Róna-Tas András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Róna-Tas András
Róna-Tas András rektori székfoglaló beszédét adja elő a József Attila Tudományegyetemen
Róna-Tas András rektori székfoglaló beszédét adja elő a József Attila Tudományegyetemen
Született 1931. december 30. (88 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar (1989. október 23. – )
Házastársa Veres Éva (1958–)
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
  • nyelvész
  • történész
  • egyetemi oktató
  • orientalista
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1950–1955)
Kitüntetései
A József Attila Tudományegyetem rektora
Hivatali idő
1990 1992
Előd Csákány Béla
Utód Csirik János
Tudományos pályafutása
Szakterület
Tudományos fokozat
Tudományos publikációk száma 167 (2016. április 7.)[1]
Akadémiai tagság

A Wikimédia Commons tartalmaz Róna-Tas András témájú médiaállományokat.

Róna-Tas András (Budapest, 1931. december 30. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, orientalista, egyetemi tanár, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar őstörténet, a tibetológia, a turkológia és a mongolisztika területének neves kutatója. Segített megérteni a magyar nyelv és kultúra török elemeit. 1990 és 1992 között a József Attila Tudományegyetem rektora.

Életpályája[szerkesztés]

1950-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a frissen átnevezett Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz–orientalisztika szakán, ahol 1955-ben szerzett bölcsész diplomát. Tanárai Ligeti Lajos, Németh Gyula, Ortutay Gyula és Tálasi István voltak. 1958-ban szerzett egyetemi doktori címet tibetisztikai tárgyú disszertációjával. Melléktárgyai a mongolisztika és az egyetemes néprajz volt.

Diplomájának megszerzése után az Akadémiai Kiadó munkatársaként kezdett el dolgozni, ahol az Enciklopédia szerkesztésében segédkezett. 1956-tól az ELTE Belső-ázsiai Intézetében MTA-segédmunkatársként dolgozott. Eközben 1957 és 1958 között első mongóliai expedíciójában vett részt. 1960-ban az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Központi Katalógusának munkatársa lett, majd 1961-ben osztályvezetőjévé nevezték ki.

1965-ben a Volga-vidéken tesz tanulmányutat, ahol a csuvasok és tatárok között gyűjt nyelvészeti és néprajzi adatokat. 1968-ban a József Attila Tudományegyetemen (JATE, ma: Szegedi Tudományegyetem) tudományos munkatársi megbízást kap. 1973-ban ismét a Volga-vidékre látogatott. 1973-ban megkapta címzetes egyetemi tanári, 1974-ben egyetemi tanári kinevezését és elindítja az ország első egyetemi altajisztikai képzését. 1984-ben az általa alapított önálló altajisztika tanszék vezetője lett.

1990-ben az MTA és a JATE Magyar Őstörténeti Kutatócsoportjának vezetőjévé nevezték ki. Szintén 1990-ben az egyetem rektorává választották. Az egyetemet 1992-ig vezette. 1992 és 1993 között a Magyar Felsőoktatási Egyesületek Szövetsége elnöke volt. 2002-ben professor emeritus lett. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1964-ben védte meg a tibeti és mongol nyelvészetről szóló nyelvtudományok kandidátusi, 1971-ben az altaji nyelvrokonsággal kapcsolatos akadémiai doktori értekezését. Az Orientalisztikai Bizottság és az MTA Szegedi Területi Bizottság tagja lett. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává.

Fontos szerepet vállalt a magyar felsőoktatási akkreditációban. 1992 és 1994 között az Ideiglenes Országos Akkreditációs Bizottság elnöke volt, majd az akkreditációs rendszer megszilárdulásakor az Országos Akkreditációs Bizottság, illetve 2001-ig a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke volt. 2001 és 2004 között a MAB tiszteletbeli elnöke volt, majd megválasztották a MAB általános alelnökévé. 2006-ban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság felülvizsgálati bizottságának élére választották meg.

A Csuvas Nemzeti Akadémia, a törökországi Atatürk Társaság és a Svéd Királyi Humán Tudományok Társaságának külföldi, a helsinki Finnugor Társaság tiszteleti tagja. A Szent István Akadémia is felvette tagjai sorába.

