Kazany
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Kazany (Казань, Казан) | |||
 | |||
| A kazanyi kreml | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Tatárföld | ||
| Alapítás éve | 1005 | ||
| Polgármester | Ilszur Metsin | ||
| Irányítószám | 420000–420999 | ||
| Körzethívószám | 843 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 243 500 fő (2018. jan. 1.)[1][2] +/- | ||
| Népsűrűség | 2661 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 105 m | ||
| Terület | 425 km² | ||
| Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Kazany
Pozíció Oroszország térképén
| |||
| é. sz. 55° 47′ 00″, k. h. 49° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 55° 47′ 00″, k. h. 49° 07′ 00″ | |||
Kazany
Pozíció Tatárföld térképén
| |||
| Kazany weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kazany témájú médiaállományokat. | |||
_(2004).png)
.png)
Kazany (oroszul: Казань, átírva: Kazany, tatárul: Qazan) város az Oroszországi Föderációban, Tatárföld fővárosa. Több mint 1,2 milliós népességével az ország tíz legnépesebb városa közé tartozik. Oroszország egyik legrégibb települése, Szamara mellett a középső-volgai régió fontos kulturális, oktatási, politikai, gazdasági és sportközpontja.
Fekvése[szerkesztés]
A Volga középső folyásán terül el. Közvetlenül Kazany alatt ér véget a Kujbisevi-víztározó visszaduzzasztása, másként fogalmazva itt kezdődik a Volga leghatalmasabb víztározója.
Neve[szerkesztés]
Kazany nevének eredete bizonytalan. A leginkább elfogadott verzió az, hogy az ősbolgár (és a modern tatárban ma is létező) qazan szóból ered, melynek jelentése "kazán, üst". Másik helyi legenda szerint a közeli hegyről nevezték el, melynek formája felfordított üst.
Története[szerkesztés]
A települést 1005-ben bolgártörök (volgai bolgár) törzsek alapították. Az első írásos feljegyzés 1117-ben említi. A 13. században már igen jelentős település. A város a Volgai Bolgárország, majd az Arany Horda fontos városa volt. 1438-tól a Kazanyi Kánság székhelye.
1552-ben foglalta el Rettegett Iván. 1919-től a Tatár Autonóm Köztársaság és 1990-től a Tatár Köztársaság (Tatárföld) fővárosa.
Oktatás[szerkesztés]
Kazany igazi diákváros, ahol több egyetem, akadémia található több mint 140 000 diákkal. Ezek közül a legnagyobb és legrégebbi 46 500 diákkal a Kazanyi Állami Egyetem, (KFU), melyet 1804. november 17-i rendeletével I. Sándor cár alapított. Ez Oroszország második és egyben egyik legjelentősebb tudományegyeteme. Tanárai, illetve hallgatói között voltak olyan neves személyiségek, mint Lobacsevszkij, Tolsztoj, Lenin stb.
Kultúra[szerkesztés]
A város kulturális élete is igen gazdag, amiről opera, több színház, hangversenyterem gondoskodik. Ezeken kívül több múzeum is látogatható.
Gazdaság[szerkesztés]
A város gazdaságában meghatározó a nehézipar, de jelentős a bankszektor, kereskedelem és az építőipar. Jelentőségét tekintve kiemelkedik a repülőgép- és helikoptergyártás.
A Kazanyi Helikoptergyárat[3] 1933-ban létesítették. A helikoptergyártás 1951-ben indult. Termékei korábban a Mi–4, napjainkban a Mi–8, Mi–14, Mi–17 helikopterek, melyek a világ 80 országában repülnek.
Másik fontos repülőgépgyártó üzem az Egyesített Repülőgépgyártó Vállalathoz (EAK) tartozó Kazanyi Repülőgépgyártó Termelési Egyesülés (KAPO), amely elsősorban a Tupoljev tervezőiroda típusait gyártja. Ott készülnek napjainkban a Tu–204, Tu–334 és az Il–62M típusú repülőgépek.
Közlekedés[szerkesztés]
A városban jól megszervezett busz-, troli- és villamoshálózat, valamint metró is található. Ez utóbbit Kazany fennállásának 1000 éves évfordulója alkalmából 2005-ben adták át. Az újabb közlekedési eszközökön orosz, tatár és angol nyelvű tájékoztatás is hallható.
Kazany fontos vasúti csomópont, amit két pályaudvar szolgál ki. Vasúti fővonal köti össze Moszkvával.
