Gudzsarát
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Gudzsarát | |
.svg) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  India |
| Főváros | Gandhinagar |
| Legnagyobb város | Ahmadábád |
| Rövidítés | IN-GJ |
| Hivatalos nyelv | gudzsaráti |
| Alapítás | 1960. május 1. |
| Kerületek | 25 |
| Terület | 196 024 km², 7. a listán |
| Időzóna | Indian Standard Time |
| Törvényhozás | |
| Típusa | Egykamarás parlament |
| törvényhozás létszáma | 182 |
| Kormányzó | Acharya Devvrat |
| Főminiszter | Bhupendrabhai Patel |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 60 383 628 fő (2011) |
| Rangsorban | 10. |
| Népsűrűség | 258 fő/km² |
| Gudzsarát weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gudzsarát témájú médiaállományokat. | |
Gudzsarát (gudzsarátiul: ગુજરાત, IPA: [ˌɡʊdʒəˈrɑːt] ⓘ) India egyik állama az ország északnyugati részén. Fővárosa Gandhinagar.
Földrajz
[szerkesztés]
Szomszédai északon Rádzsasztán, keleten Madhja Prades, délkeleten Mahárástra államok, délen Dadra és Nagar Haveli és Daman és Diu szövetségi terület, délnyugaton az Arab-tenger partvidéke határolja, északnyugaton pedig Pakisztán Szindh tartománya.
Az állam az Arab-tenger mellett található. A tengerpart hossza 1600 km. Két nagy öble a Khambhati-öböl (Cambay-öböl) és a Kutchi-öböl. A kettő között terül el a Kathiawar-félsziget (Szaurástra régió). Északnyugati részén, a pakisztáni határon (Kutch régió) terül el a kutchi sós mocsarak vidéke, ami régen az Arab-tenger része volt, de kiszáradt. Délkeleti része a Lata régió.
Fő folyói a Mahi, a Narmada, a Sabarmati és a Tapi (Tapti).
Történelem
[szerkesztés]Az ősi időkben a terület az Indus-völgyi civilizációhoz tartozott.
A középkorban az Arab Birodalom keleti szomszédja volt. A 8. században az arab hódítók kiterjesztették uralmukat az Induson túlra. A 8-10 század között délen a Rastrakuta Birodalom, keleten a Pála Birodalom uralkodott. A Gudzsaráti Szultanátus 1394-ben függetlenedett a Delhi Szultanátustól. A tengerparti Szaruástra régióban több kisebb királyság adott menedéket az iszlám elől menekülő kereskedőknek.
1509-ben a portugálok a Diui tengeri csatában legyőzték a Szultanátus flottáját, és ez megnyitotta az utat a portugálok keleti terjeszkedése előtt.
1573-ben a Mogul Birodalom annektálta a Gudzsaráti Szultanátust. Az 1591-es Bhuchar Mori csatában a Mogul Birodalomhoz tartozó, Szaruástra régióbeli Dzsunadagh Állam és Halvad Állam hadseregei a Gudzsaráti Szultanátus utolsó uralkodójának seregét győzték le.
A brit időkben, 1843-tól a Bombay Elnökséghez tartozott. Irányítását a Baroda, Nyugat-India és Gudzsarát államok ügynöksége végezte. 1936-ban a Bombay Elnökségről leválasztották Szindh tartományt. 1947-ben Brit Indiát domíniumokra osztották, Indiára és Pakisztánra, és a kis fejedelmi államok eldönthették, hogy hová akarnak tartozni.
1947-ben létrejött Kutch Állam, amit 1948-ban India annektált.
1948-ban kb. 200 fejedelmi államból (pl. Dzsunagadh állam) létrejött a Kathiawar-félsziget déli részén Szaurástra Egyesült Állam, ami ugyanabban az évben India része lett.
1950-ben India köztársaság lett, megalakult Bombay szövetségi állam. 1956-ban Kutch Államot és Szaurástra Egyesült Államot beolvasztották Bombay szövetségi államba.
Gudzsarátot 1960-ban választották le Bombay szövetségi államról.
2001. január 26-án 7,7-es erősségű földrengés rázta meg a vidéket. 20 ezer ember meghalt, 200 ezer eltűnt.
Demográfia
[szerkesztés]Népessége
[szerkesztés]| 2011 | 60 383 628
|
Nyelv
[szerkesztés]Nyelvi megoszlás: az állam uralkodó nyelve a gudzsaráti, amelyet a lakosság 84,5%-a használ. További nyelvek: bhili 4,8%, hindi 4,7%, szindhi 1,9%, maráthi 1,5%, urdu 1,2%, egyéb 1,4%.[1]
Vallás
[szerkesztés]- Lásd még: A vallás Indiában.
Vallási megoszlás 2011-ben:[2] hindu 89%, muszlim 9,3%, dzsaina 1%.
