalainak hossza csaknem 700 km. Szilárd burkolatú, autóval járható útjainak hossza 8500 km.

Népesség

A lakossága összlétszáma 1 511 600 fő (2005), ebből a városban lakók aránya 65,8%. A népsűrűség 55,8 fő/km², az Oroszországi Föderáció 15. legsűrűbben lakott régiója. Az átlagéletkor 38,5 év, a gazdasági szempontból aktív munkavállalók aránya 46%.

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint: orosz – 93%, ukrán – 5%. A további 2% megoszlik a belaruszok, örmények, azeriek, tatárok, németek, cigányok, moldávok, grúzok között.

Települések

Belgorod

A Belgorodi terület nagyobb városai

A Belgorodi területen (a 2010. évi népszámláláskor) 11 város, 18 városi jellegű település és 1574 falusi település található, mely utóbbiak közül 69 lakatlan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint a Belgorodi területen 66% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége megközelíti a kilencezer főt és összesen 16-é éri el a háromezret, melyek együttesen a terület lakosainak 5%-a számára nyújtanak otthont.

A Belgorodi terület városai, városi jellegű települései és jelentősebb (háromezer főnél népesebb vagy járási székhely) falusi települései a következők (2010. évi népességükkel):

Magyar név	Orosz név	Rang	Lélekszám	Közigazgatási beosztás
Belgorod	Белгород	város	356 402
Alekszejevka	Алексеевка	város	39 026
Valujki	Валуйки	város	35 322
Gubkin	Губкин	város	88 560
Sztarij Oszkol	Старый Оскол	város	221 085
Sebekino	Шебекино	város	44 279
Ilovka	Иловка	falu	3 077	Alekszejevkai járás
Oktyabrszkij	Октябрьский	városi jellegű település	7 456	Belgorodi járás
Razumnoje	Разумное	városi jellegű település	16 600	Belgorodi járás
Szevernij	Северный	városi jellegű település	9 847	Belgorodi járás
Besszonovka	Бессоновка	falu	3 065	Belgorodi járás
Dubovoje	Дубовое	falu	8 627	Belgorodi járás
Majszkij	Майский	falu	8 748	Belgorodi járás
Puskarnoje	Пушкарное	falu	3 332	Belgorodi járás
Sztreleckoje	Стрелецкое	falu	6 862	Belgorodi járás
Tavrovo	Таврово	falu	5 192	Belgorodi járás
Boriszovka	Борисовка	városi jellegű település	13 896	Boriszovkai járás
Urazovo	Уразово	városi jellegű település	6 982	Valujki járás
Vejgyelevka	Вейделевка	városi jellegű település	7 008	Vejgyelevkai járás
Volokonovka	Волоконовка	városi jellegű település	11 552	Volokonovkai járás
Pjatnyickoje	Пятницкое	városi jellegű település	4 536	Volokonovkai járás
Grajvoron	Грайворон	város	6 234	Grajvoroni járás
Golovcsino	Головчино	falu	4 716	Grajvoroni járás
Szkorodnoje	Скородное	falu	3 707	Gubkini járás
Troickij	Троицкий	falu	6 214	Gubkini járás
Ivnya	Ивня	városi jellegű település	7 933	Ivnyai járás
Korocsa	Короча	város	5 877	Korocsai járás
Behtyejevka	Бехтеевка	falu	3 290	Korocsai járás
Krasznoje	Красное	falu	2 158	Krasznojei járás
Birjucs	Бирюч	város	7 846	Krasznogvargyejszkij járás
Zaszoszna	Засосна	falu	4 213	Krasznogvargyejszkij járás
Livenka	Ливенка	falu	3 870	Krasznogvargyejszkij járás
Krasznaja Jaruga	Красная Яруга	városi jellegű település	8 028	Krasznaja Jaruga-i járás
Novij Oszkol	Новый Оскол	város	19 530	Novij Oszkol-i járás
Prohorovka	Прохоровка	városi jellegű település	9 761	Prohorovkai járás
Rakitnoje	Ракитное	városi jellegű település	10 286	Rakitnojei járás
Proletarszkij	Пролетарский	városi jellegű település	8 654	Rakitnojei járás
Rovenyki	Ровеньки	városi jellegű település	10 264	Rovenyki járás
Gorogyiscse	Городище	falu	3 562	Sztarij Oszkol-i járás
Rogovatoje	Роговатое	falu	3 001	Sztarij Oszkol-i járás
Csernyanka	Чернянка	városi jellegű település	15 217	Csernyankai járás
Maszlova Prisztany	Маслова Пристань	városi jellegű település	5 819	Sebekinói járás
Novaja Tavolzsanka	Новая Таволжанка	falu	5 324	Sebekinói járás
Sztroityel	Строитель	város	23 933	Jakovlevói járás
Tomarovka	Томаровка	városi jellegű település	8 094	Jakovlevói járás
Jakovlevo	Яковлево	városi jellegű település	2 905	Jakovlevói járás