A Kazanyi nemzetközi repülőtér (IATA: KZN, ICAO: UWKD) hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze Moszkvával, a szomszédos országokkal és más európai városokkal.
Kazany fontos folyami kikötő. Déli irányban Szamara, Volgográd, Rosztov-na-Donu, Asztrahán, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közvetlenül elérhető. Nyugati irányba pedig a Volga összeköti a várost Nyizsnyij Novgoroddal, Jaroszlavllal és Moszkvával, és a Néván keresztül a Balti-tengeri kikötőkkel.
Sport[szerkesztés]
A 2013-as Universiade nagy fejlődést hozott a város életébe. Sok új sportlétesítmény épült, melyeket a 2015-ben megrendezett FINA világkupára továbbfejlesztettek. A városnak több sportágban: labdarúgásban, jégkorongban, kosár-, és röplabdában első osztályú csapatai vannak, jó támogatói háttérrel. A 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokságon a tervek szerint a város egyik stadionjában is rendeznek majd mérkőzéseket.
Látnivalók[szerkesztés]
Legfontosabb látnivaló a Kreml, ami a folyó feletti dombon terül el szabálytalan szögletű fehérre festett várfallal, 9 toronnyal körbevéve. Főbejárata délen a Szpasszkaja torony ami 1560-ban épült. A falakon belül több régi épület, benne múzeum, képtár, katedrális, a megdőlt vörös téglás Szüjümbike torony, az újonnan épített Kul Sarif mecset, és az elnöki palota található. A várfalakról remek kilátás a városra és a Kazanka folyóra. Említésre méltó a város sétáló utcája /Bauman/ szépen helyrehozott régi épületeivel, templomaival ami a Szpasszkaja toronytól indul délnek a Kalcóig. A séta során több étteremben kávézóban lehet megpihenni. Érdemes megnézni az egyetemi negyedet, ahol a régi és újabb szárnyakon és egy parkon keresztül eljuthatunk az Operáig. Mellette található a konzervatórium, a városháza és a hangverseny terem. A városban sétálva felváltva találkozunk hagymakupolás templomokkal, mecsetekkel, a két legfőbb vallás épületeivel, előttük kihelyezett táblákon orosz- angol nyelvű történelmi információkkal. Nem messze a Kalcótól a Kabanka-tó partján található a város muzulmán negyede mecsettel, színes házaival, étteremmel, szállodával. Érdemes megnézni a minden vallás templomát, amit egy festőművész kezdett el építeni a Volga partján. Télen itt autós átkelés van a jégen a két part között. 2-es busszal lehet eljutni a Kalcó közeléből a Kreml irányába, majd tovább a Kazanka folyón át.
Testvérvárosai[szerkesztés]
Panorámakép[szerkesztés]
Híres kazanyiak[szerkesztés]
- Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij, kiemelkedő orosz matematikus, a Kazanyi Állami Egyetem tanulója, majd matematikát, fizikát, csillagászatot oktató tanára, az egyetemi könyvtár gondozója, az egyetem rektora.
- Rasid Gibjatovics Nyezsmetgyinov, nemzetközi sakkmester, az Oroszországi Föderáció sakkbajnokságának ötszörös győztese.
- Fjodor Ivanovics Saljapin, énekes. A város sétáló utcáján szobra, nevét viselő hotel látható.
- Dajana Jurjevna Kirillova, énekes, zeneszerző, több nemzetközi versenyen képviselte az Oroszországi Föderációt.
- Venyera Farit küzü Gimagyieva (wd) másképpen: Winirä Ğimadieva, koloratúrszoprán
- Szofja Mejerovna Guljak, zongorista, a Leedsi Zongoraverseny egyetlen női győztese, 2009-ben.
- Alekszandr Romanovics Lurija, pszichológus
- Itt halt meg Mihkel Veske (1843–1890) észt költő, nyelvész, a kazanyi egyetemen a finnugor nyelvek tanára.
- Itt született Jevgenyij Lvovics Svarc orosz, szovjet író, drámaíró, forgatókönyvíró.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://tatstat.gks.ru/wps/wcm/connect/rosstat_ts/tatstat/resources/653e220044e2e011afb9afde4cdebdf4/%D0%9C%D0%9E%D1%87%D0%B8%D1%81%D0%BB2018.pdf
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ http://www.russianhelicopters.aero
További információk[szerkesztés]
|
