Lenszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lenszk (Ленск)
A repülőtér épülete
A repülőtér épülete
Lenszk címere
Lenszk címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyJakutföld
Irányítószám 678140
Körzethívószám 41137
Népesség
Teljes népesség23 479 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Lenszk (Oroszország)
Lenszk
Lenszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 60° 43′, k. h. 114° 54′Koordináták: é. sz. 60° 43′, k. h. 114° 54′
Lenszk (Jakutföld)
Lenszk
Lenszk
Pozíció Jakutföld térképén
Lenszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lenszk témájú médiaállományokat.

Lenszk (oroszul: Ленск) város Oroszország ázsiai részén, Jakutföldön, a Lenszki járás székhelye.

Népessége: 24 966 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Jakutföld délinyugati részén, Jakutszktól légvonalban 840 km-re nyugatra, a Léna-felföldön helyezkedik el. Jelentős kikötőváros a Léna bal partján. Országút köti össze a gyémántbányászat hagyományosan központi városával, az északra fekvő Mirnijjel, és tovább Udacsnijjal.

Története[szerkesztés]

Az orosz falu az evenki település, Muhtuj helyén keletkezett, legkésőbb 1663-ban. Az evenki név jelentése: 'nagy víz'.

A 18. század első felében Irkutszk és Jakutszk között kocsiutat jelöltek ki és több pontján, köztük a mai Lenszk helyén az 1730-as években postaállomást létesítettek. A 19. század közepén a Vityim medencéjében felfedezett arany hírére „aranyláz” tört ki, ami Muhtuj csendes életébe is változásokat hozott. Eközben a falu a 19. században és a 20. század elején is száműzetések helyszíne volt.

A Viljuj medencéjében felfedezett gyémántlelőhelyek kiaknázásával kapcsolatban kapott jelentős gazdasági szerepet a 20. században és fejlődött, alakult ki a város. Mint viszonylag legközelebbi kikötő a Lénán, a mirniji építkezések és bányászat bázisa lett. 1956-ban kezdték meg a Mirnijbe vezető 230 km-es országút építését, a falu szélén pedig kikötői létesítmények épültek. 1963-ban járási alárendeltségű várossá nyilvánították, ekkor kapta mai nevét, természeteses a folyóról.

21. század[szerkesztés]

A város a Léna áradását többször megszenvedte, pl. 1966-ban és 1998-ban.[3] Történetének talán legnagyobb árvizét 2001 májusában élte át, amikor a jeges ár szinte az egész várost letarolta, halálos áldozatai is voltak. A helyreállítást, illetve újjáépítést központi forrásokból végezték, de hozzájárult a várossal szoros kapcsolatot tartó ALROSZA gyémántipari cég is.[4] A rakparti sétányt is felújították és négy kilencszintes lakóházat építettek mellette az árvíz után. Azóta a területet 17 m magas, 19 km hosszan kiépített partfal védi a Léna áradásaitól.

Gazdaság[szerkesztés]

A városban régóta több telephelye van az ALROSZA (АЛРОСА) cégcsoport szállítási ágazatának (elnevezésében az AL – az almazra. vagyis a gyémántra utal). A részleg elsősorban a mirniji és udacsniji gyémántbányák részére végez közúti árufuvarozást saját tehergépkocsi-parkjával, valamint hozzá tartozik a lénai folyami teherkikötő is.[5]

A Kelet-Szibéria–Csendes-óceán kőolajvezeték egyik fontos állomását Lenszknél alakították ki. Az építtető és üzemeltető Transznyefty állami holding 2006-ban képviseletet nyitott a városban, székházát a 2001-es árvíz során tönkrement, majd lebontott moziépület helyén építették fel. A járás adóbevételeinek jelentős része jelenleg is a Transznyeftytől származik. A cég emellett részt vállal a lakás- és útépítési projektek megvalósításásban, a városi kórház felújításában is.

Éghajlat[szerkesztés]

Lenszk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)−1,01,012,618,933,436,237,336,325,117,15,7−0,137,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−24,8−18,5−7,23,212,822,124,620,811,1−0,9−15,2−23,90,4
Átlaghőmérséklet (°C)−28,8−24,1−14,6−3,56,414,817,814,46,2−4,8−19,5−28,0−5,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−32,9−29,6−21,9−10,30,07,411,18,01,2−8,7−23,8−32,1−10,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)−55,8−54,2−44,2−33,2−12,8−5,20,1−5,5−12,4−30,8−49,1−53,3−55,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)201514173046626244363122400
Forrás: Ленск погода - meteolabs.ru

Kultúra[szerkesztés]

A helytörténeti múzeumot társadalmi összefogással hozták létre, első kiállítását 1977-ben nyitották meg egy faházban. Tizenegy évvel később bezárták, de a gyűjtőmunka folytatódott. 1997-ben nyitották meg újra, majd 2011-ben új, nagyobb épületbe költöztették át. Ottani kiállítását 2013-ban nyitották meg.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  3. Фотографии наводнения 1966 года в Ленске
  4. 2001 г. Наводнение в Ленске (Yakutia.info, 2017-05-25. Hozzáférés: 2019-12-12)
  5. Производственное управление «Алмаздортранс» (Alrosa.ru, hozzáférés: 2019-12-12)
  6. A múzeum honlapja (Hozzáférés: 2019-12-15)

Források[szerkesztés]