Mantova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mantova
Mantova Skyline.jpg
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Lombardia
Megye Mantova (MN)
Polgármester Fiorenza Brioni
Irányítószám 46100
Körzethívószám 0376
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 48 177 fő (2013. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség 736 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 19 m
Terület 63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mantova (Olaszország)
Mantova
Mantova
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 10′, k. h. 11° 21′Koordináták: é. sz. 45° 10′, k. h. 11° 21′
Mantova weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mantova témájú médiaállományokat.
Mantova és Sabionetta
Világörökség
Palazzo Ducale (Mantova)
Palazzo Ducale (Mantova)
Adatok
Ország Olaszország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok II, III
Felvétel éve 2008
Elhelyezkedése
Mantova (Olaszország)
Mantova
Mantova
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 10′, k. h. 10° 48′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:Mantua|Mantova és Sabionetta]] témájú médiaállományokat.
"Rio", Mantova

Mantova (latinul: Mantua vagy Mantoua) jelentős város az olaszországi Lombardiában és az azonos nevű megye fővárosa.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mantova - Profilo di Mantova.jpg

A várost nagyjából i. e. 2000 körül alapították a Mincius folyó dűnéin, egyfajta szigeteken, melyek természetes védelmet nyújtottak. Az i. e. VI. században etruszk falu volt, melyet az etruszk hagyomány szerint Ocno alapított újjá. Neve az etruszk Mantus, az alvilág istenének nevéből származik. Először a gallok, majd a rómaiak hódították meg az első és a második pun háborúk között. Nevét a rómaiak összetévesztették Mantóéval (Teiresziasz lánya). A faluban ezek után Augustus veteránoknak adományozott birtokokat.

A longobárdok 568-ban foglalták el, később Nagy Károlynak jutott hatalmába. Miként a többi felsőolaszországi városok, sokat szenvedett a guelf és ghibellinek közt folyó háboruk alatt; 1090-ben IV. Henrik ostromolta. 1110 után sikerült a tusciai őrgrófok fennhatóságát leráznia és független várossá lett. 1236-ban II. Frigyes, 1256-ban pedig Ezzelino da Romano sikertelenül ostromolta. 1630. július 18-án azonban az osztrákok elfoglalták és szörnyen elpusztították. Ezután hanyatlásnak indult. 1796-ban a franciák ostrom alá fogták és miután a fölmentő seregeket megverték, 1797. február 2-án el is foglalták. 1799-ban az osztrákok Kray vezérlete alatt ugyan újra hatalmukba kerítették, de 1801 elején kénytelenek voltak újra átengedni a franciáknak.

Az egykori Mantovai Hercegség területe Nagy Ottó idejében a Német-római Birodalomhoz került. Mint császári hűbért az Este-család, 1052-ban Mathild tusciai őrgrófnő, később a Bonacossiak kapták meg, akik magukat a század végén függetlenítették, ezektől 1323-ban a Gonzagák örökölték, akiknek uralma alatt a tudományok és művészetek virágzottak. Az utolsó Gonzaga, IV. Károly, 1708-ban Padovában örökös nélkül halt el. Ekkor ismét Ausztria foglalta el, és 1785-ben a volt Milánói Hercegséggel egyesítve, belőlük az osztrák Lombardiát alakította ki. 1797-ben, az első koalíciós háború az „Alpokon inneni” Ciszalpin Köztársasághoz, későbben a napóleoni Itáliai Köztársasághoz tartozott. Napóleon bukása után, 1814-től ismét Ausztriához került, a csatlós Lombard–Velencei Királyság keretén belül. A város a napóleoni háborúk és a Lombard–Velencei Királyság idején kiépült erős észak-itáliai osztrák erődrendszer, az ún. Erődnégyszög (Festungsviereck / Quadrilatero) egyik fő erődvárosa lett, Peschiera del Garda, Legnago és Verona mellett. Az 1859-es szárd–francia–osztrák háború után Ausztria elvesztette Lombardiát, az erődvárosokat ekkor még megtarthatta, de az 1866-os porosz–osztrák–olasz háború nyomán már Veneto tartomány is az Olasz Királysághoz került.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

év lélekszám
1881 28 048
1893 29 500
2004 46 372

Főbb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalmi utalások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájában a címszereplő Rómeó száműzetése után Mantovába utazik. Itt vásárolja a mérget, mely később halálát okozza.
  • Giuseppe Verdi Rigoletto című operája Mantovában játszódik.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]