Mekka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mekka (مكة المكرمة, Makkah al-Mukarramah)
A Maszdzsid al-Harám
A Maszdzsid al-Harám
Közigazgatás
Ország Szaúd-Arábia
tartomány Mekka
Alapítás évei. e. 2000
Polgármester Osama Al-Bar
Körzethívószám +966-2
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 675 368 fő (2010) +/-
– agglomeráció2,053,912 fő
– elővárosokkal1,700,000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Terület850 km²
– elővárosokkal1200 km²
IdőzónaMoszkvai idő (UTC+3)
Elhelyezkedése
Mekka (Szaúd-Arábia)
Mekka
Mekka
Pozíció Szaúd-Arábia térképén
é. sz. 21° 25′ 21″, k. h. 39° 49′ 34″Koordináták: é. sz. 21° 25′ 21″, k. h. 39° 49′ 34″
Mekka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mekka témájú médiaállományokat.

Mekka IPA: [ˈmɛkə] vagy Makkah IPA: [ˈmækə] (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) város Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tenger-től 80 kilométerre.

Mekka Mohamed próféta szülőhelye, ezért a muszlim hitűek első számú zarándokhelye. A város lakóinak száma 1 294 168 (a 2004-es statisztika szerint).

Minden muszlim hívőnek életében – ha módja van rá – legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába.

A város[szerkesztés]

Mekka Hedzsa arab tartomány fővárosa, az iszlám világ legszentebb helye. 277 m-rel a tengerszint felett helyezkedik el, hegyekkel van körbevéve. A körfalakon és egy kis erődön kívül a város védelmére szolgált a völgy keleti részében egy magaslaton épített, vastag falakkal és tornyokkal ellátott citadella.

Mekka középpontjában található a Maszdzsid al-Haram, a Szent Mecset. A városban található az iszlám hívők legnagyobb szentsége, a Kába szentély, a Kába-kő. Közelében látható a külön épülettel körülfogott sós vizű Zemzem-kút. A Kaabán és a búcsújárás céljául szolgáló főmecseten kívül a város közelében vannak a vallásos hit által szentnek tartott helyek, mint egyes szentek sírjai, az Abu-Kubeisz, Dsebel-al-nur stb. nevű helységek, amelyekhez számos legenda fűződik.

A város szívében található Kába-szentély az iszlám világ központja, ahová Mohamed próféta élete alkonyán tett zarándoklata óta folyamatosan – napjainkban évente több millióan – érkeznek a hívők a világ minden részéből, hogy dicsőítsék Allah nagyságát és kifejezzék a muszlimok egységét és az iszlám vallás egyetemességét.

Éghajlat[szerkesztés]

Mekka éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)37,438,342,444,749,449,649,849,749,447,041,238,449,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)30,531,734,938,742,043,843,042,842,840,135,232,038,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)18,819,121,124,527,628,629,129,528,925,923,020,324,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)11,010,013,015,620,322,023,423,422,018,016,412,410,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)21361010155152322112
Havi napsütéses órák száma2602462822823043213132982823012642483401
Forrás: Jeddah Regional Climate Center[1] , Deutscher Wetterdienst (sun, 1986–2000)[2]


Közlekedés[szerkesztés]

A városnak nincs nyilvános repülőtere.

A kiraly 2018. szeptemberében adta át az új gyorsvasutat (Haramain HSR), ami az iszlám Szaúd-Arábiában található két szent városát, Mekkát és Medinát köti össze a Vörös-tenger partján fekvő kikötővároson, Dzsiddán keresztül.

Korszerű országutak kötik össze más városokkal.

Rengeteg zarándok érkezik a dzsiddai King Abdul Aziz nemzetközi repülőtérre (JED) vagy a Dzsidda Iszlám Kikötőbe (mindkettő a Vörös tenger partján lévő Dzsiddában van, a repülőtér a város északi részén). Dzsidda Mekkától kb. 70 km-re nyugatra található.

