Oroszország közigazgatási beosztása

Az Oroszországi Föderáció 1993-ban elfogadott alkotmánya szerint egyenjogú alkotóelemekből áll, melyeket összefoglalóan a föderáció alanyainak vagy szubjektumainak neveznek. Ezek száma az alapításkor 89 volt, mára az összevonások után 85-re csökkent.

Az alkotmány rendelkezik a helyi önkormányzatokról is, a szubjektumok ennek megfelelően önkormányzati területi egységekre oszlanak.

Az ország hatalmas területe és a föderáció alanyainak nagy száma miatt a fentieken kívül több más területi beosztás létezik igazgatási, gazdasági és statisztikai célból.

Oroszország föderatív felépítése[szerkesztés]

Az Oroszországi Föderáció 85 egyenjogú tagból (szubjektumok, vagy "a Föderáció alanyai") áll:

Az Oroszországi Föderáció tagjai
46 terület (область)
22 köztársaság (республика)
9 határterület (край)
4 autonóm körzet (автономный округ)
3 szövetségi jelentőségű város (город федерального значения)
1 autonóm terület (автономная область)

Ezek a szubjektumok néhány apró eltéréssel megfelelnek az OSZFSZK megelőző területi közigazgatási egységeinek.

Az Oroszországi Föderáció tagjainak élén a kormányzó áll, akit helyben választanak, de az elnök jóváhagyása kell kinevezéséhez. A tagok két-két képviselőt küldenek a Szövetségi Tanácsba, az orosz parlament felsőházába.

Valamennyi szubjektum kóddal rendelkezik, amelyet a rendszámtáblákon is feltüntetnek (hasonlóan Franciaországhoz vagy Törökországhoz). A felsorolásban ezek a kódok szerepelnek.

A területi beosztás kialakulása[szerkesztés]

Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (OSZSZSZK) közigazgatási területi beosztását 1917-től kezdve folyamatos reformok sora alakította 40 éven át, attól kezdve viszont nagyfokú stabilitás jellemezte. 1957-től Oroszország területén 16 autonóm szovjet szocialista köztársaság (ASZSZK), 6 határterület, 49 terület és 2 köztársasági irányítású város volt. Ezeken kívül 5 autonóm terület tartozott valamely határterülethez és 10 autonóm körzet valamely határterülethez vagy területhez.

Az Oroszországi Föderáció 1993-ban elfogadott alkotmánya a status quo alapján állt, a fennálló területi egységeket ismerte el az újonnan létrehozott Föderáció alanyaiként, figyelembe véve, hogy 1992-ben az egykori Csecsen-Ingus ASZSZK kettévált Csecsen és Ingus köztársaságra. Ezt követően egyetlen határkiigazításra került sor 1994-ben: az Ivanovói területtől a Nyizsnyij Novgorodi területhez került a Volga balpartján fekvő Szokolszkojei járás.

A területi változásoknál jelentősebb volt az egyes egységek státuszában bekövetkezett változás, mely az alábbiak szerint alakult.

Köztársaságok[szerkesztés]

A 21 köztársaságból 17 az egykori ASZSZK-kból alakult, beleértve a Csecsen-Ingus ASZSZK kettéválásával létrejött Csecsen és Ingus köztársaságot is, további négy pedig az OSZFSZK autonóm területeinek átalakulásával és a megfelelő határterülettől való elválásával jött létre (Adige – a Krasznodari határterülettől, Altaji – az Altaji határterülettől, Karacsáj-Cserkesz – a Sztavropoli határterülettől, Hakasz – a Krasznojarszki határterülettől). Kisebb-nagyobb arányban nem-orosz nemzetiségűek lakják őket, ezt rendszerint elnevezésük is tükrözi, bár a legtöbb ma már orosz többségű. A 2014-ben egyoldalúan annektált Krím-félsziget - Szevasztopolt és környékét kivéve - szintén köztársasági státuszban csatlakozott az Orosz Föderációhoz.

Határterületek[szerkesztés]

Összesen kilenc határterület van: Altaji, Bajkálontúli, Habarovszki, Kamcsatkai, Krasznodari, Krasznojarszki, Permi, Sztavropoli, Tengermelléki

2005. december 1-jén került sor a Permi terület és a Komi-Permják autonóm körzet egyesülésére, létrehozva a Permi határterületet.
2007. január 1-jén a Krasznojarszki határterület magába olvasztotta az Evenki autonóm körzetet és a Tajmiri (Dolgán-Nyenyec) autonóm körzetet.
2007. július 1-jén lépett hatályba a Kamcsatkai terület és a Korjak autonóm körzet egyesülése a Kamcsatkai határterületet létrehozva.
2008. január 1-jén az Uszty-Ordinszkiji Burját autonóm körzet beleolvadt az Irkutszki területbe.
2007. március 11-i népszavazások eredményeként 2008. március 1-jétől a Csitai terület és az Aginszkojei Burját autonóm körzet egyesült Bajkálontúli határterület néven.

