Novoszibirszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Novoszibirszk (Новосибирск)
Novoszibirszk képei
Novoszibirszk képei
Novoszibirszk címere
Novoszibirszk címere
Novoszibirszk zászlaja
Novoszibirszk zászlaja
egyéb neve(i): Novonyikolájevszk (1925-ig)
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Novoszibirszki terület
Alapítás éve 1893
Polgármester Gorogyeckij Vlagyimir
Irányítószám 630000, 630992
Körzethívószám 383
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 1 584 138 fő (2016)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 150 m
Terület 506,67 km²
Időzóna OMST (UTC+6)
Elhelyezkedése
Novoszibirszk (Oroszország)
Novoszibirszk
Novoszibirszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 02′, k. h. 82° 55′Koordináták: é. sz. 55° 02′, k. h. 82° 55′
Novoszibirszk (Novoszibirszki terület)
Novoszibirszk
Novoszibirszk
Pozíció a Novoszibirszki terület térképén
Novoszibirszk weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Novoszibirszk témájú médiaállományokat.

Novoszibirszk (oroszul: Новосибирск, latin betűvel: Novosibirsk) Oroszország harmadik legnépesebb városa (Moszkva és Szentpétervár után), a Transzszibériai vasútvonal fontos csomópontja Moszkvától 3335 km-re. Szibéria legnagyobb városa, ipari, tudományos, kulturális és oktatási központja.

Lakossága: 1 473 754 fő (a 2010. évi népszámláláskor),[1] melyből 1 269 979 orosz, 12 570 ukrán, 10 323 üzbég, 9985 tatár, 8649 német, 8396 tadzsik, 6446 örmény, 6033 kirgiz, 5652 azeri, 3277 fehérorosz, 2837 kazah, 2739 koreai, 2157 ezid, 2047 zsidó, 1726 kínai, 1432 cigány, 1190 tuva, 1180 burját, 981 csuvas, 901 grúz, 756 török, 691 mordvin, 584 jakut, 551 baskír, 497 lengyel, 487 altáj, 480 moldáv stb.

Fekvése[szerkesztés]

Novoszibirszk a Nyugat-Szibériai-alföld délkeleti szélén, az Ob folyó partján, a Novoszibirszki víztározó mellett található.

Története[szerkesztés]

Novoszibirszk létezése szorosan összefügg a Transzszibériai vasútvonal építésével. A vasútvonal Obot keresztező hídját építő munkástelep gyors növekedésnek indult. A települést II. Miklós cár koronázását követően keresztelték el Novonyikolajevszknek, és 1925-ig ezt a nevet viselte. Az első pillanattól kezdve harcolt várossá nyilvánításáért és ezt meglepően rövid idő, alig 10 év alatt el is érte. 1903-ban kapta meg a városi jogokat.

A város 1917-ig elsősorban kereskedelmi központ, volt jelentős könnyűiparral.

Az 1917-es októberi oroszországi forradalmat követően Novonyikolajevszk a bolsevik hatalom központjává válik. 1925-ben a szovjethatalom Szibéria közigazgatási központjává tette a várost és átnevezte Novoszibirszknek. Ekkor kezdődött a város tudományos életének kialakítása. Ebben az évben alakult meg Novoszibirszkben a Szibéria tanulmányozását célzó tudományos társaság. Az 1930-as években közel egy tucat tudományos intézet volt már a városban. A novoszibirszki nehézipar is ekkor jött létre, legnevezetesebb vállalata az 1931-ben alapított Valerij Cskalovról elnevezett tervezőintézet és repülőgépgyár.

A többi szibériai és közép-ázsiai városhoz hasonlóan Novoszibirszk fejlődésében is a második világháborúban ide evakuált nehézipari üzemek jelentették a nagy áttörést. 1941-ben Novoszibirszkbe 50 üzemet evakuáltak a Szovjetunió európai területéről. Nagyon jelentős volt a város hadi termelése. Jellemző adat, hogy a háborús években Novoszibirszk 15 797 repülőgépet adott a frontnak.

1957. május 17-én alapították meg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai részlegét. A gyakorlatilag önálló város az Akegyemgorodok nevet kapta. (Новосибирский Академгородок)

1959 a Novoszibirszki Állami Egyetem alapításának dátuma.

Éghajlat[szerkesztés]

Az éghajlat nedves kontinentális. Meleg nyarak és rendkívül hideg telek jellemzik. A legtöbb napon az időjárás napos, az átlagosan 2880 óra napsütés évente, de a heves esőzések is lehetnek nyaranta. Időnként, a metsző hideg tarthat néhány napig, de a -40 °C-os hőmérséklet nem fordul elő minden évben.


Novoszibirszk éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 4,1 5,5 14,4 26,8 36,1 35,0 37,2 35,2 36,0 27,2 11,5 5,0 37,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −12,2 −10,3 −2,6 8,1 17,5 24,0 25,7 22,2 16,6 6,8 −2,9 −8,9 7,0
Átlaghőmérséklet (°C) −16,2 −14,7 −7,2 3,2 11,6 18,2 20,2 17,0 11,5 3,4 −6,6 −12,7 2,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −20,1 −19,1 −11,8 −1,7 5,6 12,3 14,7 11,7 6,4 0,0 −9,1 −16,4 −2,3
Rekord min. hőmérséklet (°C) −43,9 −45,0 −32,8 −27,2 −11,1 −2,2 2,2 −2,0 −6,3 −25,0 −41,3 −45,0 −45,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 19 14 15 24 36 58 72 66 44 38 32 24 442
Forrás: [1]


Városkép[szerkesztés]

Novoszibirszk egy panorámaképe
Novoszibirszk egy panorámaképe

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Novoszibirszkben van az Oroszország közepét jelző kápolna.

Novoszibirszk testvérvárosai[2][szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
  2. Hivatalos lista

Források[szerkesztés]