Ingusföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ingus Köztársaság (ГӀалгӀай Мохк, Ğalğaj Moxk)
Az Elnöki Palota Magaszban
Az Elnöki Palota Magaszban
Ingus Köztársaság címere
Ingus Köztársaság címere
Ingus Köztársaság zászlaja
Ingus Köztársaság zászlaja
Himnusz: Ingusföld himnusza
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Szövetségi körzet Észak-kaukázusi szövetségi körzet
Székhely Magasz
Köztársasági elnök Junusz-bek Bamatgirejevics Jevkurov
Miniszterelnök Musza Csilijev
Hivatalos nyelv Orosz, Ingus
Népesség
Teljes népesség 473 340 fő (2016. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 137 fő/km²[2]
Etnikai csoportok ingus, csecsen, orosz, ukrán
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 3500 km²
Időzóna UTC+4
Elhelyezkedése
Ingus Köztársaság (Oroszország)
Ingus Köztársaság
Ingus Köztársaság
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 12′, k. h. 44° 58′Koordináták: é. sz. 43° 12′, k. h. 44° 58′
Ingus Köztársaság weboldala
Ingush03.png

Az Ingus Köztársaság (ingus nyelven: ГӀалгӀай Мохк, Ğalğaj Moxk) Oroszország autonóm köztársasága. Az észak-kaukázusi régióban található, fővárosa Magasz. Ingusföld Oroszország egyik legszegényebb régiója, melyet ráadásul folyamatos konfliktusok is terhelnek az orosz-csecsen harcok következtében.

Fekvése és domborzata[szerkesztés]

Ingusföld Oroszország délnyugati részén, Csecsenföld, Észak-Oszétia és Grúzia között terül el.

Területén a Kaukázus északi vonulatai és Kaszpi-mélyföld déli területei helyezkednek el.

Ingusföld kontinentális éghajlatú, az éves átlagos középhőmérséklet +10 °C (januárban átlag -10 °C, júliusban 21 °C). Az átlagos csapadék mennyiség 450-65 mm.

Folyói: Szunzsa, Assza, Armhi, Fartangoj.

Történelme[szerkesztés]

1992. június 4-én alakult, amikor kettévált a korábbi Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság.

Népesség[szerkesztés]

A terület lakossága 2010-ben 412 997 fő volt, melynek nagy részét (94.1%) az északkelet-kaukázusi nyelvet beszélő ingus nép teszi ki. Legnagyobb kisebbség a csecsen (4.6%), ezt követi az orosz (0.8%) és az ukrán (0.5%). [3]

A 2002-es népszámláláson mért 467 294 főhöz képest jelentős csökkenést regisztráltak 2010-ben. A városi lakosság aránya 42,5%-ról 38,3%-ra csökkent.

Települések[szerkesztés]

Ingusföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 4 város és 118 falusi település található, azonban az utóbbiak többsége, szám szerint 74 lakatlan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Ingusföldön 38% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. Ingusföldön található Oroszország legnépesebb falusi települése, Ordzsonyikidzevszkaja, mely 61 598 lakosával az egész világon is a legnagyobbak közé tartozik. Összesen 20 falu népessége éri el a háromezer főt, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 57%-a számára nyújtanak otthont, így ezek a nagy- és óriásfalvak határozzák meg a településhálózatot.

Ingusföld városai a következők (2010. évi népességükkel):

Közigazgatás és önkormányzatok[szerkesztés]

Ingusföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 4 járásra oszlik, és mind a 4 város köztársasági alárendeltségű, így nem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 4 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg a városok a járásoktól független városi körzetet alkotnak, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 37 falusi község tartozik.

A járások és székhelyeik:

Gazdaság[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Az Assza és az Armhi folyók vidéke, Dzsejrah–Assza történeti-kulturális komplexum néven, 1996 óta szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján.

Politika[szerkesztés]

Ingusföld a művészetekben[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]