Területek[szerkesztés]

A területek az OSZFSZK hasonló nevű területi közigazgatási egységeiből jöttek létre, valamennyi orosz többségű, és többségüket székhelyükről nevezték el. Széles körű autonómiát 1991 után kaptak, bár jogaikat Putyin elnöksége idején csökkentették.

Szövetségi jelentőségű városok[szerkesztés]

Moszkva és Szentpétervár az OSZFSZK-ban „köztársasági irányítású város” jogállásúak voltak, tehát nem tartoztak az őket körülvevő megfelelő területekhez. A helyzet ma is hasonló, e két város „szövetségi jelentőségű város” címet kapott, és a Föderáció önálló szubjektumai. Érdekes módon Szentpétervár esetében a Leningrádi terület megtartotta régi nevét. A 2014-ben egyoldalúan annektált Krím-félsziget legnagyobb kikötővárosa és körzete, Szevasztopol szintén „szövetségi jelentőségű város” címet kapott.

Autonóm terület[szerkesztés]

Jelenleg egyetlen autonóm terület van az Oroszországi Föderáció alanyai között, a Zsidó autonóm terület, amely a hasonló nevű területi egységből jött létre, elszakadva a Habarovszki határterülettől. Az OSZFSZK másik négy autonóm területe köztársasággá alakulva lett a Föderáció alanya.

Autonóm körzetek[szerkesztés]

A Szovjetunióban az akkoriban 10 autonóm körzet 1977-ig a nemzetiségi körzet (национальный округ) megnevezést viselte, azóta érvényes mai elnevezésük. Ezek mindegyike valamely terület vagy határterület részét képezte. Egy kivétellel (Csukcs AK, amely kivált a Magadani területből) az Oroszországi Föderációban ez a helyzet fennmaradt. A 2000 utáni években megkezdődött az autonóm körzetek megszüntetése, illetve teljes beolvasztása a megfelelő területbe vagy határterületbe, amire azonban kizárólag az érintett szubjektumok népszavazással megerősített elhatározása alapján kerülhet sor. A beolvasztási folyamatnak alapvetően két oka van. Egyrészt az autonóm körzetek döntő többsége képtelen saját polgárainak és gazdaságának erejéből fenntartani a Föderáció szubjektumaitól elvárt intézményrendszert, másrészt alkotmányjogilag különös helyzetet teremtett, hogy a Föderáció egyes alanyai más szubjektumok területébe és igazgatásába ágyazva működnek.

Az Oroszországi Föderáció alanyainak listája 2008. március 1-jei állapot szerint[szerkesztés]

Bővebben: Az Oroszországi Föderáció alanyainak zászlói

A listában az Oroszországi Föderáció 1993-ban elfogadott alkotmányának 65. cikkelye szerinti sorrendben szerepelnek az Oroszországi Föderáció alanyai.