A Bonni Egyetem (1971–1972, 1985–1986) és a Bécsi Egyetem (1982–1983) vendégprofesszora volt. 1982 és 1989 között a Tibeti Tudományok Nemzetközi Társaság elnökeként is dolgozott, 1994-ben pedig megválasztották az Urál-Altaji Társaság alelnökévé, 2006-ban pedig elnökévé. 1996 és 2004 között az Acta Orientalia című tudományos szakfolyóirat főszerkesztője volt.

A Mindentudás Egyeteme népszerű ismeretterjesztő sorozat keretében tartott előadást 2004. március elsején (Nép és nyelv – A magyarság kialakulása).

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területe a tibeti, a mongol és a csuvas nyelv, valamint a magyar őstörténet és magyar nyelv török vonatkozásai.

Jelentős eredményeket ért el a honfoglalás előtti magyar–török kapcsolatok kutatásában, illetve a magyar etnogenezis (etnikai kialakulás) és az államalapítás kérdésében.

Fontosak az orientális dialektológiai (nyelvjárástani) kutatásai is. A tibetológia területén a tibeti nyelvtörténet alapjait, a tibeti dialektusok (nyelvjárások) rendszerét és a modern tibeti nyelv fonémáinak alakulását vizsgálta. A mongolisztika területén a dariganga nyelvjárás, valamint a nomád népek néprajzának kérdéseivel és leírásával foglalkozik. Turkológiai kutatásaiban a csuvas nyelv történetét és forrásait, illetve a török nyelvek területén elfoglalt helyét vizsgálja. Emellett az őstörök nyelvi rekonstrukciót (újjáépítést) kutatja.

Több mint háromszázötven tudományos mű szerzője vagy társszerzője, ebből száznál több publikációja idegen nyelven jelent meg.

Családja[szerkesztés]

