Zsidó autonóm terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsidó autonóm terület (Еврейская автономная область, ייִדישע אװטאָנאָמע געגנט)
Zsidó autonóm terület címere
Zsidó autonóm terület címere
Zsidó autonóm terület zászlaja
Zsidó autonóm terület zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Székhely Birobidzsan
Járás 5
Városi körzet 1
Települések 2 város, 11 városi jellegű település, 99 falu
Alapítás 1928
Kormányzó Alekszandr Boriszovics Levintal
Hivatalos nyelv orosz
Rendszám 79
Népesség
Teljes népesség 166 140 fő (2016. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 5,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 36 000 km²
Elhelyezkedése
RussiaJewish2007-01.png
Zsidó autonóm terület (Oroszország)
Zsidó autonóm terület
Zsidó autonóm terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 48° 28′ 43″, k. h. 132° 08′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 43″, k. h. 132° 08′ 21″
Zsidó autonóm terület weboldala

A Zsidó autonóm területet (jiddisül: ייִדישע אװטאָנאָמע געגנט,[2] yidishe avtonome gegnt) 1928-ban alapították a Szovjetunióban, a szovjet nemzetiségi politika zsidókra való kiterjesztése jegyében. A szovjet zsidók 90%-a nem költözött a területre. Jelenleg már csak a lakosság 1,22%-a zsidó nemzetiségű.

Az autonóm terület fővárosa, Birobidzsan Oroszország távol-keleti részén a Kínai határ közelében a Biro és a Bidzsan folyók találkozásánál találhatól. Távolsága Moszkvától több mint 8300 km a Transzszibériai vasútvonal mentén.

Története[szerkesztés]

Az 1930-as években Sztálin nagy népáttelepítési akcióinak részeként 1930. augusztus 20-i rendeletével jelölte ki a Zsidó autonóm területet. Ennek fővárosa lett a mai Birobidzsan település elődje, és nem sokkal ezt követően kapta új nevét a Biro és a Bidzsan folyókról. Ide telepítették az oroszországi zsidók jelentős részét.

Napjainkban a megnyitott határok hatására a zsidó lakosság jelentős része elvándorolt Izraelbe és az Egyesült Államokba.

Zsidó autonóm terület

Települések[szerkesztés]

A Zsidó autonóm területen (a 2010. évi népszámláláskor) 2 város, 11 városi jellegű település és 99 falusi település található, mely utóbbiak közül 4 lakatlan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 68% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu lakóinak száma több mint hatezer fő, és összesen négy falué éri el a háromezer főt, melyek együttesen a terület lakosainak 11%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

A Zsidó autonóm terület városai a következők (2010. évi népességükkel):

Közigazgatás és önkormányzatok[szerkesztés]

A Zsidó autonóm terület (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 5 járásra oszlik, ezen kívül Birobidzsan városa területi alárendeltségű, így nem tartozik egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. Az 5 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, Birobidzsan pedig a járásoktól független városi körzetet alkot, mely egyszintű önkormányzat, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz tartozik a 12 városi község – melyek központjai Oblucsje városa illetve a városi jellegű települések – és a 18 falusi község.

A járások és székhelyeik:

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.gks.ru/free_doc/new_site/population/demo/Popul2016.xls
  2. A standard jiddisben:ייִדישע אױטאָנאָמע געגנט, yidishe oytonome gegnt.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidó autonóm terület témájú médiaállományokat.