№	Föderációs alany	Terület (km²)	Lakosság 2002. október 9.	Székhely	Adminisztratív beosztás az "OKATO" szerint	OKATO kód
	Köztársaságok
01	Adigeföld (Республика Адыгея)	7600	447 000	Majkop	7 járás és 2 város	79
02	Altaj köztársaság (Республика Алтай)	92 600	203 000	Gorno-Altajszk	10 járás és 1 város	84
03	Baskíria (Башкортостан)	143 600	4 103 000	Ufa	54 járás és 21 város	80
04	Burjátföld (Бурятия)	351 300	981 000	Ulan-Ude	21 járás és 2 város	81
05	Dagesztán (Дагестан)	50 300	2 584 000	Mahacskala	41 járás és 10 város	82
06	Ingusföld (Ингушетия)	4 000	469 000	Magasz	4 járás és 4 város	26
07	Kabard- és Balkárföld (Кабардино-Балкарская Республика)	12 500	901 000	Nalcsik	10 járás és 3 város	83
08	Kalmükföld (Калмыкия)	76 100	292 000	Eliszta	13 járás és 1 város	85
09	Karacsáj- és Cserkeszföld (Карачаево-Черкесская Республика)	14 100	440 000	Cserkesszk	8 járás és 2 város	91
10	Karélia (Республика Карелия)	172 400	717 000	Petrozavodszk	16 járás és 13 város	86
11	Komiföld (Республика Коми)	415 900	1 019 000	Sziktivkar	12 járás és 8 város	87
12	Mariföld (Марий Эл)	23 200	728 000	Joskar-Ola	14 járás és 4 város	88
13	Mordvinföld (Мордовия)	26 200	889 000	Szaranszk	22 járás és 7 város	89
14	Jakutföld (Республика Саха)	3.103 000	948 000	Jakutszk	33 járás és 5 város	98
15	Észak-Oszétia (Северная Осетия — Алания)	8 000	710 000	Vlagyikavkaz	8 járás és 1 város	90
16	Tatárföld (Татарстан)	68 000	3 780 000	Kazany	43 járás és 14 város	92
17	Tuva (Тыва (Тува))	170 500	306 000	Kizil	17 járás és 2 város	93
18	Udmurtföld (Удмуртская Республика)	42 100	1 571 000	Izsevszk	25 járás és 5 város	94
19	Hakaszföld (Хакасия)	61 900	546 000	Abakan	8 járás és 5 város	95
20	Csecsenföld (Чеченская Республика)	15 300	1 100 000	Groznij	16 járás és 5 város	96
21	Csuvasföld (Чувашская Республика)	18 300	1 314 000	Csebokszári	21 járás és 9 város	97
	Határterületek (Края Российской Федерации)
22	Altaji határterület (Алтайский край)	169 100	2 607 000	Barnaul	60 járás és 11 város	01
23	Bajkálontúli határterület (Забайкальский край)	431 500	1 156 000	Csita	31 járás és 5 város	67
24	Kamcsatkai határterület (Камчатский край)	472 300	359 000	Petropavlovszk-Kamcsatszkij	11 járás és 3 város	30
25	Krasznodari határterület (Краснодарский край)	76 000	5 124 000	Krasznodar	38 járás és 15 város	03
26	Krasznojarszki határterület (Красноярский край)	2.339 700	2.966 000	Krasznojarszk	54 járás és 19 város	04
27	Permi határterület (Пермский край)	160 600	2 824 000	Perm	33 járás és 14 város	57
28	Tengermelléki határterület (Приморский край)	165 900	2 068 000	Vlagyivosztok	22 járás és 12 város	05
29	Sztavropoli határterület (Ставропольский край)	66 500	2 731 000	Sztavropol	26 járás és 10 város	07
30	Habarovszki határterület (Хабаровский край)	788 600	1 435 000	Habarovszk	17 járás és 6 város	08
	Területek (Области Российской Федерации)
31	Amuri terület (Амурская область)	363 700	903 000	Blagovescsenszk	20 járás és 7 város	10
32	Arhangelszki terület (Архангельская область) ^[1]	587 400	1 336 000	Arhangelszk	20 járás és 8 város	11
33	Asztraháni terület (Астраханская область)	44 100	1 007 000	Asztrahán	11 járás és 3 város	12
34	Belgorodi terület (Белгородская область)	27 100	1 512 000	Belgorod	21 járás és 6 város	14
35	Brjanszki terület (Брянская область)	34 900	1 379 000	Brjanszk	27 járás és 5 város	15
36	Vlagyimiri terület (Владимирская область)	29 000	1 525 000	Vlagyimir	16 járás és 10 város	17
37	Volgográdi terület (Волгоградская область)	113 900	2 703 000	Volgográd	33 járás és 6 város	18
38	Vologdai terület (Вологодская область)	145 700	1 270 000	Vologda	26 járás és 4 város	19
39	Voronyezsi terület (Воронежская область)	52 400	2 379 000	Voronyezs	32 járás és 7 város	20
40	Ivanovói terület (Ивановская область)	21 800	1 149 000	Ivanovo	21 járás és 6 város	24
41	Irkutszki terület (Иркутская область)	767 900	2 582 000	Irkutszk	33 járás és 14 város	25
42	Kalinyingrádi terület (Калининградская область)	15 100	943 000	Kalinyingrád	13 járás és 6 város	27
43	Kalugai terület (Калужская область)	29 900	1 041 000	Kaluga	24 járás és 4 város	29
