Ugrás a tartalomhoz

Jurino (Mariföld)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jurino (Юрино)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyMariföld
JárásJurinói
Irányítószám425370
Körzethívószám83644
Népesség
Teljes népesség
  • 6364 fő (1959)
  • 5943 fő (1970)
  • 5960 fő (1979)
  • 5177 fő (1989)
  • 4251 fő (2002)
  • 3591 fő (2009)
  • 3465 fő (2010)[1]
  • 3387 fő (2012)
  • 3307 fő (2013)[2]
  • 3182 fő (2014)
  • 3138 fő (2015)
  • 3088 fő (2016)
  • 2984 fő (2017)[3]
  • 2913 fő (2018)[4]
  • 2871 fő (2019)
  • 2770 fő (2020)
  • 2646 fő (2021)
  • 2546 fő (2023)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Jurino (Oroszország)
Jurino
Jurino
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 17′ 13″, k. h. 46° 17′ 58″56.286944°N 46.299444°EKoordináták: é. sz. 56° 17′ 13″, k. h. 46° 17′ 58″56.286944°N 46.299444°E
Jurino (Mariföld)
Jurino
Jurino
Pozíció Mariföld térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Jurino témájú médiaállományokat.

Jurino (oroszul: Юрино) városi jellegű település Oroszországban, Mariföldön, a Jurinói járás székhelye.

Lakossága: 3465 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[5]

Fekvése

[szerkesztés]

Mariföld délnyugati részén, Joskar-Olától 212 km-re, a Volgán kialakított Csebokszari-víztározó bal partja mellett fekszik. Kb. 4 km-re nyugatra van a Vetluga jelenlegi torkolatától.

Története

[szerkesztés]

A falu első írásos említése 1721-ből származik. Lakói a gyenge minőségű talajon földműveléssel kevésbé, inkább állattartással foglalkoztak. 1812-ben a falu a környék aprófalvaival és jobbágyaival együtt a főúri Seremetyev család tulajdonába jutott. Az 1820-as években néhány bőrfeldolgozó műhely, több víz- és szélmalom is működött. Az 1840-es években szeszfőzdét és üveggyártó manufaktúrát nyitottak. A Seremetyev család egyik tagja, Vaszilij Petrovics Seremetyev 1871-ben ideköltözködött és itt rendezte be redenciáját. Fényűző, dekoratív kastélyt építtetett magának a Volga partján. A palota gazdag berendezését és gyűjteményeit az 1920-as évek államosítási hulláma idején elszállították. Ugyanakkor a már kb. 70 kis bőrfeldolgozó üzemet egyetlen vállalattá vonták össze, ebből később nemezárukat, lábbelit készítő gyár alakult.

1971-ben Jurinóba telepítették azt a különleges „erdészeti gazdaság”-ot, mely a tervezett újabb volgai víztározó helyének kiűrítését, – erdők irtását, falvak átköltöztetését, stb. – végezte. Az elkészült Csebokszari-víztározó nem csak a Volga, hanem a közelben beömlő Vetluga alsó szakaszának vizét is jelentős mértékben megemelte és öböllé tágította.

Jurinóban 1996-ban négy ipari vállalat: a nemezárugyár, egy tőzegkitermelő vállalat, egy erdészeti és egy fafeldolgozó vállalat működött, de mindegyik válságos helyzetben volt.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Seremetyev-kastély; az 1880-as években épült, napjainkban múzeum
  • Mihály arkangyal-templom (Mihajlo-Arhangelszkaja cerkov, 1869-1889).

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]