Csebokszári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csebokszári (Шупашкар, Чебоксары)
Csebokszári látképe
Csebokszári látképe
Csebokszári címere
Csebokszári címere
Csebokszári zászlaja
Csebokszári zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyCsuvasföld
Alapítás éve1469
Városi jogokat kapott1781
Irányítószám 428000
Körzethívószám +7 8352
Autórendszám kódja 21
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség489 498 fő (2017)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület233,02 km²
Időzóna MSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
Csebokszári (Oroszország)
Csebokszári
Csebokszári
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 08′ 00″, k. h. 47° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 56° 08′ 00″, k. h. 47° 15′ 00″
Csebokszári (Csuvasföld)
Csebokszári
Csebokszári
Pozíció Csuvasföld térképén
Csebokszári weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csebokszári témájú médiaállományokat.

Csebokszári (csuvas nyelven: Шупашкар; oroszul: Чебоксары) Oroszország egy történelmi városa. A Csuvas Köztársaság fővárosa, a régió kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja.

Lakossága: 453 721 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése[szerkesztés]

A Volga középső folyásán a folyó jobb partján terül el. Nyizsnyij Novgorod és Kazán között.

Története[szerkesztés]

Az első írásos feljegyzés Csebokszárit 1469-ben említi, amikor a Kazáni Kánság ellen vonuló orosz seregek megálltak a településen. Archeológia ásatások tanúsága szerint nagyjából a 13. század közepétől létezett bolgár-csuvas település a város mai területén. 1555-ben épült fel a csebokszári katonai város, amely fontos védelmi pont Oroszország és a tatár kánságok között. 1723-ban a városnak közel 2000 lakosa volt, míg a 19. század végén lakosainak száma meghaladta az 5000-et. Ekkor Csebokszári a Volga-vidék jelentős kereskedelmi központja. Az ipari fejlődés lassan indult a 19. század közepén elsősorban fafeldolgozó üzemek működtek a városban.

Oktatás[szerkesztés]

Csebokszáriban található a Csuvas Állami Egyetem és a Csuvas Állami Pedagógiai Főiskola a csuvas nyelvű oktatás és a csuvas kultúra és tudomány központja.

Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

A város gazdaságában meghatározó a nehézipar. 43 nehézipari üzem található ezek közül is kiemelkedik az elektrotechnikai gépgyártás. Fontos még a traktorgyártás, gépgyártás és műszergyártás. Könnyűipari termékek között fontos a kötöttáru, élelmiszeripari termékek, és a szeszgyártás (két jelentős vodka gyártó is települt a városba).

Közlekedés[szerkesztés]

A csebokszári repülőtér (IATA: CSY, ICAO: UWKS) 1995-től hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze Csebokszárit Moszkvával és más orosz városokkal.

Csebokszári fontos folyami kikötő. Déli irányban Volgográd, Rosztov-na-Donu, Asztrahány, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közvetlenül elérhető. Nyugati irányba pedig a Volga összeköti a várost Nyizsnyij Novgoroddal, Jaroszlavllal és Moszkvával, és a Néván keresztül a Balti-tengeri kikötőkkel. A Volgát azonban december és április között Csebokszárinál jég fedi.

A városi közlekedést autó- és trolibuszok biztosítják a városban; 20 autóbusz és 18 trolibusz vonalon szállítja a városi közlekedési vállalat az utasokat.

Látnivalók[szerkesztés]

Csebokszári legfontosabb látnivalója és történelmi emléke a Vvegyenszkij katedrális. A templom építésére 1555-ben Rettegett Iván cár adott utasítást és az építkezést azonnal meg is kezdték Gurij kazáni érsek irányításával. A katedrális 1657-ben készült el véglegesen. Az idők folyamán többször felújították, de ma is hűen őrzi 17. századi formáját. Ez Csuvasföld legrégebbi egyházi épülete.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk[szerkesztés]