Ugrás a tartalomhoz

Mekka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mekka (مكة المكرمة, Makkah al-Mukarramah)
Közigazgatás
Ország Szaúd-Arábia
tartományMekka
PolgármesterOsama Al-Bar
Körzethívószám+966-2
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség2 427 924 fő (2022)[1]
– agglomeráció2 053 912 fő
– elővárosokkal1 700 000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Terület850 km²
– elővárosokkal1200 km²
Időzónamoszkvai idő (UTC+3)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 21° 25′ 21″, k. h. 39° 49′ 34″21.422500°N 39.826111°EKoordináták: é. sz. 21° 25′ 21″, k. h. 39° 49′ 34″21.422500°N 39.826111°E
Mekka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mekka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mekka IPA: [ˈmɛkə] vagy Makkah IPA: [ˈmækə] (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) metropolisz Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tengertől 80 kilométerre. Mekka Mohamed próféta szülőhelye, ezért a muszlim hitűek első számú zarándokhelye. A Korán szerint minden muzulmán hívőnek – ha módja van rá – életében legalább egyszer el kell zarándokolnia oda.

A város

[szerkesztés]

Mekka Hedzsa arab tartomány fővárosa, az iszlám világ legszentebb helye. 277 m-es tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, hegyekkel körülvéve. A körfalakon és egy kis erődön kívül a város védelmére szolgált a völgy keleti részében egy magaslaton épített, vastag falakkal és tornyokkal ellátott citadella is.

A város középpontjában található a Maszdzsid al-Haram, a Szent Mecset. A városban található az iszlám hívők legnagyobb szentsége, a Kába szentélyben található Kába-kő. Közelében látható a külön épülettel körülfogott, sós vizű Zamzam kút. A Kábán és a búcsújárás céljául szolgáló főmecseten kívül a város közelében vannak a vallásos hit által szentnek tartott helyek, mint egyes szentek sírja, az Abu-Kubeisz, Dsebel-al-nur stb. nevű helységek, amelyekhez számos legenda fűződik.

A város szívében található Kába szentély az iszlám világ központja, ahová Mohamed próféta élete alkonyán tett zarándoklata óta folyamatosan – napjainkban évente több milliónyian – érkeznek a hívők a világ minden részéből, hogy dicsőítsék Allah nagyságát, kifejezzék a muszlimok egységét és az iszlám vallás egyetemességét.

Népesség

[szerkesztés]

Népességének változása (elővárosok nélkül):

2022
2 427 924

Éghajlat

[szerkesztés]
Mekka éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)37,438,342,444,749,449,649,849,749,447,041,238,449,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)30,531,734,938,742,043,843,042,842,840,135,232,038,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)18,819,121,124,527,628,629,129,528,925,923,020,324,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)11,010,013,015,620,322,023,423,422,018,016,412,410,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)21361010155152322112
Havi napsütéses órák száma2602462822823043213132982823012642483401
Forrás: Jeddah Regional Climate Center[2] , Deutscher Wetterdienst (1986–2000)[3]


Közlekedése

[szerkesztés]

Vasút

[szerkesztés]

A szaúdi király 2018 szeptemberében adta át az új gyorsvasutat (Haramain HSR), amely az iszlám Szaúd-Arábiában található két szent városát, Mekkát és Medinát köti össze a Vörös-tenger partján fekvő kikötővároson, Dzsiddán keresztül.

A városban egy metróvonal van. További három vonal építését tervezik.

Közút

[szerkesztés]

Korszerű országutak kötik össze más városokkal.

Egyéb

[szerkesztés]

Rengeteg zarándok érkezik a dzsiddai Abdul-Aziz király nemzetközi repülőtérre vagy a Dzsiddai Iszlám Kikötőbe(wd). Mindkettő a Vörös-tenger partján lévő Dzsiddában van – a repülőtér a város északi részén –, Mekkától kb. 70 km-re nyugatra.