44	Kemerovói terület (Кемеровская область)	95 500	2 900 000	Kemerovo	19 járás és 18 város	32
45	Kirovi terület (Кировская область)	120 800	1 504 000	Kirov	39 járás és 5 város	33
46	Kosztromai terület (Костромская область)	60 100	738 000	Kosztroma	24 járás és 8 város	34
47	Kurgani terület (Курганская область)	71 000	1 020 000	Kurgan	24 járás és 9 város	37
48	Kurszki terület (Курская область)	29 800	1 236 000	Kurszk	28 járás és 5 város	38
49	Leningrádi terület (Ленинградская область)	84 000	1 671 000	Szentpétervár ^[2]	17 járás és 20 város	41
50	Lipecki terület (Липецкая область)	24 100	1 213 000	Lipeck	18 járás és 2 város	42
51	Magadani terület (Магаданская область)	461 400	183 000	Magadan	8 járás és 1 város	44
52	Moszkvai terület (Московская область)	46 000	6 627 000	Moszkva ^[3]	38 járás és 56 város	46
53	Murmanszki terület (Мурманская область)	144 900	893 000	Murmanszk	5 járás és 13 város	47
54	Nyizsnyij Novgorod-i terület (Нижегородская область)	76 900	3 524 000	Nyizsnyij Novgorod	48 járás és 12 város
55	Novgorodi terület (Новгородская область)	55 300	695 000	Velikij Novgorod	21 járás és 3 város	49
56	Novoszibirszki terület (Новосибирская область)	178 200	2 692 000	Novoszibirszk	30 járás és 7 város	50
57	Omszki terület (Омская область)	139 700	2 079 000	Omszk	32 járás és 6 város	52
58	Orenburgi terület (Оренбургская область)	124 000	2 178 000	Orenburg	35 járás és 12 város	53
59	Orjoli terület (Орловская область)	24 700	861 000	Orjol	24 járás és 3 város	54
60	Penzai terület (Пензенская область)	43 200	1 453 000	Penza	28 járás és 5 város	56
61	Pszkovi terület (Псковская область)	55 300	761 000	Pszkov	24 járás és 2 város	58
62	Rosztovi terület (Ростовская область)	100 800	4 407 000	Rosztov-na-Donu	43 járás és 16 város	60
63	Rjazanyi terület (Рязанская область)	39 600	1 228 000	Rjazany	25 járás és 4 város	61
64	Szamarai terület (Самарская область)	53 600	3 240 000	Szamara	27 járás és 10 város	36
65	Szaratovi terület (Саратовская область)	100 200	2 669 000	Szaratov	38 járás és 13 város	63
66	Szahalini terület (Сахалинская область)	87 100	547 000	Juzsno-Szahalinszk	17 járás és 9 város	64
67	Szverdlovszki terület (Свердловская область)	194 800	4 490 000	Jekatyerinburg	30 járás és 34 város	65
68	Szmolenszki terület (Смоленская область)	49 800	1 051 000	Szmolenszk	25 járás és 2 város	66
69	Tambovi terület (Тамбовская область)	34 300	1 180 000	Tambov	23 járás és 7 város	68
70	Tveri terület (Тверская область)	84 100	1 473 000	Tver	36 járás és 12 város	28
71	Tomszki terület (Томская область)	316 900	1 046 000	Tomszk	16 járás és 6 város	69
72	Tulai terület (Тульская область)	25 700	1 676 000	Tula	23 járás és 9 város	70
73	Tyumenyi terület (Тюменская область) ^[4]	1 435 200	3 266 000	Tyumeny	38 járás és 26 város (a két autonóm körzettel együtt)	71
74	Uljanovszki terület (Ульяновская область)	37 300	1 382 000	Uljanovszk	21 járás és 6 város	73
75	Cseljabinszki terület (Челябинская область)	87 900	3 606 000	Cseljabinszk	24 járás és 23 város	75
76	Jaroszlavli terület (Ярославская область)	36 400	1 368 000	Jaroszlavl	17 járás és 6 város	78
	Szövetségi jelentőségű városok
77	Moszkva (Москва)	1064	10 358 000	Moszkva	123 kerület és 12 körzet	45
78	Szentpétervár (Санкт-Петербург)	1433	4 669 000	Szentpétervár	18 kerület	40
	Autonóm terület (Автономные области Российской Федерации)
79	Zsidó autonóm terület (Еврейская автономная область)	36 000	191 000	Birobidzsan	5 járás és 1 város	99
	Autonóm körzetek (Автономные округа Российской Федерации)
80	Nyenyecföld (Ненецкий автономный округ)^[1]	176 700	41 000	Narjan-Mar	1 járás és 1 város	11
81	Hanti- és Manysiföld (Ханты-Мансийский автономный округ)^[4]	523 100	1 433 000	Hanti-Manszijszk	9 járás és 14 város	71
82	Csukcsföld (Чукотский автономный округ)	737 700	54 000	Anadir	8 járás és 1 város	77
83	Jamali Nyenyecföld (Ямало-Ненецкий автономный округ)^[4]	750 300	507 000	Szalehard	7 járás és 7 város	71
—	A teljes Oroszországi Föderáció	17 075 400	145.182 000	Moszkva

