Ugrás a tartalomhoz

Alekszandr Alekszandrovics Blok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alekszandr Blok
A fiatal Blok
A fiatal Blok
Született1880. november 28.
Szentpétervár
Elhunyt1921. augusztus 7. (40 évesen)
Petrográd
Állampolgársága
Nemzetiségeorosz
HázastársaLioubov Blok (1903–)[1]
GyermekeiAleksandr Kuleshov
SzüleiAlexandra Beketova
Aleksandr Blok
Foglalkozása
IskoláiSzentpétervári Állami Egyetem
Halál okaszívbelhártya-gyulladás
SírhelyeLityeratorszkije mosztki (Alexander Blok Grave)
Írói pályafutása
Jellemző műfajokköltészet
Irodalmi irányzatszimbolizmus
Fontosabb műveiThe Twelve
Alekszandr Blok aláírása
Alekszandr Blok aláírása
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Alekszandr Blok témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Blok témájú médiaállományokat.

Alekszandr Alekszandrovics Blok (oroszul: Алекса́ндр Алекса́ндрович Блок, Szentpétervár, 1880. november 28. – Petrográd, 1921. augusztus 7.) orosz költő és drámaíró, az orosz szimbolizmus egyik meghatározó alakja.

Élete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Blok értelmiségi családba született, édesapja, Alekszandr Lvovics jogászprofesszor, édesanyja, Alekszandra Andrejevna Beketova a Szentpétervári Egyetem rektorának művelt lánya volt,[2] aki maga is írogatott és műfordított.[3] Anyja irodalmi műveltsége nagy hatással volt fejlődésére.[4] Nem sokkal születése után szülei elváltak, Blok a legtöbb időt anyai nagyapjánál töltötte vidéken. 1889-ben édesanyja újra férjhez ment, Franc Felikszovics Kublickij-Piottuh katonatiszthez.

Blok 16 évesen lett színházrajongó, jórészt Shakespeare darabjai keltették fel az érdeklődését.[5] 1898-ban felvették a pétervári egyetem jogi karára, 1901-ben átjelentkezett a történelmi-filológiai karra, ahol 1906-ban végzett. 1903-ban feleségül vette a neves orosz kémikus, Mengyelejev lányát, Ljubov Mengyelejevát.

Első versét ötévesen írta,[2] először 1903-ban publikált. Korai verseit házassága ihlette, stílusára, egyéniségére Puskin költészete és Vlagyimir Szolovjov filozófiája volt hatással.[2] Első önálló kötete 1904-ben jelent meg Versek a Szépséges Hölgyről (Стихи о прекрасной даме) címmel, mely lírai monológokat tartalmaz.[4]

A forradalmi események lírájára is hatással voltak. A misztikus szerelmes versek helyét a városi lét kérdései, a forradalmi események és azok hatásai vették át. Sok kritikusa, köztük barátja, Andrej Belij is úgy vélte, Blok „elárulta” korábbi ideáljait.[2] Blok ez idő tájt kezdett el az alkoholhoz fordulni.[5] Verselése is megváltozott, korábban a verselés, hangzás volt fontos számára, majd egyre inkább átvette ezek helyét a szabadvers.[5] Szimbólumai egyre sötétebbek lettek, a várost lélektelen, pokoli helyként élte meg, ahol nem várja más, csak magány és bánat.[5] Míg felesége egy orosz színtársulattal turnézott, Blok több rövid életű kapcsolatba bonyolódott, egyre többet ivott, egészsége elkezdett romlani. Az 1917-es forradalom után egy ideig a bolsevikokat pártolta, de hamar kiábrándult az új rendszerből.[2]

1919-ben a Bolsoj Színház igazgatója lett, mellette irodalmi folyóiratot szerkesztett. 1921-re betegsége súlyosbodni kezdett, nem tudott járni, és egyre azt hajtogatta, hogy nem hallja már a költészet zenéjét. Makszim Gorkij megpróbált neki vízumot szerezni, hogy külföldre utazhasson gyógykezelésre, de a vízumot csupán egy nappal halála előtt kapta meg.[6]

Művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei közül néhány, a teljesség igénye nélkül:

  • Versek a Szépséges Hölgyről (1904, Стихи о прекрасной даме)
  • Hóálarc (1907, Снежная маска)
  • Komédiásdi (1906, Балаганчик) – dráma
  • Tizenketten (1918, Двенадцать)

Magyarul

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Oroszország; ford. Faludi Iván; Skyten, Berlin, 1921
  • A tizenkettő; ford., jegyz. Lányi Sarolta, bev. Trockij Leó, előszóford. Magyar Lajos, fametszetek Bényi Sándor; Vereinigung Internat. Verlagsanst, Berlin, 1923 (Munka és tudás könyvtára)
  • Válogatott versek; vál., ford. Lator László; Európa, Budapest, 1959
  • Alekszandr Blok válogatott művei; vál. Pór Judit, ford. Fodor András et al., jegyz. Bakcsi György; Európa, Budapest, 1972
  • Alekszandr Blok válogatott versei; vál., ford. előszó, jegyz. Lator László; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1976 (A világirodalom gyöngyszemei)
  • Dvenadcaty / Tizenketten; ford. Lator László, ill. Bognár Árpád; Magyar Helikon, Budapest, 1976
  • Alekszandr Blok versei; ford. Lator László, Veress Miklós; Európa, Budapest, 1977 (Lyra mundi)
  • A cári hatalom végnapjai; ford. Recski Ágnes, jegyz. Bakcsi György; Európa, Budapest, 1987
  • Orosz szimbolista költők; ford. Baka István; Délmagyarország, Szeged, 1995
  • Sztyihotvorenyija / Versek; ford. Galgóczy Árpád; Eötvös, Budapest, 2000 (Eötvös klasszikusok)

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Arkady Belinkov – Oleg Nikolaevič Mihajlov (1962). "Блок А." Concise Literary Encyclopedia, 1st volume (orosz nyelven). 1. Moszkva: The Great Russian Encyclopedia.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. 1 2 3 4 5 Britannica Encyclopedia
  3. ↑ Encyclopedia of World Biography
  4. 1 2 "Az orosz szimbolizmus". 2010. február 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. augusztus 4.
  5. 1 2 3 4 Encyclopedia of Soviet Writers
  6. ↑ Orlando Figes. A People's Tragedy: The Russian Revolution 1891-1924, 1996, ISBN 0-7126-7327-X, pages 784-785

Irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Alexander Blok
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Blok témájú médiaállományokat.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Alekszandr Alekszandrovics Blok témában.
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alekszandr_Alekszandrovics_Blok&oldid=29384962”