Politika, közigazgatás

Politikai rendszer

A Belgorodi terület élén a kormányzó áll:

Jevgenyij Szavcsenko: első alkalommal 1993-ban nevezték ki, majd 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban újraválasztották. 27 év után, 2020. szeptember 22-én nyugdíjba vonult. Feladatait egy ideig helyettese látta el.
Vjacseszlav Vlagyimirovics Gladkov: 2020. november 18. – Putyin elnök rendeletével a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Korábban, 2016–2018 között Szevasztopol, 2018–2020 között a Sztavropoli határterület helyettes kormányzója volt.^[2]

A 2021. szeptember 20-i választáson győzött,^[3] és szeptember 27-én mint megválasztott kormányzót beiktatták hivatalába.

A 2005. október 16-ai választások eredményeként a területi dumában a 35 képviselői hely megoszlása:

Egységes Oroszország párt: 20 hely
Kommunista Párt: 4 hely
Oroszországi Liberális Demokrata Párt: 2 hely
Haza Szövetség: 1 hely
Helyi nagyvállalatok vezetői: 8 hely. (A helyi hatalmi szervek támogatásával, olyan választási körzetekből, ahol az Egységes Oroszország Párt nem indított jelöltet.)

Közigazgatás és önkormányzatok

A Belgorodi terület (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 21 járásra oszlik. A 11 város közül a 6 legnépesebb területi alárendeltségű, így ezek nem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 2003. évi oroszországi önkormányzati törvény alapján végrehajtott reform nyomán 2006. január 1-től a Belgorodi területen 337 helyi önkormányzat kezdte meg működését, közülük 1 városi körzet – a terület székhelye, Belgorod – és 21 járási önkormányzat, továbbá 28 városi és 287 falusi község volt.

Későbbi átszervezések miatt a 2010. évi népszámláláskor a 21 járás közül csak 19-ben működött járási önkormányzat, a Sztarij Oszkol-i és a Gubkini járásban nem, mivel ezek területe a megfelelő városi körzethez tartozik. A 6 területi alárendeltségű város közül Belgorod a járásoktól független városi körzetet alkot, melynek egyszintű önkormányzata van, és egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. Sztarij Oszkol és Gubkin szintén városi körzetek központjai, de ezekhez hozzá tartozik a megfelelő járás teljes területe is, melyekben nem működik járási önkormányzat. A további 3 területi alárendeltségű város (Sebekino, Alekszejevka és Valujki) nem alkot városi körzetet, hanem annak a járási önkormányzatnak van alárendelve, amelynek székhelye. A járásokhoz összesen 25 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 260 falusi község tartozik.

Közigazgatási szempontból tehát a Belgorodi terület 21 járásra és 6 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 19 járási önkormányzat és 3 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 25 városi és 260 falusi község alkotja.

