Észak-Oszétia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Észak-Oszétia–Alánia Köztársaság (Республикæ Цæгат Ирыстон — Алани)
North ossetia map2.png
Észak-Oszétia–Alánia Köztársaság címere
Észak-Oszétia–Alánia Köztársaság címere
Észak-Oszétia–Alánia Köztársaság zászlaja
Észak-Oszétia–Alánia Köztársaság zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetÉszak-kaukázusi szövetségi körzet
Székhely Vlagyikavkaz
Járás 8
Városi körzet 1
Települések 6 város, 1 városi jellegű település, 215 falusi település (ebből 17 lakatlan)
Alapítás1924. július 7.
Köztársaság vezetője (id.) Vjacseszlav Zelimhanovics Bitarov
Hivatalos nyelv orosz, oszét
Népesség
Teljes népesség693 098 fő (2021. jan. 1.) +/-
Népsűrűség89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület7953[1] km²
Időzóna MSK (UTC+4)
Elhelyezkedése
Map of Russia - Republic of North Ossetia-Alania (2008-03).svg
Észak-Oszétia–Alánia Köztársaság (Oroszország)
Észak-Oszétia–Alánia Köztársaság
Észak-Oszétia–Alánia Köztársaság
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 11′, k. h. 44° 14′Koordináták: é. sz. 43° 11′, k. h. 44° 14′
Észak-Oszétia–Alánia Köztársaság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Oszétia–Alánia Köztársaság témájú médiaállományokat.

Észak-Oszétia, (másként Észak-Oszét Köztársaság vagy Alánia, oroszul Респу́блика Се́верная Осе́тия–Ала́ния; oszétul Республикæ Цæгат Ирыстон — Алани) Oroszország egyik köztársasága az ország délnyugati részében, a Kaukázus hegység északi oldalán.

Észak-Oszétia az oszétok lakta megosztott Oszétia régió északi része. (Dél-Oszétia de jure Grúzia része, de facto azonban független állam.)

Földrajz[szerkesztés]

Észak-Oszétia
A Tyerek folyó Észak-Oszétiában

Észak-Oszétia területe valamivel kisebb, mint a magyar Bács-Kiskun megyéé, ezzel Oroszország harmadik legkisebb köztársasága Ingusföld és Adigeföld után.

  • Maximális észak-déli távolság: 130 kilométer
  • Maximális kelet-nyugati távolság: 120 kilométer

Nyugatról Kabard-Balkárföld, keletről Ingusföld, északról a Sztavropoli határterület, délről Dél-Oszétia és Grúzia határolja. Délen a Kaukázus hegyvidéke található, északon síkság. Legnagyobb folyói az Ardon és a Tyerek.

A köztársaság területének kb. 22%-át erdők borítják.

Legmagasabb pontja a Kazbek (5040 méter körüli).

A főbb folyók a következők: Tyerek (~ 600 km), Urukh (104 km), Ardon (101 km)

Történelem[szerkesztés]

Az oszétok elődei, az alánok több mint kétezer éve lakják a területet. A középkori Alánia magába foglalta a mai Oszétia területén kívül az észak-kaukázusi térség jelentős részét. Az alánok ma élő utódai az oszétok és a jászok. Alániát a 13. században a mongol-tatár invázió söpörte el. Ettől kezdve a tatárok és a szomszédos kaukázusi népek befolyása érvényesült az oszét területeken egészen az orosz hódításig. A 17. századra az oszétok egy része áttért az iszlámra, nagyobb részük azonban kitartott az ortodox kereszténység mellett.

Észak-Oszétiát 1774-től kezdte meghódítani Oroszország. A terület 1806-ra az Orosz Birodalom része lett. Az orosz befolyás kedvezett az oszét nemzeti kultúra - így az írásbeliség - fejlődésének. Ekkoriban készültek el az első nyomtatott oszét nyelvű szövegek. Az 1917-es forradalmat követő oroszországi polgárháborúban az oszétok a bolsevikokat támogatták. A Szovjetunión belül, 1924-ben létrejött az Észak-Oszét Autonóm Terület, amely 1936-tól Észak-Oszét Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá alakult.

1990-ben az Észak-Oszét ASZSZK vezetői kinyilvánították a köztársaság szuverenitását, majd 1991-ben az Észak-Oszét ASZSZK az Észak-Oszétia-Alánia nevet vette fel, és Oroszország autonóm tagköztársasága maradt. 1992-ben véres összetűzések voltak az oszétok és az ingusok között. Itt történt a beszláni vérengzés. 2004. szeptember 1-jén 32 csecsen terrorista elfoglalt egy általános iskolát, ahol éppen a tanévnyitót tartották. Több mint 1200 embert ejtettek fogságba, gyerekeket, szülőket, tanárokat. A brutális szabadítási akció közben végül 379-en veszítették életüket, köztük 171 gyermek és harminc terrorista, további hétszáz túsz megsérült.

