Novgorodi terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Novgorodi terület (Новгородская область)
A Novgorodi terület Oroszországon belül
A Novgorodi terület Oroszországon belül
Novgorodi terület címere
Novgorodi terület címere
Novgorodi terület zászlaja
Novgorodi terület zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Székhely Velikij Novgorod
Népesség
Teljes népesség 615 642 fő (2016. jan. 1.)[1]
Etnikai csoportok oroszok, ukránok, fehéroroszok, cigányok
(2010)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Novgorodi terület (Oroszország)
Novgorodi terület
Novgorodi terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 26′ 00″, k. h. 32° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 58° 26′ 00″, k. h. 32° 23′ 00″
Novgorodi terület weboldala

A Novgorodi terület (oroszul: Новгородская область) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Velikij Novgorod. Határos a Leningrádi területtel, a Vologdai területtel, a Tveri területtel és a Pszkovi területtel. 2010-ben a népessége 634 111 fő volt.[2]

Földrajzi terület[szerkesztés]

A nyugati rész egymélyföld az Ilmeny-tó körül, a keleti pedig egy felföld (a Valdaj északi részei).[3] A legmagasabb pontja a Rijzsoha hegy (296 m). A terület központi részén található az Ilmeny-tó, ami Közép-Oroszország egyik legnagyobb tava. Az Ilmeny-tó jelentős mellékfolyói a Mszta, ami a Valdaj keleti hátságából ered, és összegyűjti a folyókat a terület keleti részén, a Lovany, a Polja, és a Poljiszty folyók, amelyek délről a tóba folynak, illetve délnyugatról a Selony folyik bele. A tó egyetlen kifolyása a Volhovi-hátság, ami a Ladoga-tó egyik jelentős mellékfolyója.

A déli és a délkeleti rész tartalmazza legnagyobb számban a tavi kerületeket Oroszország európai részén. A legnagyobb tó, a Szeligér-tó a Novgorodi és a Tveri területen között található. Itt található még a Valdajszkoje-tó, a Slino-tó, a Velijo-tó, a Vörös-tó.

Történet[szerkesztés]

Harc Novgorod és Szuzdal között 1170-ben, a kép 1460-ból való.

Novgorod az egyik legrégebbi székhely volt Oroszországban. Ez feküdt a történelmi varégok kereskedelmi útvonalán, ahol a görögök jártak, a Volhov folyó mentén, majd át az Ilmeny-tavon és a Lovaty folyón, végül a Dnyeper folyóig. A terület székhelyét olyan helyként jelképezik a krónikában, ahol I. Rurik novgorodi fejedelem alapította a Rurik-dinasztiát 862-ben. Később Rurik utóda, Oleg mozgalmat végzett egészen Kijevig, de Novgorod egészen a 15. századig továbbra is fontos szerepet játszott. 1136-ban a fejedelmet száműzték, és az újabban létrejött Novgorodi Köztársaságnak lett a fővárosa, ami a mai Oroszország északnyugati része.

A 19. század előtti időszakban volt megfigyelhető a drasztikus fejlődés a terület középső és keleti részén. 1851-ben építették ki az első vasútvonalat Szentpétervár és Moszkva között. Ez a vasútvonal azonban ezt a várost nem érintette, hanem megkerülve épült. A vasútépítés előnye, hogy ezáltal a szomszédos területek is fejlődésbe és teremtésbe indultak, mint például Malaja Viserában, Okulovkában, Csudovóban. Később viszont már Szentpétervár és Szonkovo, illetve Bologoje és Pszkov városa között is építettek vasutat, vagyis meghosszabbították.

1927. augusztus 27-én eltörölték a kormányzóságot, és az újonnan létrejött Leningrádi területtel olvasztották össze. A második világháborúban, 1941. ősze és 1944. tavasza között a terület nagy részét és a város nyugati oldalát a német csapatok foglalták el.[4] A Novgorodi terület a hosszú és vad csaták egyik helyszíne volt, itt voltak köztük a gyemjanszki katlancsaták és a leningrádi-novgorodi támadó harcok 1944-ben, amikor a szovjetek keresztezték a Volhov folyót. 1944. június 5-én felszabadították a területet és létrehozták a székhely legújabb részeit.

1999-ben a város orosz nevén ismét Velikij Novogorod.

Járások[szerkesztés]

A közigazgatások neve, székhelye és 2010. évi népessége az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Batyeckiji járás Батецкий район Batyeckij
6 335
Borovicsi járás Боровичский район Borovicsi
15 675
Csudovói járás Чудовский район Csudovo
22 011
Gyemjanszki járás Демянский район Gyemjanszk
13 001
Holmi járás Холмский район Holm
6 177
Hvojnajai járás Хвойнинский район Hvojnaja
15 552
Kreszti járás Крестецкий район Kreszti
12 940
Ljubityinói járás Любытинский район Ljubityino
9 744
Malaja Visera-i járás Маловишерский район Malaja Visera
17 785
Marjovói járás Марёвский район Marjovo
4 673
Mosenszkojei járás Мошенской район Mosenszkoje
7 309
Novgorodi járás Новгородский район Velikij Novgorod
57 673
Okulovkai járás Окуловский район Okulovka
25 808
Parfinói járás Парфинский район Parfino
14 395
Pesztovói járás Пестовский район Pesztovo
21 676
Poddorjei járás Поддорский район Poddorje
4 645
Simszki járás Шимский район Simszk
11 750
Szolci járás Солецкий район Szolci
15 714
Sztaraja Russza-i járás Старорусский район Sztaraja Russza
15 063
Valdaji járás Валдайский район Valdaj
26 476
Voloti járás Волотовский район Volot
5 493

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://www.gks.ru/free_doc/new_site/population/demo/Popul2016.xls
  2. http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/perepis_itogi1612.htm
  3. https://books.google.rs/books?id=NrsBAAAAYAAJ&pg=PA837&dq=%22Valdai+Lake%22&hl=sr#v=onepage&q=%22Valdai%20Lake%22&f=false
  4. http://novarchiv.org/images/novarchiv/nsa/adm_delenie_novg_obl.pdf