Haidarábád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haidarábád
Hyderabad montage-2.png
Haidarábád zászlaja
Haidarábád zászlaja
Becenév: A gyöngyök városa
Közigazgatás
Ország  India
Alapítás éve 1591
Irányítószám 500001
Körzethívószám 040
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 11 723 548 fő
– elővárosokkal 7 750 000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 600 m
Terület 650 km²
Időzóna IST (UTC+5:30)
Elhelyezkedése
Haidarábád (India)
Haidarábád
Haidarábád
Pozíció India térképén
é. sz. 17° 21′ 58″, k. h. 78° 28′ 34″Koordináták: é. sz. 17° 21′ 58″, k. h. 78° 28′ 34″
Overzichtskaart Hyderabad.PNG
Haidarábád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Haidarábád témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze ezzel: Hiderábád (város Pakisztánban, az indiai határ közelében)[1]

Haidarábád (angolul Hyderabad) nagyváros Indiában, Ándhra Prades és Telangána szövetségi államok székhelye. Lakosainak száma 2011-ben 6,8 millió fő volt, az agglomerációval együtt: 7,75 millió. Ezzel India 4. legnépesebb városa és 6. legnépesebb agglomerációja.

Története[szerkesztés]

A Qutb Shahi dinasztia, pontosabban Mohammed Quli Qutb Shah (1580–1612) alapította 1591-ben. Uralkodása alatt a város Dél-Indiában az iszlám művészet, irodalom és tudományok központjává vált. Olyan nevezetes, ma is álló épületeket emelt, mint a Csárminár,[2] ami egy boltíves épület és négy főutca kereszteződésében áll. Utóda, Mohammed Qutb Shah (1612–1626) kezdte meg a Mecca Masjid mecset építését, ami 10 000 ember befogadására alkalmas. Haidarábád 1687-ben elvesztette a függetlenségét, amikor a Mogul Birodalom (1526–1857) kiterjesztette a hatalmát a Dekkán-fennsík felé. Aurangzeb mogul császár (lásd: Mogul uralkodók listája) 1707-es halála utáni zűrzavarban Asaf Jah, nizam-ul-mulk (1734–1748), a térség mogul alkirálya kikiáltotta a független Haidarábád államot. A 18. század vége felé az állam a Brit Kelet-indiai Társaság védett szövetségese lett.

Haidarábád nizámjai igyekeztek a várost az iszlám tanulmányok központjává tenni. A Dairatul-Maarif-it Osmania 1888-ban jött létre azzal a céllal, hogy ritka arab kéziratokat urdu nyelvre fordítsanak.

Manapság a Salar Jung Museum tárolja a nizámok által összegyűjtött perzsa, arab és urdu nyelvű kéziratokat.

1918-ban Mir Usman nizám megalapította az Osmania egyetemet. Ez volt az első olyan egyeteme Indiának, ahol India valamely nyelvén (nevezetesen urdu nyelven) folyt az oktatás. 1926-ban létrejött a nők számára szolgáló egyetemi kollégium.

Miután 1947-ben India függetlenné vált a britek uralma alól, az egyes államok irányítói tanácskozásokat tartottak az újonnan megalakult államhoz való csatlakozásról. 1948 szeptemberében, az indiai hadsereg inváziója után a Nizám kénytelen volt belemenni, hogy Haidarábád állam India része legyen.

1956-ban az indiai államokat nyelvi csoportok szerint újraszervezték, ekkor Haidarábád város az újonnan megalakult Ándhra Prades állam fővárosa lett.

Földrajza[szerkesztés]

A Dekkán-fennsíkon fekszik, a Muszi folyó partján.[3][4] Területe 650 km2, ezzel az egyik legnagyobb területű metropolisz Indiában.[3]

A városban számos tó található (ezek helyi neve: szágár, jelentése: tenger), ezek között több mesterséges tó is van, például a Hussain Sagar, amit 1562-ben hoztak létre, továbbá az Osman Sagar és Himayat Sagar.[4][5] 1996-ban a városban 140 tó volt és 834 víztározó.[6]

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlata trópusi szavannai. Decemberben és januárban időjárása kellemes, a nappali hőmérséklet 20-25 °C közötti. Június és szeptember között monszunidőszak van. Az éves csapadékmennyiség 830 mm körül alakul, az évi napsütéses órák száma 2700 körüli.


Haidarábád éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 28,8 32,0 35,4 38,0 39,0 34,5 30,8 29,8 30,5 30,6 29,0 28,0 32,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 15,0 17,6 20,8 24,3 26,2 24,0 22,6 22,0 22,0 20,3 17,0 14,5 20,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 13 8 15 20 36 104 170 179 158 97 22 6 828
Forrás: India Meteorological Department


Gazdasága[szerkesztés]

Haidarábád manapság modern nagyváros, számos iparággal, közülük nevezetes a filmipar, a számítógép-ipar és az információtechnológia.

A város egyik különlegessége a gyöngyök árusítása.