Nemzetközileg nem elismert[szerkesztés]

№	Föderációs alany	Terület (km²)	Lakosság 2013. becsült	Székhely	Adminisztratív beosztás az "OKATO" szerint
	Köztársaságok
84	Krími Köztársaság (Республика Крым)	26 100	1 967 119	Szimferopol	14 járás és 11 város
85	Donyecki Népköztársaság (Донецкая Народная Республика)	26 510	4 200 461	Donyeck	18 járás
86	Luganszki Népköztársaság (Луганская Народная Республика)	26 284	2 167 802	Luganszk	18 járás és 23 város
	Területek (Области Российской Федерации)
87	Herszoni terület (Херсонская область)	28 461	1 055 600	Herszon	18 járás és 3 város
88	Zaporozsjei terület (Запорожская область)	27 180	1 723 171	Zaporozsje	20 járás és 14 város
	Szövetségi jelentőségű város
89	Szevasztopol (Севастoполь)	864	393 304	Szevasztopol	4 kerület

Önkormányzati rendszer[szerkesztés]

Oroszország önkormányzati rendszerének kialakulása egy 1991-ben elfogadott törvény alapján kezdődött meg, mivel azonban a Föderáció alanyai nagy önállóságot élveztek e téren, szinte követhetetlenül sokféle megoldást vezettek be. Ráadásul az egyes szubjektumok felfogása jelentősen különbözött az önkormányzatiság kiterjedését, szabadságát illetően is.

2003-ban új törvényt fogadtak el "A helyi önkormányzás általános elveiről az Oroszországi Föderációban" címmel.^[5] Ennek alapján az átszervezés végrehajtásához adott hároméves átmeneti időszak után 2006. január elsejétől az ország egész területén az új szabályok szerint egységes elveken szervezett önkormányzatok (муниципальное образование) jöttek létre.

Önkormányzatok típusai[szerkesztés]

A törvény a helyi önkormányzatoknak öt típusát hozta létre.

A szövetségi jelentőségű városok (Moszkva, Szentpétervár) területén egyszintű önkormányzati rendszer működik, ami teljes egészében lefedi az érintett szubjektumok területét. A törvény szerint ezek elnevezése a szövetségi jelentőségű város városon belüli területe (внутригородская территория города федерального значения), a két városban azonban az elmúlt másfél évtizedben kialakult rend szerint kerület, illetve körzet a nevük: Moszkva 125 kerületre (район), Szentpétervár 111 körzetre (округ) tagolódik.

Az Oroszországi Föderáció többi alanyai (köztársaságok, határterületek, területek, autonóm terület és autonóm körzetek) a legritkábban lakott vidékeik kivételével községekre (поселение) tagozódnak, melyeknek két típusa van: falusi községek (сельское поселение) és városi községek (городское поселение). A községek egy vagy több, területileg összefüggő településből állnak úgy, hogy a községközpontba minden lakos egy nap alatt gyalogszerrel meg tudja járni az utat oda és vissza.

Az önkormányzati járás (муниципальный район) több (városi és falusi) községből áll, ezen kívül a ritkán lakott területeken úgynevezett településközi területek (межселенные территории) is tartozhatnak hozzá. A járási önkormányzat gondoskodik a több községre kiterjedő, térségi feladatok ellátásáról.

Az önkormányzatok ötödik típusa a városi körzet (городской округ). Ez tulajdonképpen olyan városi községet jelent, amely nem tartozik valamely önkormányzati járáshoz, hanem a községi mellett a járási önkormányzat jogait is gyakorolja, illetve feladait ellátja.

A föderáció alanyainak 2006. január 1-jéig kellett saját önkormányzati területi beosztásukat meghatározniuk, és ez néhány kivételtől (Csecsen köztársaság és Ingus köztársaság) eltekintve meg is történt. Majdnem 20 ezer falusi község, közel 1800 városi község, mintegy 1800 önkormányzati járás és több mint 500 városi körzet alakult Oroszország területén.