Története

[szerkesztés]

A történészek szerint Mekka városa a történelem során fontos kereskedőváros volt, és már jóval Mohamed próféta tevékenysége előtt alapították. Tény, hogy a város fontos, az ókorban is használatos kereskedelmi utak találkozási pontján fekszik. Már az iszlám megjelenése előtt is zarándokhely volt a Kaaba szentély, melyet állítólag Ábrahám alapított. A várost számos ókori földrajzi és történeti műben is említik, például Ptolemaiosznál. Eredeti neve a Koránban is említett Bakkah (= szoros, keskeny) volt, amely földrajzi elhelyezkedésére utal, a település ugyanis egy keskeny völgyben fekszik.

Mohamed próféta idejében a városban a legtekintélyesebb a Koreis (al-Qurašī) törzs volt, ehhez tartozott maga a próféta is. E törzsnek utódai máig is élnek a városban. Köztük a Hasszán család ősidők óta a legtekintélyesebb; tagjaiból kerülnek ki a serifek. A khalifátus megdőlése idejében, a 10. században sikerült a szent városok fölötti uralmat magukhoz ragadniuk. A 13. század óta Katada fiai gyakorolják a serif-hegemóniát. Közülük kerül ki a nagyserif. A 14. században Mekka az oszmán szultánok hatalmába jutott, akik magukhoz ragadták a nagyserif kinevezésének jogát is. És bár hivatalosan Hidzsáz török helytartója Mekkában is a kormányzó, a serif gyakorolja a lakosságtól támogatva a valódi hatalmat. 1803-ban a vahhábiták Mekkát is elfoglalták, és kirabolták. De Mehemmed Ali egyiptomi pasa Arábia ellen vezetett expedíciója (1811–1813) uralmuknak csakhamar véget vetett. Ámbár Mehemmed Ali a szultán nevében foglalta el Hidzsázt, ennek kormányát mégis önállósítani törekedett, és megkísérelte a serifek hatalmát is megtörni, de hiába. 1840-ben Hidzsáz újra a Porta közvetlen hatalmába került.

1932-ben Abdul Aziz bin Abdul-Rahmán al-Szaúd elfoglalta az Arab-félsziget azon területét, ahol Mekka és Medina található, és megalapította a Szaúdi Királyságot, amelynek első uralkodója lett. 1955-ben kibővítették és felújították a mecsetet. 1979 novemberében fegyveres iszlamista felkelők foglalták el a nagymecsetet, Dzsuhajmán al-Utajbi vezetésével. A szaúdi hadsereg francia terrorellenes egységek támogatásával, súlyos áldozatok árán tudta csak leverni a felkelést. 1985-ben Fahd ibn Abdul-Aziz király, „a két nagymecset őre” is újabb bővítéseket tett, amely 1992-ben fejeződtek be.

Nem-muszlimok

[szerkesztés]
Mekka tiltott város a nem-muszlim vallásúaknak

A városba csak muszlim hívők léphetnek be, erre közlekedési táblák is figyelmeztetnek. Az utazók dokumentumait a hatóságok szúrópróbaszerűen ellenőrzik, egyrészt a hitetlenek, másrészt az illegális bevándorlók kiszűrése céljából.

A város nevének írásmódja

[szerkesztés]

Szaúd-Arábia kormánya az 1980-as évektől kezdve propagálja a város nevének új írásmódját, amely Makkah al-Mukarramah, vagy röviden: Makkah, mert ennek jelentése (Mekka, az áldott) közelebb van az arab nyelvű eredeti jelentéséhez.

Panoráma

[szerkesztés]
Nagy felbontású panorámakép a városról 2012-ben, a kép közepén a nagymecsettel
Nagy felbontású panorámakép a városról 2012-ben, a kép közepén a nagymecsettel

Galéria

[szerkesztés]

Szólásban

[szerkesztés]

A magyar nyelvben is közkeletű a valamely helynek, eseménynek a Mekkája, ami annak kiemelkedő fontosságát, központi szerepét hangsúlyozza.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Saudi Census 2022. General Authority for Statistics, 2023. (Hozzáférés: 2023. december 29.)
  2. Climate Data for Saudi Arabia. Jeddah Regional Climate Center. [2012. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 29.)
  3. Klimatafel von Mekka (al-Makkah) / Saudi-Arabien (német nyelven). Baseline climate means (1961–1990) from stations all over the world. Deutscher Wetterdienst. (Hozzáférés: 2016. január 25.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mecca című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Mecca
A Wikimédia Commons tartalmaz Mekka témájú médiaállományokat.