Léna (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a szibériai folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Léna (egyértelműsítő lap).
Léna
A Léna Jakutszk környékén
A Léna Jakutszk környékén
Közigazgatás
Országok Oroszország
Föderációs alanyokIrkutszki terület, Jakutföld
Földrajzi adatok
Hossz4294 km
Forrásszint1640 m
Vízhozam17 000 m³/s
Vízgyűjtő terület2 490 000 km²
ForrásBajkál-hegység
é. sz. 53° 56′ 08″, k. h. 108° 05′ 31″
TorkolatLaptyev-tenger
é. sz. 72° 24′ 43″, k. h. 126° 41′ 05″
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Léna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Léna (cirill betűkkel Лена, jakut nyelven Улахан-Юрях [Ulahan-Jurjah], am. „Nagy folyó”) Kelet-Szibéria legnagyobb folyója.

Neve[szerkesztés]

Egy feltevés szerint a név eredete esetleg a tunguz Елюёнэ [Eljujone] szó, aminek jelentése talán „folyó”.[1]

Földrajz[szerkesztés]

A Léna deltatorkolata műholdképen

A Bajkál-tó nyugati partjától 7 km-re, a Bajkál-hegység lejtőjén elterülő kis mocsaras tóból ered. Felső szakasza az Irkutszki területen, további része egész a torkolatig Jakutföld vidékein folyik keresztül. Felső folyásán a Bajkáltól északra húzódó hegyvidéken át északkelet felé tart. Középső folyását a Viljuj torkolatától számítják, ahol a Léna medre kiszélesedik, mélysége a 10–12 m-t is eléri. Partjait sűrű fenyvesek borítják, a jobb oldali part magas és meredek. A folyó a Patom-felföldet megkerülve kelet felé tart, majd Jakutszk előtt esése csökken, folyása lelassul. Itt ismét északra fordulva folyik tovább, egész a torkolatig.

Az Aldan, majd a Viljuj torkolata után a Léna hatalmas víztömege már alig fér el medrében, gyakran mellékágakat, szigeteket alkot, medre 16–20 m mély, 10 km széles, de akár 20–30 km-re is szétárad. Zord partjain kevés a lakott település.

Legalsó szakaszán a folyó ismét sziklás hegyek között folytatja útját, majd 150 km-rel a tenger előtt számtalan kisebb-nagyobb ágra szakadva, mintegy 30 000 km² területű deltát alkotva ömlik a Laptyev-tengerbe. Ez a világ egyik legnagyobb deltája, a Nílusénál is nagyobb, és kétszer akkora, mint a Volgáé. A delta legkeletibb hajózható ága (106 km) a Tyikszi-öbölig ér. Ennek az ágnak a figyelembevételével a folyó teljes hossza 4400 km.

A Léna-menti területek jelentékeny része az örök fagy zónájába tartozik. A folyó október második felében csaknem végig befagy. Az olvadás a felső, déli szakaszon május elején, az alsón május végén, június elején kezdődik, és hatalmas jégtorlaszok képződésével jár.

Mellékfolyói[szerkesztés]

Négy kiemelkedően nagy – leghosszabb és legnagyobb vízgyűjtő területtel rendelkező – mellékfolyója:

az Aldan (2273 km, 729 000 km²), a Viljuj (2650 km, 454 000 km²), a Vityim (1837 km, 225 000 km²) és az Oljokma (1436 km, 210 000 km²).

Legnagyobb jobb parti mellékfolyói (a forrástól a torkolat felé haladva):

a Kirenga, a Csaja, a Csuja, a Vityim, a Nagy-Patom, az Oljokma, a Tuolba, a Buotama, az Aldan, az Ungyuljung, a Szoboloh-Majan, a Menkere.

Legnagyobb bal parti mellékfolyói (a forrástól a torkolat felé haladva):

a Kuta, a Peleduj, a Nyuja, a Namana, a Szinyaja, a Kenkeme, a Szitte, a Lungha, a Viljuj, a Linde, a Muna, Motorcsuna, a Molodo.

Legnagyobb – kb. 400 km-nél hosszabb – mellékfolyói (a torkolattól visszafelé haladva):

Városok, kikötők[szerkesztés]

A Léna partjai ritkán lakottak. Egy-egy település között akár száz km-eken át húzódik a tajga. Jakutia fő közlekedési útvonala maga a folyó, mely nyáron csaknem teljes hosszában hajózható, de a komolyabb hajóforgalom csak Kirenszk város (Irkutszki terület) alatt kezdődik. A delta térségének három nagy ága hajózható, de itt a hajózási idény különösen rövid.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó (1978). ISBN 963-05-1490-7 

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Léna_(folyó)&oldid=24316031”