Speciális esetek[szerkesztés]

A legtöbb önkormányzati egység kialakításakor a korábbi közigazgatási-területi beosztást vették alapul, és ahol a 2003. évi törvényt megelőzően is működtek önkormányzatok, ott gyakran azok címét is megőrizték. Emiatt azonban a városi körzet elnevezés gyakran megtévesztő. Ez ugyanis nemcsak városi típusú települést jelenthet, amely mérete és jelentősége miatt kiválik a szomszédos járásból, hanem minden egyszintű önkormányzatot így kell elnevezni, amely a községi és a járási feladatokat egyszerre látja el. Csakhogy ez az előbb említett, magyar analógiával élve "járási jogú városnak" nevezhető típuson kívül előfordulhat még további három esetben.

Egyrészt a ritkán lakott vidékeken (távoli észak, szigetek stb.), ahol egymástól rendkívüli távolságokban elszórtan vannak apró települések, gyakran nem lehet a községeket járásokba csoportosítani. Erre jellegzetes példa a Novaja Zemlja városi körzet (городской округ Новая Земля), amely az Északi-sarki-óceán hatalmas szigetpárján terül el. Népessége mintegy 2700 fő, akik szinte kizárólag egyetlen településen élnek (Belusja Guba), területe viszont megközelíti Magyarországét (83 ezer km²).

A második speciális eset, amikor az elnevezés megtévesztő lehet, éppen az ellenkező véglet, az agglomerálódó területek. Sok helyen egyesítettek egy egész korábbi járást a központjában lévő nagyvárossal. Az így kialakított önkormányzat elnevezésében egyaránt viselheti a korábbi területi egység és az új törvény szerinti típusa megnevezését, mint például Ohai járás városi körzet (городской округ Охинский район, Szahalini terület).

A városi körzet harmadik különleges típusa az úgynevezett zárt közigazgatási egységekhez (закрытое административно-территориальное образование, ЗАТО) kapcsolódik. Ezek olyan katonai, nukleáris energetikai vagy hadiipari tevékenységek helyszínéül szolgáló települések, melyekre különböző korlátozások mellett lehet csak belépni. A 2003-as törvény e települések helyi önkormányzatát automatikusan a városi körzetként rendeli létrehozni.

Szövetségi körzetek[szerkesztés]

Szövetségi körzetek

Bővebben: Oroszország szövetségi körzetei

2000-ben az Oroszországi Föderáció elnöke egy rendeletben a föderáció alanyait 7 szövetségi körzetbe (федеральный округ) osztotta be, melyek az elnök által kinevezett, ún. meghatalmazott képviselők tevékenységi területét jelölik ki. E köztisztviselők az elnöki adminisztrációhoz tartoznak, feladatuk az elnök alkotmányos feladatainak ellátását biztosítani szövetségi körzetük területén. A szövetségi körzetek nem részei Oroszország közigazgatási-területi beosztásának. 2010 januárjában a Déli szövetségi körzet észak-kaukázusi szubjektumainak leválasztásával megalakították az Észak-kaukázusi szövetségi körzetet.

A nyolc szövetségi körzet a következő:

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Az Arhangelszki területhez tartozik Nyenyecföld.
↑ Az terület székhelye Szentpétervár városa nem tartozik a Leningrádi területhez.
↑ Az terület székhelye Moszkva városa nem tartozik a Moszkvai területhez.
↑ ^a ^b ^c A Tyumenyi területhez tartozik Hanti- és Manysiföld és Jamali Nyenyecföld.
↑ Федеральный закон от 6 октября 2003 года № 131-ФЗ «Об общих принципах организации местного самоуправления в Российской Федерации»

Források[szerkesztés]

A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszország közigazgatási beosztása témájú médiaállományokat.

Az Oroszországi Föderáció Alkotmányának 3. fejezete.

[arh-1] Az Arhangelszki területhez tartozik Nyenyecföld.

[2] Az terület székhelye Szentpétervár városa nem tartozik a Leningrádi területhez.

[3] Az terület székhelye Moszkva városa nem tartozik a Moszkvai területhez.

[tumen-4] A Tyumenyi területhez tartozik Hanti- és Manysiföld és Jamali Nyenyecföld.

[5] Федеральный закон от 6 октября 2003 года № 131-ФЗ «Об общих принципах организации местного самоуправления в Российской Федерации»

[6] Hovatartozása jelenleg vitatott. Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el a Krím Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[1]