Haidarábád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haidarábád
Hyderabad montage-2.png
Becenév: A gyöngyök városa
Közigazgatás
Ország  India
Alapítás éve 1591
Irányítószám 500001
Körzethívószám 040
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség
  • 6 809 970 fő (2011)
  • 11 723 548 fő
– elővárosokkal 7 750 000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 600 m
Terület 650 km²
Időzóna IST (UTC+5:30)
Elhelyezkedése
Haidarábád (India)
Haidarábád
Haidarábád
Pozíció India térképén
é. sz. 17° 21′ 58″, k. h. 78° 28′ 34″Koordináták: é. sz. 17° 21′ 58″, k. h. 78° 28′ 34″
Overzichtskaart Hyderabad.PNG
Haidarábád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Haidarábád témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze ezzel: Hiderábád (város Pakisztánban, az indiai határ közelében)[1]

Haidarábád (angolul Hyderabad) nagyváros Indiában, Ándhra Prades és Telangána szövetségi államok székhelye. Lakosainak száma 2011-ben 6,8 millió fő volt, az agglomerációval együtt: 7,75 millió. Ezzel India 4. legnépesebb városa és 6. legnépesebb agglomerációja.

Története[szerkesztés]

A Qutb Shahi dinasztia, pontosabban Mohammed Quli Qutb Shah (1580–1612) alapította 1591-ben. Uralkodása alatt a város Dél-Indiában az iszlám művészet, irodalom és tudományok központjává vált. Olyan nevezetes, ma is álló épületeket emelt, mint a Csárminár,[2] ami egy boltíves épület és négy főutca kereszteződésében áll. Utóda, Mohammed Qutb Shah (1612–1626) kezdte meg a Mecca Masjid mecset építését, ami 10 000 ember befogadására alkalmas. Haidarábád 1687-ben elvesztette a függetlenségét, amikor a Mogul Birodalom (1526–1857) kiterjesztette a hatalmát a Dekkán-fennsík felé. Aurangzeb mogul császár (lásd: Mogul uralkodók listája) 1707-es halála utáni zűrzavarban Asaf Jah, nizam-ul-mulk (1734–1748), a térség mogul alkirálya kikiáltotta a független Haidarábád államot. A 18. század vége felé az állam a Brit Kelet-indiai Társaság védett szövetségese lett.

Haidarábád nizámjai igyekeztek a várost az iszlám tanulmányok központjává tenni. A Dairatul-Maarif-it Osmania 1888-ban jött létre azzal a céllal, hogy ritka arab kéziratokat urdu nyelvre fordítsanak.

Manapság a Salar Jung Museum tárolja a nizámok által összegyűjtött perzsa, arab és urdu nyelvű kéziratokat.

1918-ban Mir Usman nizám megalapította az Osmania egyetemet. Ez volt az első olyan egyeteme Indiának, ahol India valamely nyelvén (nevezetesen urdu nyelven) folyt az oktatás. 1926-ban létrejött a nők számára szolgáló egyetemi kollégium.

Miután 1947-ben India függetlenné vált a britek uralma alól, az egyes államok irányítói tanácskozásokat tartottak az újonnan megalakult államhoz való csatlakozásról. 1948 szeptemberében, az indiai hadsereg inváziója után a Nizám kénytelen volt belemenni, hogy Haidarábád állam India része legyen.

1956-ban az indiai államokat nyelvi csoportok szerint újraszervezték, ekkor Haidarábád város az újonnan megalakult Ándhra Prades állam fővárosa lett.

Földrajza[szerkesztés]

A Dekkán-fennsíkon fekszik, a Muszi folyó partján.[3][4] Területe 650 km2, ezzel az egyik legnagyobb területű metropolisz Indiában.[3]

Decemberben és januárban időjárása kellemes, a nappali hőmérséklet 20-25 °C közötti. Június és szeptember között monszunidőszak van. Az éves csapadékmennyiség 812 mm, a napsütéses órák száma 2731.

A városban számos tó található (ezek helyi neve: szágár, jelentése: tenger), ezek között több mesterséges tó is van, például a Hussain Sagar, amit 1562-ben hoztak létre, továbbá az Osman Sagar és Himayat Sagar.[4][5] 1996-ban a városban 140 tó volt és 834 víztározó.[6]

Gazdasága[szerkesztés]

Haidarábád manapság modern nagyváros, számos iparággal, közülük nevezetes a filmipar, a számítógép-ipar és az információtechnológia.

A város egyik különlegessége a gyöngyök árusítása.

Közlekedés[szerkesztés]

A városban három vasútállomás (Secunderabad, Hyderabad - más néven Nampally -– és Kacheguda) és egy buszpályaudvar (Mahatma Gandhi buszpályaudvar, ismertebb nevén Imlibun) található. A várostól 20 km-re délnyugatra található Rajiv Gandhi nemzetközi repülőtér összeköttetésben áll a nagyobb indiai városokkal.

