Ingusföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ingus Köztársaság (ГӀалгӀай Мохк, Ğalğaj Moxk)
Az Elnöki Palota Magaszban
Az Elnöki Palota Magaszban
Ingus Köztársaság címere
Ingus Köztársaság címere
Ingus Köztársaság zászlaja
Ingus Köztársaság zászlaja
Himnusz: Ingusföld himnusza
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Szövetségi körzet Észak-kaukázusi szövetségi körzet
Székhely Magasz
Köztársasági elnök Junusz-bek Bamatgirejevics Jevkurov
Miniszterelnök Musza Csilijev
Hivatalos nyelv Orosz, Ingus
Népesség
Teljes népesség 473 340 fő (2016. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 137 fő/km²[2]
Etnikai csoportok ingus, csecsen, orosz, ukrán
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 3500 km²
Időzóna UTC+4
Elhelyezkedése
Ingus Köztársaság (Oroszország)
Ingus Köztársaság
Ingus Köztársaság
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 12′, k. h. 44° 58′Koordináták: é. sz. 43° 12′, k. h. 44° 58′
Ingus Köztársaság weboldala
Ingush03.png

Az Ingus Köztársaság (ingus nyelven: ГӀалгӀай Мохк, Ğalğaj Moxk) Oroszország autonóm köztársasága. Az észak-kaukázusi régióban található, fővárosa Magasz. Ingusföld Oroszország egyik legszegényebb régiója, melyet ráadásul folyamatos konfliktusok is terhelnek az orosz-csecsen harcok következtében.

Fekvése és domborzata[szerkesztés]

Ingusföld Oroszország délnyugati részén, Csecsenföld, Észak-Oszétia és Grúzia között terül el.

Területén a Kaukázus északi vonulatai és Kaszpi-mélyföld déli területei helyezkednek el.

Ingusföld kontinentális éghajlatú, az éves átlagos középhőmérséklet +10 °C (januárban átlag -10 °C, júliusban 21 °C). Az átlagos csapadék mennyiség 450–65 mm.

Folyói: Szunzsa, Assza, Armhi, Fartangoj.

Történelme[szerkesztés]

1992. június 4-én alakult, amikor kettévált a korábbi Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság.

Népesség[szerkesztés]

A terület lakossága 2010-ben 412 997 fő volt, melynek nagy részét (94,1%) az északkelet-kaukázusi nyelvet beszélő ingus nép teszi ki. Legnagyobb kisebbség a csecsen (4,6%), ezt követi az orosz (0,8%) és az ukrán (0,5%).[3]

A 2002-es népszámláláson mért 467 294 főhöz képest jelentős csökkenést regisztráltak 2010-ben. A városi lakosság aránya 42,5%-ról 38,3%-ra csökkent.

Települések[szerkesztés]

Ingusföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 4 város és 118 falusi település található, azonban az utóbbiak többsége, szám szerint 74 lakatlan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Ingusföldön 38% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. Ingusföldön található Oroszország legnépesebb falusi települése, Ordzsonyikidzevszkaja, mely 61 598 lakosával az egész világon is a legnagyobbak közé tartozik. Összesen 20 falu népessége éri el a háromezer főt, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 57%-a számára nyújtanak otthont, így ezek a nagy- és óriásfalvak határozzák meg a településhálózatot.

Ingusföld városai a következők (2010. évi népességükkel):

Közigazgatás és önkormányzatok[szerkesztés]

Ingusföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 4 járásra oszlik, és mind a 4 város köztársasági alárendeltségű, így nem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 4 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg a városok a járásoktól független városi körzetet alkotnak, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 37 falusi község tartozik.

A járások és székhelyeik:

Gazdaság[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Az Assza és az Armhi folyók vidéke, Dzsejrah–Assza történeti-kulturális komplexum néven, 1996 óta szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján.

Politika[szerkesztés]

Ingusföld a művészetekben[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]