Közlekedés[szerkesztés]

A városban három vasútállomás (Secunderabad, Hyderabad - más néven Nampally -– és Kacheguda) és egy buszpályaudvar (Mahatma Gandhi buszpályaudvar, ismertebb nevén Imlibun) található. A várostól 20 km-re délnyugatra található Rajiv Gandhi nemzetközi repülőtér összeköttetésben áll a nagyobb indiai városokkal.

A városon belül buszokkal, taxival vagy motoros riksával lehet közlekedni.

Kultúra[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

  • január - Szankranti - az aratás végét jelző ünnep. Sárkányeregetés, a teheneket csengővel látják el, szarvukat színesre festik.
  • január, február - ipari vásár - a kereskedők egész Indiából bemutatják áruikat; színes ünnep.
  • február - Dekkán ünnep - a dekkán kultúra bemutatása, urdu nyelvű költemények felolvasása, szufi vallásos táncok, egyéb helyi zenés, táncos megmozdulások.
  • február, március - Maha Sivarátri - Siva isten ünnepe, éjszakai éneklés, imádkozás, zarándokok.
  • február, március - Muharram - emlékezés Mohamed próféta unokájának mártíromságára. A siiták a gyász jeleként fekete viseletbe öltöznek. A Mecca Masjid mecsetnél nagy tömegek gyűlnek össze.
  • március - Ugadi - telugu újév. Az ajtókat mangólevelekkel díszítik.
  • június, július - Mahánkáli Dzsatra - Káli istennő ünnepe.
  • június, július - Mrigaszira vagy Mrugam - a monszun kezdetét jelzi. 150 éves szokás, hogy több ezer asztmásnak olyan élő halat kell lenyelnie, amiket korábban gyógynövényekkel tápláltak.
  • szeptember, október - Batukamma - a nővé válás ünnepe (főleg az állam északi részén vannak régi hagyományai). A lányok és nők Batukamma (బతుకమ్మ) istennő tiszteletére díszes virágfüzéreket készítenek, amiket a folyókra helyeznek.
  • szeptember, október - Brahmotszavam - Brahma isten ünnepe, amit a hagyomány szerint ő maga kezdett el. Kilencnapos ünnep.
  • november - Pandit Motiram–Pandit Maniram Szangít Szamaroh - két nagy tiszteletű zenészről elnevezett négynapos ünnep, amin a hindusztáni zene játssza a főszerepet.
  • december második pénteke - Lumbini fesztivál - háromnapos buddhista ünnep.
  • december, január - Viszakha Utszav - klasszikus zenei és népzenei ünnep, gyakran vízparton tartják, tánccal egybekötve.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Csárminár boltív[7] és tőle nyugatra a Laad bazár
  • A Salar Jung Museum: 35 000 kiállított tárgy
  • A Csomahálla Palota
  • A Heh The Nizam's Museum
  • A Golkonda erőd
  • A Kutb Sáhi királyok sírjai (kb. 1,5 km-re északnyugatra a Golkonda erőd Balahisar kapujától)
  • A Mekka Maszdzsid (Mecca Masjid) mecset: 10 000 hívő befogadására alkalmas (nőknek tilos a belépés). A mecset 1614 és 1687 között épült. A kapu fölötti néhány tégla Mekka közeléből származó földből készült, innen ered a mecset neve.
  • Buddha-szobor: 1990-ben lett kész, ötéves munka után. Magassága 17,5 méter, ezzel egyike a világon a legmagasabb Buddha-szobroknak. Súlya 350 tonna.

Panoráma[szerkesztés]

Városkép a Hussain Sagar tótól
Városkép a Hussain Sagar tótól

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vigyázat, angolul egy pakisztáni és az indiai város neve is Hyderabad!
  2. Csárminár: 1591-ben épült boltíves épület, az uralkodó korábbi városa, Golconda által elszenvedett járvány emlékezetére.
  3. ^ a b Greater Hyderabad municipal corporation. Greater Hyderabad Municipal Corporation (GHMC). (Hozzáférés: 2011. augusztus 17.)
  4. ^ a b Physical Feature (PDF). AP Government, 2002. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
  5. Water sources and water supply (PDF). rainwaterharvesting.org, 2005. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  6. Singh, Sreoshi: Water security in peri-urban south Asia (PDF). South Asia Consortium for Interdisciplinary Water Resources Studies, 2010. (Hozzáférés: 2012. május 18.)
  7. A Csárminár boltív 56 m magas, 30 m széles, és négy oszlopon helyezkedik el.

Források[szerkesztés]

  • David Levinson, Karen Christensen (szerk.): Encyclopedia of Modern Asia, Berkshire Publishing Group, 2002, Vol. 2., p. 571.
  • Lonely Planet: India, 2011

További információk[szerkesztés]

  • Luther, Narenda: Hyderabad: Memoirs of a City. Hyderabad, India: Orient Longman, (1995)
  • Naidu, Ratna: Old Cities, New Predicaments: A Study of Hyderabad. New Delhi: Sage, (1990)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Nizám