Csuvas nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csuvas
Чăвашла
BeszélikOroszország
Terület Csuvasföld
Beszélők száma1.330.000[1]
NyelvcsaládTörök nyelvek

 csuvasos nyelvek
  proto-bolgár nyelvek

   Csuvas
Írásrendszer cirill ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos Csuvasföld
Nyelvkódok
ISO 639-1cv
ISO 639-2chv
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Чăвашла témájú médiaállományokat.

A csuvas nyelv (csuvasul Чăвашла) a török nyelvek egyike, a 21. század elején 1,8 millióan beszélik Oroszországban, főleg a Volga középső folyása mentén fekvő, az Orosz Föderációhoz tartozó Csuvas Köztársaságban, amelynek hivatalos nyelve.[2]

Története[szerkesztés]

A csuvas a török nyelvek legelkülönültebbje: a többi ilyen nyelv beszélője így még az általában kölcsönösen megérthető kifejezéseket sem érti. A felmenőjét a volgai bolgárok beszélték a középkor folyamán.

A csuvas nyelvnek két fő dialektusa ismert, a virjál és az anatri. A virjál az archaikusabb, az irodalmi nyelv a anatrin alapul.[2]

A csuvas a török nyelvek egyik nagy ágának, amit váltakozva bolgár-töröknek, csuvasos töröknek, ogur-töröknek, nyugati ótöröknek neveznek, az egyetlen élő nyelvi képviselője.[2] A többi török nyelvet köztöröknek szokás nevezni. A csuvas és a köztörök nyelvek között nagy a hangtani távolság, míg a szókincs – ahol a jelentős számú orosz jövevényszó nem szorította ki az eredetit – szinte kizárólag török párhuzamokat mutat.

Korábban sok kutató nem is török nyelvnek gondolta, hanem erősen eltörökösödött finnugor nyelvnek,[3] a 2016-ban kiadott iskolai történelmi atlasz ismét az uráli nyelvek közé helyezi.

A csuvasos török vagy a nyugati ótörök a nyelv a magyar nyelv honfoglalás előtti, több száz török jövevényszavának a legfontosabb forrása.[2]

A mai csuvas ábécé[szerkesztés]

Írása javarészt a cirill ábécén alapul: ábécéje tartalmazza az összes orosz betűt, kiegészítve négy sajáttal: Ăă, Ĕĕ, Ҫҫ és Ӳӳ.

А Ă Б В Г Д Е Ё Ĕ Ж З И Й К Л М Н О П Р С Ҫ Т У Ӳ Ф Х Ц Ч Ш Щ Ъ Ы Ь Э Ю Я
а ă б в г д е ё ĕ ж з и й к л м н о п р с ҫ т у ӳ ф х ц ч ш щ ъ ы ь э ю я

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2002-es oroszországi népszámlálás önmagukat csuvas anyanyelvűnek tartó válaszadóinak száma.
  2. a b c d Zimonyi
  3. Encyclopædia Britannica (1997)

Források[szerkesztés]

  • Zimonyi: Zimonyi István: Sudár Balázs (szerk): Magyarok a honfoglalás korában. Budapest: Helikon. 2015. 73. o. = Magyar őstörténet, 2. ISBN 978-963-227-592-5  

További információk[szerkesztés]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
csuvas nyelvű változatát!