Kozmogyemjanszk (Mariföld)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kozmogyemjanszk (Козьмодемьянск)
Chasovnya Kozmodemjansk.jpg
Kozmogyemjanszk címere
Kozmogyemjanszk címere
Kozmogyemjanszk zászlaja
Kozmogyemjanszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyMariföld
JárásHegyi mari
Irányítószám 425350
Körzethívószám 83632
Népesség
Teljes népesség20 505 fő (2016)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+03:00
Elhelyezkedése
Kozmogyemjanszk (Oroszország)
Kozmogyemjanszk
Kozmogyemjanszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 20′ 31″, k. h. 46° 33′ 49″Koordináták: é. sz. 56° 20′ 31″, k. h. 46° 33′ 49″
Kozmogyemjanszk (Mariföld)
Kozmogyemjanszk
Kozmogyemjanszk
Pozíció Mariföld térképén
Kozmogyemjanszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozmogyemjanszk témájú médiaállományokat.

Kozmogyemjanszk (oroszul: Козьмодемьянск, hegyi mari nyelven Цикма, mezei mari nyelven Чыкма) város Oroszországban, Mariföldön, Hegyi mari járás székhelye. A hegyi marik kulturális központja.

Lakossága: 21 257 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése[szerkesztés]

Mariföld délnyugati részén, Joskar-Olától 104 km-re, a Volga jobb partján terül el. Kompátkelő köti össze a köztársaság legnagyobb, bal parti részével. A Volgának ez a szakasza a Csebokszári-víztározó része.

Folyami kikötő, csak néhány kilométerre a túlsó parton beömlő Vetluga torkolatától. A legközelebbi vasútállomás a kb. 60-70 km-re lévő Csebokszáriban van.

Története[szerkesztés]

Eredetileg a csuvas Csikmehola, vagyis 'határ menti város' terült el itt. Helyén 1583-ban a mezei marik felkelésének ellensúlyozására orosz erődítményt létesítettek, abból nőtt ki a mai település. Városként először 1609-ben említik. 1781-ben a város ujezd székhelye lett. Több alkalommal tűz pusztította, a legnagyobb tűzvészeket 1694-ben, 1758-ban, 1833-ban és 1872-ben jegyezték fel.

A 18-19. században Kozmogyemjanszk fontos postaállomás volt. Itt vezetett át a Volgán a Nyizsnyij NovgorodVjatka közötti régi postaút, mely a túlsó parton többfelé elágazott. Az állami pénzen élő kocsisok saját kocsival és lovakkal fuvarozták az arra utazó hivatalnokokat, kereskedőket vagy a szibériai száműzetésből visszatérőket. A 19. század második felében a település az oroszországi fakereskedelem egyik jelentős központja volt, erdészeti vásárának forgalmánál csak az arhangelszki vásáré volt nagyobb.

A Csebokszári-vízerőmű duzzasztógátjának megépítése és a víztározó feltöltése után egyes külvárosi területeket elöntött a víz, és az alacsonyan fekvő történeti városmag is veszélybe került. Az 1980-as és 1990-es években négy lakótelep (mikrorajon) épült az új városrész magasabban fekvő területén.

Népesség[szerkesztés]

  • 1989-ben 24 746 lakosa volt.
  • 2002-ben 22 771 lakosa volt.
  • 2010-ben 21 257 lakosa volt, melyből 13 065 orosz (61,5%), 6 561 mari (30,9%), 194 tatár, 160 csuvas stb.

Gazdaság[szerkesztés]

A második világháborút követő évtizedekben Kozmogyemjanszk ipari város lett, miután két hadiipari üzemet is létesítettek területén. Többszöri átalakulás és névváltozás után napjainkban is működnek, és a lakosság jelentős részét ezek foglalkoztatják.

  • A Potencial villanykapcsolókat, csatlakozóaljzatokat, villanyszerelési tartozékokat készít lakásépítők és az építőipar számára. A Schneider Electric francia gépipari társasághoz tartozik (korábban a Wessen Group érdekeltsége volt)
  • A Kopirt 1966-ban alapították egy harkovi gyár leányvállalataként. Napjainkban elektromos berendezéseket gyárt traktorokhoz, személy- és tehergépkocsikhoz, valamint elektromos csatlakozókat katonai felhasználásra.[3]

A kereskedelmi kikötőt működtető gazdasági társaság a Volgán és a Vetlugán végez személy- és teherszállítást, emellett építőipari alapanyagok bányászatával és értékesítéssel is foglalkozik.

Kultúra[szerkesztés]

A városban hegyi mari nyelven játszó színház működik. Emlékművet állítottak a mari nép nemzeti hőse, Akparsz hegyi mari fejedelem tiszteletére. A műemlékek közül kiemelkedik az ún. sztrelecek bástyája (1696–1697) és több fafaragványos lakóház a régi városrészben.

Múzeumok[szerkesztés]

  • A Volgai Kis Tretyjakovka – 1919-ben alapított képtár; gyűjteményében többek között Siskin, Kusztogyijev, Vrubel festményei láthatók
  • A szabadtéri néprajzi múzeumban a mari népélet és kultúra néhány jellegzetes vonását ismerheti meg a látogató
  • A régi kereskedői élet múzeuma egy 19. századi kereskedőház szobáit, berendezését, használati tárgyait mutatja be
  • Az Osztap Bender Múzeum kiállítása Ilf és Petrov regényhőséhez és korához kapcsolódik.

Egyes kutatók szerint a Tizenkét szék című szatirikus regény helyszínét (Vaszjuki várost) az írók Kozmogyemjanszkról mintázták, ezért 1995 óta évente megrendezik a „Benderiada” elnevezésű humorfesztivált.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2016/bul_dr/mun_obr2016.rar
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  3. Zavod Kopir (Hozzáférés: 2015-04-02)

Források[szerkesztés]