Karélia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karél Köztársaság (Респу́блика Карелия / Karjalan tašavalta / Karjalan tasavalta)
Karelia Collage 2020.png
Karél Köztársaság címere
Karél Köztársaság címere
Karél Köztársaság zászlaja
Karél Köztársaság zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetÉszaknyugati szövetségi körzet
Székhely Petrozavodszk
Alapítás1956. július 16.
Köztársaság vezetője Alekszandr Petrovics Hugyilajnyen (Aleksanteri Hutilainen)
Népesség
Teljes népesség622 484 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Etnikai csoportok oroszok, karjalaiak, finnek, fehéroroszok, ukránok, vepszék
Földrajzi adatok
Terület
Összterület172 400 km²
Elhelyezkedése
Karelia in Russia.svg
Karél Köztársaság (Oroszország)
Karél Köztársaság
Karél Köztársaság
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 63° 49′, k. h. 33° 00′Koordináták: é. sz. 63° 49′, k. h. 33° 00′
Karél Köztársaság weboldala

A Karél Köztársaság (oroszul Респу́блика Карелия [Reszpublika Karelija], karjalaiul Karjalan tašavalta, finnül Karjalan tasavalta) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága. Fővárosa Petrozavodszk. Az Északnyugati szövetségi körzethez tartozó terület kiterjedése 156 665 km²[2], lakossága 622 000 fő.[3] A köztársaság nevét a korábban a lakosság jelentős részét alkotó őslakos karjalaiakról, vagy más néven karélokról kapta, akik a finn néppel álnak közeli rokonságban. Számuk mára az asszimiláció és az elvándorlás hatására jelentősen lecsökkent, a 2010-es népszámláláson a népesség alig 7,4%-a vallotta magát karélnak, 1,4% szintén őshonos finnel és 0,5% vepszével kiegészülve.

Földrajz[szerkesztés]

Karélia domborzati térképe

Karélia a keleti félgömb 29° és 37° hosszúsági körei között és az északi félteke 60° és 66° szélességi körei között, Európa északi részén helyezkedik el, a Kelet-európai-síkság északnyugati végében. Egy rövid szakaszon a köztársaság legészakabbra fekvő részén áthalad a sarkkör. Tengerparttal északkeleti részén rendelkezik, ahol a Fehér-tenger Onyegai és Kandalaksai-öblei határolják. A Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű tagköztársaságot nyugatról Finnország, északról a Murmanszki terület, keletről az Arhangelszki terület, délkeleten a Vologdai terület, míg a délről a Leningrádi terület határolja.[4]

Domborzat[szerkesztés]

A Nuorunen, Karélia legmagasabb pontja (577m)

Karélia területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint feletti magasságon helyezkedik el, a nyugati vidékeken dombságok emelkednek. A köztársaság legmagasabb pontja az 577 m magas Nuorunen.[5]

A terület legnagyobb hányada geológiailag a Balti-ősföld Belomoridák elnevezésű részéhez tartozik. A jég csiszolta, apró kiemelkedésekkel tarkított felszín anyagát elsősorban gránit, gneisz valamint zöldkő alkotja, amelyek a késő archaikumban keletkeztek. A metamorfózis és a gyűrődés hatására hat zöldkő-gyűrű alakult ki Karélia területén. A közbülső medencékben nagy mennyiségű és változatos ásványkincs gyűlt össze, így a tagköztársaság jelentős készletekkel rendelkezik vasércből, magnetitből, ólomból, cinkből, titánból és kobaltból is.[6]

Vízrajz[szerkesztés]

Vízesés a Suna-folyón

Az állam területét alkotó felföldön több mint 60 000 kisebb-nagyobb tó terül el, amelyek a Finn-tóvidék folytatásának tekinthetők. A rendszerint hosszúkás, ujj alakú tavakat sokszor nagy kiterjedésű mocsarak veszik körül, amelyek a gránit dombok vonulatai között húzódnak meg. A köztársaság 27 000 folyóval és patakkal rendelkezik, ezek többsége rövid út megtétele után a Fehér-tengerbe, vagy a délen található két nagy állóvíz, az Onyega-tó, vagy a Ladoga-tó valamelyikébe ömlik. Számos látványos vízesés található a területen és a karéliai folyók Oroszország legkedveltebb rafting helyszínei közé tartoznak. A leghosszabb folyók a Vodla (400 km), valamint a Kemi (360km). [7]

Éghajlat[szerkesztés]

Februári tájkép Karéliában

Télen a hideg időjárást a nyugatról, az óceán felől érkező meleg, nedves légtömegek enyhítik, ugyanakkor a sarkkörön túlról érkező hidegfrontok rendszeresen hirtelen lehűléseket okoznak. A leghidegebb hónapban, februárban az átlaghőmérséklet a köztársaság déli részén -10°C, ez az adat Karélia északi részén -14°C-ra csökken. A nyár rendszerint rövid és hűvös, a júliusi átlaghőmérséklet délen 16, északon pedig alig 14°C. A déli országrészben évente lehulló 400, illetve északon 600 mm csapadék elsősorban hó formájában érkezik. A Ladoga-tó térségében telente mintegy 1 méteres hóréteg alakul ki.[8]

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Nemzeti parkok[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

A 13. századtól északi része a Novgorodi Köztársaság, déli pedig svéd uralom alatt állt. A déli rész végül a nystadi békében (1721) és a többi 1809-ben került az Orosz Birodalomhoz. Finnország 1917-es függetlenedése után megkapta a terület nyugati részét, és sikertelen kísérletet tett a keleti rész elfoglalására az oroszországi polgárháború alatt. Az 1939-40-es téli háború alatt a Szovjetunió a békekötés feltételeként elcsatolta Nyugat-Karéliát, amely terület azóta is Oroszország része.