Települések[szerkesztés]

Észak-Oszétiában (a 2010. évi népszámláláskor) 6 város, 1 városi jellegű település és 215 falusi település található, mely utóbbiak közül 17 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 7 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Észak-Oszétiában 64% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége meghaladja a 12 ezer főt, és összesen 27-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 24%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Észak-Oszétia városai a következők (2010. évi népességükkel):

A városi jellegű település:

Közigazgatás és önkormányzatok[szerkesztés]

Észak-Oszétia közigazgatási térképe

Észak-Oszétia (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 8 járásra oszlik. A 6 város közül a főváros, Vlagyikavkaz köztársasági alárendeltségű, így nem tartozik egyik járáshoz sem a hozzá beosztott Zavodszkoj városi jellegű településsel és néhány falusi településsel együtt.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 8 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg Vlagyikavkaz a hozzá beosztott településekkel együtt a járásoktól független városi körzetet alkot, melynek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 5 városi község – ezek székhelye város – és 100 falusi község tartozik.

A járások és székhelyeik:

Népesség[szerkesztés]

A 2010-es népszámlálás alapján a lakosság közel 713 ezer fő.[2] A népesség az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent.

Népességváltozás[szerkesztés]

Etnikumok[szerkesztés]

A 2010-es népszámlálás alapján az oszétok a köztársaság lakosságának 65,1%-át teszik ki. További jelentős csoportot az oroszok alkotnak (20,8%).

Etnikum
1926-os népsz.1 1939-es népsz. 1959-es népsz. 1970-es népsz. 1979-es népsz. 1989-es népsz. 2002-es népsz. 2010-es népsz.2
szám % szám % szám % szám % szám % szám % szám % szám %
oszétok 141,723 49.6% 165,616 50.3% 215,463 47.8% 269,326 48.7% 299,022 50.5% 334,876 53.0% 445,310 62.7% 459,688 65.1%
oroszok 68,192 23.8% 122,614 37.2% 178,654 39.6% 202,367 36.6% 200,692 33.9% 189,159 29.9% 164,734 23.2% 147,090 20.8%
ingusok 23,851 8.3% 6,106 1.9% 6,071 1.3% 18,387 3.3% 23,663 4.0% 32,783 5.2% 21,442 3.0% 28,336 4.0%
örmények 9,185 3.2% 8,932 2.7% 12,012 2.7% 13,355 2.4% 12,912 2.2% 13,619 2.2% 17,147 2.4% 16,235 2.3%
kumikok 3,153 1.1% 85 0.0% 3,921 0.9% 6,363 1.2% 7,610 1.3% 9,478 1.5% 12,659 1.8% 16,092 2.3%
grúzok 6,057 2.1% 6,312 1.9% 8,160 1.8% 10,323 1.9% 11,347 1.9% 12,284 1.9% 10,803 1.5% 9,095 1.3%
ukránok 19,101 6.7% 7,063 2.1% 9,362 2.1% 9,250 1.7% 10,574 1.8% 10,088 1.6% 5,198 0.7% 3,251 0.4%
más 14,690 5.1% 12,477 3.8% 16,938 3.8% 23,210 4.2% 26,182 4.4% 30,141 4.8% 32,982 4.6% 26,636 3.8%
1 Az 1926-os népszámlálás eredményei a jelenlegi területre vonatkoznak, amely az észak-oszét AO, Vlagyikavkaz város és a szomszédos területek kombinációja.[3]

2 [4]

Nyelvek[szerkesztés]

Észak-Oszétiában két hivatalos nyelv van: az oszét és az orosz. Az oszét nyelv egy indoeurópai nyelv, amely a kelet-iráni csoporthoz tartozik.

Vallás[szerkesztés]

Észak-Oszétia lakosságának többsége az orosz ortodox egyházhoz tartozó keresztény, de van egy oszét nyelvű muszlim kisebbség is.

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Федеральная служба государственной статистики (Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, területi adatok)
  2. Russian Federal State Statistics Service (2011). перепись населения 2010 года. Том 1 [2010 All-Russian Population Census, vol. 1]. Всероссийская перепись населения 2010 года
  3. население северной осетии. Ethno-kavkaz.narod.ru. Retrieved on 18 August 2012.
  4. Перепись-2010: русских становится больше. Perepis-2010.ru (19 December 2011). Retrieved on 18 August 2012.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:North Ossetia-Alania
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Oszétia témájú médiaállományokat.