Története[szerkesztés]

A történészek szerint Mekka városa a történelem során fontos kereskedő város volt, és már jóval Mohamed próféta tevékenysége előtt alapították. Tény, hogy a város fontos, az ókorban is használatos kereskedelmi utak találkozási pontján fekszik. Már az iszlám megjelenése előtt is zarándokhely volt a Kaaba szentély, melyet állítólag Ábrahám alapított. A várost számos ókori földrajzi és történeti műben is említik, például Ptolemaiosznál. Eredeti neve a Koránban is említett Bakkah (= szoros, keskeny) volt, mely földrajzi elhelyezkedésére utal, a település ugyanis egy keskeny völgyben fekszik.

Mohamed próféta idejében a városban a legtekintélyesebb a Koreis (al-Qurašī) törzs volt, ehhez tartozott maga a próféta is. E törzsnek utódai máig is élnek a városban. Köztük a Hasszán-család ősidők óta a legtekintélyesebb; tagjaiból kerülnek ki a serifek. A khalifátus megdőlése idejében, a 10. században sikerült a szent városok fölötti uralmat magukhoz ragadniuk. A 13. század óta Katada fiai gyakorolják a serif-hegemóniát. Közülük kerül ki a nagyserif. A 14. században Mekka az oszmán szultánok hatalmába jutott, akik magukhoz ragadták a nagyserif kinevezésének jogát is. És bár hivatalosan Hedzsász török helytartója Mekkában is a kormányzó, a serif gyakorolja a lakosságtól támogatva a valódi hatalmat. 1803-ban a vahhábiták Mekkát is elfoglalták és kirabolták. De Mehemmed Ali egyiptomi pasa Arábia ellen vezetett expedíciója (1811–1813) uralmuknak csakhamar véget vetett. Ámbár Mehemmed Ali a szultán nevében foglalta el Hedzsaszt, ennek kormányát mégis önállósítani törekedett és megkísérelte a serifek hatalmát is megtörni, de hiába. 1840-ben Hedzsasz újra a Porta közvetlen hatalmába került.

1932-ben Abdul Aziz Bin Abdul Rahmán al-Szaúd elfoglalta az Arab-félsziget azon területét, ahol Mekka és Medina található, és megalapította a Szaúdi Királyságot. 1955-ben kibővítették és felújították a mecsetet. 1979 novemberében fegyveres iszlamista felkelők foglalták el a nagymecsetet, Dzsuhajmán al-Utajbi vezetésével. A szaúdi hadsereg francia terrorellenes egységek támogatásával, súlyos áldozatok árán tudta leverni a felkelést. 1985-ben Fahd ibn Abdul-Aziz király, „a két nagymecset őre” is újabb bővítéseket tett, mely 1992-ben fejeződött be.

Nem-muszlimok[szerkesztés]

A városba csak muszlim hívők léphetnek be, erre közlekedési táblák is figyelmeztetnek. A hívők dokumentumait a hatóságok szúrópróbaszerűen ellenőrzik, egyrészt a nem-hívők, másrészt az illegális bevándorlók kiszűrése céljából.

A város nevének írásmódja[szerkesztés]

Szaúd-Arábia kormánya az 1980-as évektől kezdve propagálja a város nevének új írásmódját, ami Makkah al-Mukarramah, vagy röviden: Makkah, mert ennek jelentése (Mekka, az áldott) közelebb van az arab nyelvű eredeti jelentéséhez.

Panoráma[szerkesztés]

Mekka (2012-ben)
Mekka (2012-ben)

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Climate Data for Saudi Arabia. Jeddah Regional Climate Center. [Hiba: Érvénytelen idő.-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. Klimatafel von Mekka (al-Makkah) / Saudi-Arabien (german nyelven). Baseline climate means (1961–1990) from stations all over the world. Deutscher Wetterdienst

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mecca című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Mecca
A Wikimédia Commons tartalmaz Mekka témájú médiaállományokat.