Jakutok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakutok
Lélekszám régiónként
Régió
OroszOroszország: 443 852
USA USA: 40 000
Kazah Kazahsztán: 31 000
 Franciaország: 15 000
Ausztrália Ausztrália: 10 000
 Németország: 10 000
 Kanada: 9999
Dél-Korea Dél-Korea: 8000
Egyesült Királyság Egyesült Királyság: 7500
Norvégia Norvégia: 7000
Svédország Svédország: 7000
 Hollandia: 4000
 Írország: 3000
Új-Zéland Új-Zéland: 1600
BrazilBrazília: 1300
JapánJapán: 900
IndonéziaIndonézia: 490
UkrajnaUkrajna: 306
LengyelországLengyelország: 300
ArgentínaArgentína: 76
SpanyolországSpanyolország: 32
PortugáliaPortugália: 31
SzingapúrSzingapúr: 26
IzlandIzland: 7
Nyelvek
Szaha, Orosz, és az adott ország nyelve
Vallások
orosz ortodox egyház, Sámánizmus

A jakutok Jakutföld lakói, ami az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága. A szaha nyelvet beszélik, ami a török nyelvcsalád északi ágába tartozik. Hivatalos nevén Szaha Köztársaság (Oroszul: Респу́блика Саха́ (Яку́тия), Respublika Sakha (Yakutiya); Sakha: Саха Республиката, Sakha Respublikata)

Élőhelyük és foglalkozásuk alapján két fő csoportba oszthatók. Az északi területen élő törzsek főként rénszarvas csordák terelésével a déliek pedig és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoznak. Mindkét csoportra jellemző, hogy nomadizáló állattartásra rendezkedtek be, jurtáikat felszedve mindig a friss legelők felé hajtják állataikat.

A jakut legendák és mondák szerint őseik a Léna folyón tutajon úszva érkeztek arra a vidékre, ahol a mai Jakutszk város áll. Összehasonlítva más szibériai török népekkel közöttük a legerősebb a mongoloid jelleg, mind antropológiai mind nyelvi sajátosságok terén. Az orosz kereszténység hatására mára szinte teljesen eltűntek az ősi személyneveik, nagyrészt az ortodox keresztény névadási rítust követik, kivéve azokat a területeket, ahol a mai napig a sámánizmus fenn tudott maradni.

Hősi eposzuk az Olonkho mely átlagosan 10 000-20 000 verset tartalmaz. Tekintettel arra, hogy minden közösségnek megvolt a saját elbeszélő anyaga számos változata létezik. Az eddigi leghosszabb változat 36 000 verset tartalmaz. Előadásának elengedhetetlen kelléke a doromb, amit pengetéssel és fúvással szólaltatnak meg.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jakutok a 13. században Közép-Ázsiából vándoroltak be jelenlegi élőhelyükre. Mongol és türk népek keveredése folytán alakultak ki. Leigázták a vadászó-gyűjtögető népeket és magukat szaháknak kezdték nevezni. A név eredete ismeretlen. Az itt élő őslakos envenkek (tunguzok) a szahákat jakonak nevezték el, és az oroszok ezt a nevet vették át 17. században. Tigin, a kangalaski jakutok királya területet adományozott az oroszoknak a kölcsönös béke és az őslakosok leverése fejében. A későbbi főváros, Jakutszk gyökerét a lénai erőd képezte, amelyet 1632-ben a kozák Pjotr Beketov építtetett. 1638-ban az orosz kormány, Lenszkij Osztrog központtal egy új közigazgatási egységet hozott itt létre.

A mezőgazdaság alapjait azok a vallási csoportok hozták létre, melyeket erre a vidékre száműztek a 19. század második felében; búzát, zabot, krumplit termelve. Fő foglalkozásukra nézve nagyrészt nomádok, - és marhatenyésztésből élnek. A keresetágak közé sorolható még a vadászat a halászat és az ásatag állatmaradványok (mamutcsont) felkutatása is. A gazdaság alapjait a szőrmekereskedelem fektette le.

A szovjethatalom győzelme után az egykori Oroszor Birodalom számos nemzete és nemzetisége számára területi autonómiát hoztak létre. 1922. április 27-én jött létre a Jakutszki kormányzóság átszervezésével a Jakut Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság (ASZSZK), mely a Szovjetunió széthullását követően 1991-ben a Sakha (Jakut) Köztársaság elnevezést vette fel.

A lakosság etnikai megoszlása: (2002) jakutok 45,5%, evenkek 1,9%, evenek 1,2%, dolganok 0,1%, jukagirek 0,1%, csukcsok 0,1%, oroszok 41,2%, ukránok 3,6%, egyéb 6,2%.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. SAKHA REPUBLIC (YAKUTIA)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]