Grúzok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tamara királynő

A grúzok (grúzul ქართველები, „kartvelebi”) mintegy hatmilliós lélekszámú nép, akiknek kétharmada Grúziában, egynegyede Törökországban él.

Jelentős grúz kisebbség él Oroszországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Iránban, Ukrajnában, Brazíliában, Afganisztánban és Nyugat-Európában.

A grúzok a Kaukázus legrégibb lakói közé tartoznak. Különböző nyelveket és nyelvjárásokat beszélő csoportokra oszlanak, kisebb-nagyobb mértékben eltérő hagyományokkal és szokásokkal. A dél-kaukázusi nyelvek (a grúz, a mingrél, a szván és a láz) beszélői valamennyien grúz nemzetiségűnek tekintik magukat. Közülük a mingrélek és a szvánok tipikusan kétnyelvűek, saját nyelvüket és a grúz nyelvet egyaránt beszélik. Utóbbi az ország hivatalos nyelve, amely saját ábécével és az 5. századba visszanyúló írásos hagyománnyal rendelkezik.

Legtöbbjük keresztény és az autokefál grúz ortodox egyházhoz tartozik, de vannak iszlám közösségeik is Törökországban, Iránban, Azerbajdzsánban, illetve a grúziai Adzsaria autonóm köztársaságban.

Kelet és nyugat kapujában a grúzokat számos civilizáció hatása érte hosszú történelmük folyamán. Sok kulturális hatást befogadtak és saját helyi kultúrájukba olvasztottak, amely fénykorát a középkorban érte el. Az ókori törzsszövetségekből a 11. század elejére bonyolultan strukturált feudális nemzet jött létre, amely a 13. századi tatár invázióig a kaukázusi régió domináns hatalma volt. A szomszédos hatalmak támadásai és a gyakori belvillongások ellenére Grúzia többé kevésbé független maradt egészen a 19. század elejéig, amikor az Orosz Birodalom foglalta el. 1991-ben szakadt el a Szovjetuniótól.

Grúzok galériája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Georgians című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.