Jevgenyij Lvovics Svarc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jevgenyij Lvovics Svarc
Élete
Született 1896. október 21.
 Oroszország, Kazany
Elhunyt 1958. január 15. (61 évesen)
 Szovjetunió, Leningrád
Sírhely Bogoszlovszkoje temető
Nemzetiség orosz
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) dráma
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Jevgenyij Lvovics Svarc témájú médiaállományokat.

Jevgenyij Lvovics Svarc (Шварц, Евгений Львович), (Kazany, 1896. október 21. – Leningrád (ma Szentpétervár), 1958. január 15.) szovjet író, drámaíró, forgatókönyvíró.

Több mint húsz színdarab és bábjáték szerzője, nyolc játékfilm forgatókönyvírója.

Élete[szerkesztés]

Orvoscsaládba született. Apja a kazanyi orvosegyetemen tanult, anyja szülészként végzett. Az apja kemény, szigorú férfi volt, míg édesanyja szelíd, kedves asszony. Úgy tartják, hogy ezért Svarc már gyerekkorában képessé vált a világ különös kétértelműségének észrevételére. Bonyolult lelkületű gyerek volt. Igen hamar megtanult olvasni, és arról álmodozott, hogy regényíró lesz. Kitalált mindenféle történeteket, melyekkel halálra rémisztette magát.

Az 1910-es évek végén a moszkvai jogi karon tanult, de két évet elvégezvén végképp szakított a jogi pályával; életét az irodalomnak és a színháznak szentelte. Kezdő színészként a doni Rosztovba költözött, és beiratkozott egy színésztanodába. Mellette egy újságnál dolgozott, ahol megismerkedett Nyikolaj Olejnyikovval, akivel barátokká, és szerzőtársakká váltak.

1921-ben Szentpétervárra költözött a rosztovi színtársulattal.

Egy ideig Kornyej Csukovszkij titkáraként dolgozott. Tárcáit 1923-ban kezdte a lapokban publikálni. 1924-ben Szamuil Marsak mellett dolgozott a GOSZIZDAT-nál (Állami Könyvkiadó). Ugyanekkor közel került az írószövetség tagjai közé.

Műveiben a mesék szimbólumvilágát arra használja, hogy korának politikai és ideológiai viszonyait ábrázolja. A darabjai közül többet megfilmesítettek.

Színdarabjai[szerkesztés]

  • Ундервуд, 1928
  • Пустяки (Semmiségek) 1932
  • Клад (A kincs) 1934
  • Голый король (A király meztelen), 1934
  • Похождения Гогенштауфена, 1934
  • Красная шапочка (Piroska és a farkas), 1936
  • Снежная королева (A Hókirálynő), 1939
  • Кукольный город (Bábok városa), 1939
  • Тень (Az árnyék), 1940
  • Сказка о потерянном времени (Mese az eltűnt időről), 1940
  • Дракон (A sárkány), 1944
  • Сказка о храбром солдате, 1946
  • Сто друзей (Száz barát), 1948
  • Два клена, 1953
  • Обыкновенное чудо (Hétköznapi csoda), 1956
  • Повесть о молодых супругах (Egy ifjú pár története), 1957

Magyarul[szerkesztés]

  • Elsőosztályosok. Ifjúsági regény; ford. M. Nikodémusz Elli; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1949
  • Jevgenyij Svarc–Ilja Frezː A mi gyárunk; ford. Vári György; Ifjúsági, Bp., 1951
  • Mindennapi csoda. Mesejáték; ford. Vas Zoltán; Színháztudományi Intézet, Bp., 1963 (Világszínház)
  • A sárkány; ford. Gál M. Zsuzsa; Színháztudományi Intézet, Bp., 1967 (Világszínház)
  • Drámák; ford. Bojtár Endre et al., vál. Osztovits Levente, utószó Nemes G. Zsuzsa; Európa, Bp., 1976 (A király meztelen, Az árnyék, Hétköznapi csoda, A sárkány) ISBN 963-07-0637-7

Magyar előadások[szerkesztés]

Forgatókönyvek[szerkesztés]

  • Золушка (Hamupipőke), 1945
  • Каин XVIII (XVIII. Káin), 1947 (forg.könyv; film: 1963)
  • Первоклассница (Elsős kislány), 1948
  • Дон-Кихот (Don Quijote), 1957
  • Марья-искусница, 1959
  • Снежная королева (Hókirálynő), 1966

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]