A városon belül buszokkal, taxival vagy motoros riksával lehet közlekedni.

Kultúra[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

  • január - Szankranti - az aratás végét jelző ünnep. Sárkányeregetés, a teheneket csengővel látják el, szarvukat színesre festik.
  • január, február - ipari vásár - a kereskedők egész Indiából bemutatják áruikat; színes ünnep.
  • február - Dekkán ünnep - a dekkán kultúra bemutatása, urdu nyelvű költemények felolvasása, szufi vallásos táncok, egyéb helyi zenés, táncos megmozdulások.
  • február, március - Maha Sivarátri - Siva isten ünnepe, éjszakai éneklés, imádkozás, zarándokok.
  • február, március - Muharram - emlékezés Mohamed próféta unokájának mártíromságára. A siiták a gyász jeleként fekete viseletbe öltöznek. A Mecca Masjid mecsetnél nagy tömegek gyűlnek össze.
  • március - Ugadi - telugu újév. Az ajtókat mangólevelekkel díszítik.
  • június, július - Mahánkáli Dzsatra - Káli istennő ünnepe.
  • június, július - Mrigaszira vagy Mrugam - a monszun kezdetét jelzi. 150 éves szokás, hogy több ezer asztmásnak olyan élő halat kell lenyelnie, amiket korábban gyógynövényekkel tápláltak.
  • szeptember, október - Batukamma - a nővé válás ünnepe (főleg az állam északi részén vannak régi hagyományai). A lányok és nők Batukamma (బతుకమ్మ) istennő tiszteletére díszes virágfüzéreket készítenek, amiket a folyókra helyeznek.
  • szeptember, október - Brahmotszavam - Brahma isten ünnepe, amit a hagyomány szerint ő maga kezdett el. Kilencnapos ünnep.
  • november - Pandit Motiram–Pandit Maniram Szangít Szamaroh - két nagy tiszteletű zenészről elnevezett négynapos ünnep, amin a hindusztáni zene játssza a főszerepet.
  • december második pénteke - Lumbini fesztivál - háromnapos buddhista ünnep.
  • december, január - Viszakha Utszav - klasszikus zenei és népzenei ünnep, gyakran vízparton tartják, tánccal egybekötve.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Csárminár boltív[7] és tőle nyugatra a Laad bazár
  • A Salar Jung Museum: 35 000 kiállított tárgy
  • A Csomahálla Palota
  • A Heh The Nizam's Museum
  • A Golkonda erőd
  • A Kutb Sáhi királyok sírjai (kb. 1,5 km-re északnyugatra a Golkonda erőd Balahisar kapujától)
  • A Mekka Maszdzsid (Mecca Masjid) mecset: 10 000 hívő befogadására alkalmas (nőknek tilos a belépés). A mecset 1614 és 1687 között épült. A kapu fölötti néhány tégla Mekka közeléből származó földből készült, innen ered a mecset neve.
  • Buddha-szobor: 1990-ben lett kész, ötéves munka után. Magassága 17,5 méter, ezzel egyike a világon a legmagasabb Buddha-szobroknak. Súlya 350 tonna.

Panoráma[szerkesztés]

Városkép a Hussain Sagar tótól
Városkép a Hussain Sagar tótól

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vigyázat, angolul egy pakisztáni és az indiai város neve is Hyderabad!
  2. Csárminár: 1591-ben épült boltíves épület, az uralkodó korábbi városa, Golconda által elszenvedett járvány emlékezetére.
  3. ^ a b Greater Hyderabad municipal corporation. Greater Hyderabad Municipal Corporation (GHMC). (Hozzáférés: 2011. augusztus 17.)
  4. ^ a b Physical Feature (PDF). AP Government, 2002. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
  5. Water sources and water supply (PDF). rainwaterharvesting.org, 2005. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  6. Singh, Sreoshi: Water security in peri-urban south Asia (PDF). South Asia Consortium for Interdisciplinary Water Resources Studies, 2010. (Hozzáférés: 2012. május 18.)
  7. A Csárminár boltív 56 m magas, 30 m széles, és négy oszlopon helyezkedik el.

Források[szerkesztés]

  • David Levinson, Karen Christensen (szerk.): Encyclopedia of Modern Asia, Berkshire Publishing Group, 2002, Vol. 2., p. 571.
  • Lonely Planet: India, 2011

További információk[szerkesztés]

  • Luther, Narenda: Hyderabad: Memoirs of a City. Hyderabad, India: Orient Longman, (1995)
  • Naidu, Ratna: Old Cities, New Predicaments: A Study of Hyderabad. New Delhi: Sage, (1990)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Nizám