Városok
[szerkesztés]
A legnagyobb városok a 2011-es népszámlálás alapján:
| Város | Népesség (2011-ben)[3]) |
|---|---|
| Ahmadábád | 6 361 084 |
| Szúrat | 4 591 246 |
| Vadodara | 1 822 221 |
| Rádzskot | 1 390 640 |
| Bhávnagar | 605 882 |
| Dzsámnagar | 600 943 |
| Anand | 288 095 |
Közigazgatás
[szerkesztés]
Az állam 33 körzetre van felosztva:[4]
| Körzet | Székhely | Terület | Népesség (2011) |
Népsűrűség |
|---|---|---|---|---|
| Ahmadábád | Ahmadábád | 8 099 km² | 7 208 200 | 890 fő/km² |
| Amreli | Amreli | 7 383 km² | 1 513 614 | 205 fő/km² |
| Anand | Anand | 2 940 km² | 2 090 276 | 711 fő/km² |
| Aravalli* | Modasa | km² | ||
| Banaskantha | Palanpur | 10 745 km² | 3 116 045 | 290 fő/km² |
| Bharuch | Bharuch | 6 516 km² | 1 550 822 | 238 fő/km² |
| Bhávnagar | Bhávnagar | 9 993 km² | 2 877 961 | 288 fő/km² |
| Botad* | Botad | km² | ||
| Chhota Udaipur* | Chhota Udaipur | km² | ||
| Dahod | Dahod | 3 654 km² | 2 126 558 | 582 fő/km² |
| Dang | Ahwa | 1 758 km² | 226 769 | 129 fő/km² |
| Devbhumi Dwarka* | Khambhalia | km² | ||
| Dzsámnagar | Dzsámnagar | 14 112 km² | 2 159 130 | 153 fő/km² |
| Dzsúnágarh | Dzsúnágarh | 8 846 km² | 2 742 291 | 310 fő/km² |
| Gandhinagar | Gandhinagar | 2 102 km² | 1 387 478 | 660 fő/km² |
| Gir Somnath* | Veraval | km² | ||
| Kachchh | Bhuj | 45 442 km² | 2 090 313 | 46 fő/km² |
| Kheda | Kheda | 4 249 km² | 2 298 934 | 541 fő/km² |
| Mahisagar* | Lunawada | km² | ||
| Mehsana | Mehsana | 4 389 km² | 2 027 727 | 462 fő/km² |
| Morbi* | Morbi | km² | ||
| Narmada | Rajpipla | 2 759 km² | 590 379 | 214 fő/km² |
| Navsari | Navsari | 2 210 km² | 1 330 711 | 602 fő/km² |
| Panchmahal | Godhra | 5 215 km² | 2 388 267 | 458 fő/km² |
| Patan | Patan | 5 738 km² | 1 342 746 | 234 fő/km² |
| Porbandar | Porbandar | 2 298 km² | 586 062 | 255 fő/km² |
| Rádzskot | Rádzskot | 11 209 km² | 3 799 770 | 339 fő/km² |
| Sabarkantha | Himmatnagar | 7 400 km² | 2 427 346 | 328 fő/km² |
| Surat | Szúrát | 4 418 km² | 6 079 231 | 1 376 fő/km² |
| Surendranagar | Surendranagar Dudhrej | 10 514 km² | 1 755 873 | 167 fő/km² |
| Tapi | Vyara | 3 239 km² | 806 489 | 249 fő/km² |
| Vadodara | Vadodara | 7 546 km² | 4 157 568 | 551 fő/km² |
| Valsad | Valsad | 3 036 km² | 1 703 068 | 561 fő/km² |
* A csillaggal jelöltek 2011 után alapított körzetek.
Turizmus
[szerkesztés]- Palitana
- Somnath Mahadev-templom (Somnath)
- Laxmi Vilas palota (Vadodara)
- Swaminarayan Akshardham (Gandhinagar)
- Shree Swaminarayan Temple Bhuj (Bhuj)
- Ahmadábád templomai
- Rani Ki vav (Patan)
- Dvarka
- Nap Templom, Modhera
- Gir Nemzeti Park
- Csampáner–Pávágarh Régészeti Park
Galéria
[szerkesztés]-
Rann Utsav Fesztivál -
Rani-ki-Vav -
Champaner-Pavagadh -
Aina Mahal, Bhuj -
Ahmadábád, Navaratri -
-
Baroda, Laxmi Vilas -
-
Kutchi sós mocsarak -
Modhera -
Garba-táncosok
.jpg)
.jpg)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Gujarat című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Census of India 2001
- ↑ Population by religion community - 2011. Census of India, 2011.
- ↑ 'Urban Agglomerations Census 2011' (angol nyelven)
- ↑ Census of India 2011: Provisional Population Totals. Paper 1 of 2011: Gujarat. (PDF; 16,7 MB)
További információk
[szerkesztés]
|
Ez az indiai közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