1958-ban nősült, felesége Veres Éva orvos, neurológus, az orvostudományok kandidátusa. Házasságukból egy fiúgyermek (Róna-Tas Ákos szociológus, University of California, San Diego), illetve egy leánygyermek (Róna-Tas Ágnes orvos, hematológus) született.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Nomádok nyomában. Etnográfus szemmel Mongóliában; Gondolat, Bp., 1961 (Világjárók)
  • The Dariganga Dialect (1961)
  • Tibeto-Mongolica. The Tibetan loanwords of Monguor and the development of the archaic Tibetan dialects; Akadémiai, Bp., 1966
  • Thar-pa chen-po (1967)
  • Középmongol eredetű jövevényszavak a csuvasban, 1-2.; Szegedi Ny., Szeged, 1972–1974
    • 1. 1972
    • 2. 1974
  • Róna-Tas András–Fodor Sándor: Epigraphica Bulgarica. A volgai bolgártörök feliratok; JATE, Szeged, 1973 (Studia Uralo-Altaica)
  • Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba 1.; szerk. Hajdu Péter, Kristó Gyula, Róna-Tas András; Tankönyvkiadó, Bp., 1976
  • Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba 2.; szerk. Hajdu P., Kristó Gy. Róna-Tas András; Tankönyvkiadó, Bp., 1977
  • Magyar őstörténeti tanulmányok; szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András; Akadémiai, Bp., 1977
  • Bevezetés a csuvas nyelv ismeretébe; Tankönyvkiadó, Bp., 1978
  • A nyelvrokonság. Kalandozások a történeti nyelvtudományban; Gondolat, Bp., 1978
  • Kutatási módszerek és irányzatok a társadalomtudományokban. Szegedi bölcsészműhely '77; szerk. Róna-Tas András; JATE, Szeged, 1978
  • Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba 3.; szerk. Hajdu Péter, Kristó Gyula, Róna-Tas András; Tankönyvkiadó, Bp., 1980
  • Studies in Chuvash etymology, 1.; szerk. Róna-Tas András; JATE, Szeged, 1982 (Studia Uralo-Altaica)
  • Chuvash studies; szerk. Róna-Tas András; Akadémiai–Harrassowitz, Bp.–Wiesbaden, 1982 (Bibliotheca orientalis Hungarica)
  • A 80-as évek társadalomtudománya: eredmények és perspektívák; szerk. Róna-Tas András; JATE, Szeged, 1983
  • Wiener Vorlesungen zur Sprach- und Kulturgeschichte Tibets; Arbeitskreis für Tibetische und Buddhistische Studien Universität Wien, Wien, 1985 (Wiener Studien zur Tibetologie und Buddhismuskunde)
  • Language and history. Contributions to comparative Altaistics; JATE, Szeged, 1986 (Studia Uralo-Altaica)
  • A csuvas nyelv vázlatos nyelvtana; Tankönyvkiadó, Bp., 1987
  • Mongolisches Lesebuch. Lesestücke in uigur-mongolischer Schrift mit grammatikalischen Bemerkungen; Arbeitskreis für Tibetische und Buddhistische Studien Universität Wien, Wien, 1988 (Wiener Studien zur Tibetologie und Buddhismuskunde)
  • Németh Gyula; Akadémiai, Bp., 1990 (A múlt magyar tudósai)
  • An introduction to Turkology; JATE, Szeged, 1991 (Studia Uralo-Altaica)
  • A kelet-európai pesszimizmus és a magyar felsőoktatás jövője. Rektori székfoglaló a József Attila Tudományegyetemen. 1991. február 14.; JATE, Szeged, 1992 (Rektori székfoglalók)
  • A honfoglalás kori magyarság : akadémiai székfoglaló : 1991. június 10. (1993)[1]
  • Robert Göbl–Róna-Tas András: Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szentmiklós. Eine paläographische Dokumentation; Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien, 1995 (Denkschriften Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-historische Klasse)
  • A magyarság korai története. Tanulmányok; JATE, Szeged, 1995 (Magyar őstörténeti könyvtár)
  • A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe; fotó Hapák József; Balassi, Bp., 1996
  • A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe; fotó Hapák József; 2. jav., bőv. kiad.; Balassi, Bp., 1997
  • Hungarians and Europe in the early Middle Ages. An introduction to early Hungarian history (A honfoglaló magyar nép); angolra ford. Bodóczky Miklós; CEU Press, Bp., 1999
  • Honfoglalás és népalakulás a középkori Eurázsiában; MTA, Bp., 1999 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • Források a korai magyar történelem ismeretéhez; szerk. tan. Róna-Tas András; Balassi, Bp., 2001 (Magyar őstörténeti könyvtár)
  • A magyar doktori iskolák helyzete és jövője; MAB, Bp., 2003
  • Spätformen des zentralasiatischen Buddhismus (2005)
  • Ligeti Lajos, 1902–1987. Elhangzott: 2002. október 28.; MTA, Bp., 2006 (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett)
  • Kis magyar őstörténet. A magyarok korai története az államalapításig; Balassi, Bp., 2007[2]
  • The world of the Khazars. New perspectives. Selected papers from the Jerusalem 1999 International Khazar Colloquium; szerk. Peter B. Golden, Haggai Ben-Shammai, Róna-Tas András; Brill, Leiden–Boston, 2007 (Handbook of Oriental studies Section eight Central Asia)
  • Róna-Tas András–Berta Árpád: West old Turkic. Turkic loanwords in Hungarian, 1-2.; Harrassowitz, Wiesbaden, 2011 (Turcologica)
  • Tibeto-Mongolica revisited. With a new introduction and selected papers on Tibetan linguistics; Global Oriental, Boston–Leiden, 2014
  • Történetem nézetei. Család, pálya és filozófia. Egy magyar értelmiségi nyolc évtizede; szerzői, Bp., 2018

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Róna-Tas András publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2016. április 7. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  2. Róna-Tas András: Kis magyar őstörténet. konyvar.hu. (Hozzáférés: 2011. április 3.)

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Róna-Tas András lásd 186. p. ISBN 963-482-037-9
  • Szegedi egyetemi almanach: 1921–1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Róna-Tas András lásd 97. p.
  • Néptörténet – nyelvtörténet. A 70 éves Róna-Tas András köszöntése; szerk. Károly László, Kincses Nagy Éva; SZTE, Szeged, 2001