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név	Orosz név	Székhely	Lélekszám
Alekszejevkai járás	Алексеевский район	Alekszejevka	25 425
Belgorodi járás	Белгородский район	Majszkij	108 778
Boriszovkai járás	Борисовский район	Boriszovka	26 252
Csernyankai járás	Чернянский район	Csernyanka	32 647
Grajvoroni járás	Грайворонский район	Grajvoron	29 137
Ivnyai járás	Ивнянский район	Ivnya	23 570
Jakovlevói járás	Яковлевский район	Sztroityel	57 774
Korocsai járás	Корочанский район	Korocsa	38 695
Krasznaja Jaruga-i járás	Краснояружский район	Krasznaja Jaruga	14 891
Krasznogvargyejszkij járás	Красногвардейский район	Birjucs	40 636
Krasznojei járás	Красненский район	Krasznoje	13 371
Novij Oszkol-i járás	Новооскольский район	Novij Oszkol	43 396
Prohorovkai járás	Прохоровский район	Prohorovka	30 094
Rakitnojei járás	Ракитянский район	Rakitnoje	33 935
Rovenyki járás	Ровеньский район	Rovenyki	24 060
Sebekinói járás	Шебекинский район	Sebekino	47 889
Valujki járás	Валуйский район	Valujki	33 845
Vejgyelevkai járás	Вейделевский район	Vejgyelevka	21 670
Volokonovkai járás	Волоконовский район	Volokonovka	32 769
Gubkini járás	Губкинский район	Gubkin	33 561
Sztarij Oszkol-i járás	Старооскольский район	Sztarij Oszkol	35 457

A két utolsóként felsorolt járásban nem működik járási önkormányzat, mivel területük a Gubkini illetve a Sztarij Oszkol-i városi körzethez tartozik.

Jegyzetek

↑ Оценка численности постоянного населения на 1 января 2025 г. и в среднем за 2024 г. и компоненты её изменения (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2025. március 14.
↑ Путин назначил врио глав Мордовии и Белгородской области (kommersant.ru, 2020-11-18)
↑ Здунов победил на выборах главы Мордовии (Ria Novosztyi, 2021-09-20)

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Belgorodi terület témájú médiaállományokat.

A Belgorodi terület kormányzójának és kormányának portálja (oroszul)
A Belgorodi terület információs portálja (oroszul)
A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei Archiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[80f7d2769aa8df2bb73de1254ff0d3c1fd0a24af-1] Оценка численности постоянного населения на 1 января 2025 г. и в среднем за 2024 г. и компоненты её изменения (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2025. március 14.

[2] Путин назначил врио глав Мордовии и Белгородской области (kommersant.ru, 2020-11-18)

[3] Здунов победил на выборах главы Мордовии (Ria Novosztyi, 2021-09-20)

[4] Hovatartozása jelenleg vitatott. Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el a Krím Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.

[1]

[2]

[3]

[1]

Sablon:Oroszországi Föderáció m v sz Oroszország közigazgatási beosztása
A Föderáció alanyai
Köztársaságok	Adigeföld Altaj köztársaság Baskíria Burjátföld Csecsenföld Csuvasföld Dagesztán Észak-Oszétia Hakaszföld Ingusföld Jakutföld Kabard- és Balkárföld Kalmükföld Karacsáj- és Cserkeszföld Karélia Komiföld Mariföld Mordvinföld Tatárföld Tuva Udmurtföld
Határterületek	Altaji Bajkálontúli Habarovszki Kamcsatkai Krasznodari Krasznojarszki Permi Sztavropoli Tengermelléki
Területek	Amuri Arhangelszki Asztraháni Belgorodi Brjanszki Cseljabinszki Irkutszki Ivanovói Jaroszlavli Kalinyingrádi Kalugai Kemerovói Kirovi Kosztromai Kurgani Kurszki Leningrádi Lipecki Magadani Moszkvai Murmanszki Novgorodi Novoszibirszki Nyizsnyij Novgorod-i Omszki Orenburgi Orjoli Penzai Pszkovi Rjazanyi Rosztovi Szahalini Szamarai Szaratovi Szmolenszki Szverdlovszki Tambovi Tomszki Tulai Tveri Tyumenyi Uljanovszki Vlagyimiri Volgográdi Vologdai Voronyezsi
Szövetségi jelentőségű városok	Moszkva Szentpétervár Szevasztopol^[1]
Autonóm terület	Zsidó autonóm terület
Autonóm körzetek	Csukcsföld Hanti- és Manysiföld Jamali Nyenyecföld Nyenyecföld
Szövetségi körzetek
Déli Észak-kaukázusi Északnyugati Központi Szibériai Távol-keleti Uráli Volgamenti
↑ Hovatartozása jelenleg vitatott. Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el a Krím Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.