Népesség[szerkesztés]

Nemzetiségi megoszlás[szerkesztés]

népszámlálás 1926 népszámlálás 1939 népszámlálás 1959 népszámlálás 1970 népszámlálás 1979 népszámlálás 1989 népszámlálás 2002 népszámlálás 2010[9]
oroszok 153 967 (57,2%) 296 529 (63,2%) 412 773 (62,7%) 486 198 (68,1%) 522 230 (71,3%) 581 571 (73,6%) 548 941 (76,6%) 507 654 (82,2%)
karjalaiak 100 781 (37,4%) 108 571 (23,2%) 85 473 (13,0%) 84 180 (11,8%) 81 274 (11,1%) 78 928 (10,0%) 65 651 (9,2%) 45 570 (7,4%)
fehéroroszok 555 (0,2%) 4263 (0,9%) 71 900 (10,9%) 66 410 (9,3%) 59 394 (8,1%) 55 530 (7,0%) 37 681 (5,3%) 23 345 (3,8%)
ukránok 708 (0,3%) 21 112 (4,5%) 23 569 (3,6%) 27 440 (3,8%) 23 765 (3,2%) 28 242 (3,6%) 19 248 (2,7%) 12 677 (2,0%)
finnek 2544 (0,9%) 8322 (1,8%) 27 829 (4,2%) 22 174 (3,1%) 20 099 (2,7%) 18 420 (2,3%) 14 156 (2,0%) 8577 (1,4%)
vepszék 8587 (3,2%) 9392 (2,0%) 7179 (1,1%) 6323 (0,9%) 5864 (0,8%) 5954 (0,8%) 4870 (0,7%) 3423 (0,5%)
Egyéb 2194 (0,8%) 20 709 (4,4%) 29 869 (4,5%) 20 726 (2,9%) 19 565 (2,7%) 21 505 (2,7%) 25 734 (3,6%) 16 422 (2,7%)

Települések[szerkesztés]

Karéliában (a 2010. évi népszámláláskor) 13 város, 11 városi jellegű település és 776 falusi település található, az utóbbiak közül azonban 109 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 44 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Karéliában 78% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. Csupán két falu népessége haladja meg a háromezer főt, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 1%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Karélia városai a következők (2010. évi népességükkel):

Közigazgatás és önkormányzatok[szerkesztés]

Karélia (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 15 járásra oszlik, a 13 város közül pedig Petrozavodszk, Kosztomuksa és Szortavala köztársasági alárendeltségű, melyek így nem tartoznak egyik járáshoz sem. A két utóbbi városhoz városi jellegű és falusi települések is be vannak osztva, melyek szintén nem részei egyik járásnak sem.

Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 15 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg a köztársasági alárendeltségű városok közül Petrozavodszk és Kosztomuksa (utóbbi a hozzá beosztott területtel együtt) a járásoktól független városi körzetet alkot, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. Szortavala városban viszont járási önkormányzat működik, ami azt jelenti, hogy e városnak és a hozzá beosztott településeknek saját (városi vagy falusi) községi önkormányzata van. A járási önkormányzatokhoz összesen 22 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 87 falusi község tartozik.

Közigazgatási szempontból tehát Karélia 15 járásra és 3 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 16 járási önkormányzat és 2 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 22 városi és 87 falusi község alkotja.

A közigazgatási járások és székhelyeik:

Térkép Sorszám Városi körzet neve Orosz név Székhely
Karélia közigazgatási felosztása 1 Petrozavodszki városi körzet Петрозаводский городской округ Petrozavodszk
2 Kosztomuksai városi körzet Костомукшский городской округ Kosztomuksa
Sorszám Önkormányzati járás neve Orosz név Székhely
3 Szortavalai önkormányzati járás Сортавальский муниципальный район Szortavala
Sorszám Járás neve Orosz név Székhely
4 Belomorszki járás Беломорский район Belomorszk
5 Kalevalai járás Калевальский район Kalevala
6 Kemi járás Кемский район Kem
7 Kondopogai járás Кондопожский район Kondopoga
8 Lahgyenpohjai járás Лахденпохский район Lahgyenpohja
9 Louhi járás Лоухский район Louhi
10 Medvezsjegorszki járás Медвежьегорский район Medvezsjegorszk
11 Mujezerszkiji járás Муезерский район Mujezerszkij
12 Olonyeci járás Олонецкий район Olonyec
13 Pitkjarantai járás Питкярантский район Pitkjaranta
14 Onyegamelléki járás Прионежский район Petrozavodszk
15 Prjazsai járás Пряжинский район Prjazsa
16 Pudozsi járás Пудожский район Pudozs
17 Szegezsai járás Сегежский район Szegezsa
18 Szuojarvi járás Суоярвский район Szuojarvi

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. Vajda Béla. Nagy Világatlasz, 294. o. (2005) 
  3. ВПН-2010. www.gks.ru. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  4. A Google Maps adatai alapján
  5. Karelia. Tourism portal|Louhsky. www.ticrk.ru. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  6. (1997. január 1.) „Chapter 2 Karelia terrain” (en nyelven). Developments in Economic Geology 30, 51–76. o. DOI:10.1016/S0168-6178(97)80030-4. ISSN 0168-6178.  
  7. Karelia. Tourism portal|Rivers. www.ticrk.ru. (Hozzáférés: 2021. április 16.)
  8. Karelia | republic, Russia (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. április 16.)
  9. Информационные материалы об окончательных итогах Всероссийской переписи населения 2010 года

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Karelia
A Wikimédia Commons tartalmaz Karélia témájú médiaállományokat.