Vlagyikavkaz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vlagyikavkaz
View of Vladikavkaz.jpg
Vlagyikavkaz címere
Vlagyikavkaz címere
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Irányítószám 362000–362999
Körzethívószám 8672
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 306 978 fő (2017)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+03:00
Elhelyezkedése
Vlagyikavkaz (Oroszország)
Vlagyikavkaz
Vlagyikavkaz
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 01′, k. h. 44° 39′Koordináták: é. sz. 43° 01′, k. h. 44° 39′
Vlagyikavkaz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyikavkaz témájú médiaállományokat.

Vlagyikavkaz Észak-Oszétia fővárosa és egyben Oszétia régió legnagyobb városa. A 2010-es népszámlálás szerint lakosainak száma 310 ezer fő, agglomerációval együtt 330 ezer.

A Tyerek két partján fekszik, a Kaukázus lábánál. A várostól 30 km-re található a Darial-szurdok és az úgynevezett Grúz hadiút, ami Vlagyikavkazt és Tbiliszit összekötötte.

Nevének jelentése: „Urald a Kaukázust!”. Oszét neve: Dzaudzsikau, ami annyit tesz: Dzaug faluja.

A települést 1784-ben alapították II. Katalin orosz cárnő rendeletére a Kaukázusban terjeszkedő oroszok, mint katonai erődítményt. 1860-ban városi rangot kapott és egyre több oszét költözött ide a hegyekből. 1863-tól kormányzósági székhely. A gyors fejlődéshez hozzájárult, hogy 1875-ben megépült a várost Rosztovval összekötő vasút.  A 20. század elején és 1917-ben a forradalmi mozgalom egyik jelentős központja volt. Itt tevékenykedett Szergo Ordzsonikidze, akiről a szovjet időkben átnevezték a várost Ordzsonikidzére. 1933-ban Észak-Oszétia közigazgatási központja lett. 1935-ben nyitotta meg kapuit az Észak-oszétiai Állami Drámai Színház, amely már akkoriban műsorára tűzött darabokat oszét szerzőktől. A békés fejlődést a háború szakította meg. A második világháborúban itt állították meg az előretörő német seregeket. A háború után tovább haladt az iparosítás. Vlagyikavkaz lett az Észak-Kaukázus egyik ipari központja. Jelentős volt – és ma is az – a fémipar, elektronika, vegyipar, színesfémkohászat, fafeldolgozás és építőipar. 1990-ben, a Szovjetunió felbomlása idején a város visszakapta a Vlagyikavkaz nevet.

Napjainkban itt működök az Észak-oszétiai Állami Egyetem, Orvosi Akadémia illetve több moszkvai egyetem kihelyezett intézménye.

A városnak élénk a sportélete, legjelentősebb sportklubja az Alanyija Vlagyikavkaz futball klub, mely jelenleg az orosz első osztályban szerepel.

A lakosság 59 százaléka oszét nemzetiségűnek vallotta magát a népszavazáson, 27 százalék orosznak, a többi nemzetiség: örmények, grúzok, ukránok, ingusok stb.

A többség keleti keresztény hitű, a kisebbség muszlim. A városban egyaránt találhatunk templomokat (pl. Szent György-templom) és mecseteket.

Vlagyikavkazban székel az észak-oszétiai parlament, a kormány, az alkotmánybíróság és Észak-Oszétia elnöke is.

A városban az oszét kultúra olyan nagyságai éltek, mint Koszta Hetagurov, Maharbek Tuganov, Szeka Gadiev vagy Arszen Kocojev.

Orosz részről több-kevesebb ideig Vlagyikavkazban élt Puskin, Lermontov, Gribojedov, Csehov, Osztrovszkij és Lev Tolsztoj.

Források[szerkesztés]

  • Vlagyikavkaz - Egy oldal Oszétiáról, az oszétokról: a jászok rokonairól
  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar