Nyikolaj Szemjonovics Leszkov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyikolaj Szemjonovics Leszkov
Nyikolaj Leszkov Valentyin Szerov 1894-es festményén
Nyikolaj Leszkov Valentyin Szerov 1894-es festményén
Született 1831. február 16.
Gorohovo
Elhunyt 1895. március 5. (64 évesen)
Szentpétervár
Sírhely Literatorskie mostki
Állampolgársága orosz
Nemzetisége orosz Oroszország
Foglalkozása
Művészneve M. Sztyebnyickij

Nikolai Leskov signature.svg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Szemjonovics Leszkov témájú médiaállományokat.

Nyikolaj Szemjonovics Leszkov (orosz betűkkel: Николай Семёнович Лесков; Gorohovo, 1831. február 16.Szentpétervár, 1895. március 5.) orosz író. Írói álneve M. Sztyebnyickij.

Földbirtokos családban, jó feltételek közt élt tizenhat éves koráig, amikor szülei halála miatt munkába kellett állnia. Orjolban és Kijevben volt hivatali állása, egyetemre járt, kapcsolatot tartott fenn az ukrán vezető értelmiségiekkel. Hivatali kötelezettségeiből adódóan Oroszország távoli területeire is eljutott. Újságíróként kezdte irodalmi munkásságát. Legismertebb novellája a Kisvárosi Lady Machbeth. Az akkori történelmi helyzetben nagy figyelmet keltett antinihilista regényeivel. Nagy hatással volt rá az ókereszténység és az orosz népi vallásosság is, ami műveiben is markánsan megjelent (pl. A lepecsételt angyal), de végül elfordult a pravoszláviától.

Művei[szerkesztés]

  • Nincs menekvés (1864)
  • Mellőzöttek (1865)
  • Kések élén (1870–71)
  • Gyűlölködők (1870–1871)
  • Kisvárosi Lady Machbeth (Леди Макбет Мценского уезда) (1865)
  • Papi gyülekezet (1872)
  • Az elvarázsolt zarándok (1873)
  • A lepecsételt angyal (1873)
  • A balkezes (Левша) (1881)

Feldolgozások[szerkesztés]

Sosztakovics operát írt a Kisvárosi Lady Machbetből Katyerina Izmajlova címmel, Vittorio De Sica pedig filmet készített belőle.

Magyar fordításai[szerkesztés]

  • Lyeszkov: Sganarelle; ford. Dobosi Pécsi Mária; Légrády Ny., Bp., 1925
  • N. Sz. Ljeszkovː A halhatatlan Golovan. Két elbeszélés; ford. Haiman Hugó; Kner, Gyoma, 1927
  • Nikoláj Lyeszkovː A rém. Regény; ford. Moly Tamás; Tolnai, Bp., 1928 (Tolnai regénytára)
  • Nikoláj Lyeszkovː A gonosztevő. Regény; ford. Moly Tamás; Tolnai, Bp., 1929 (Tolnai regénytára)
  • Az elvarázsolt zarándok. Regény, 1-2.; Tolnai, Bp., 1929 (Tolnai regénytára)
  • Ljeszkov Nyikoláj Szemjonovicsː A vasakarat; ford. Gáspár Endre; Franklin, Bp., 1948 (Külföldi regényírók)
  • Nyikolaj Ljeszkovː Az elvarázsolt zarándok. Regény; ford. Moly Tamás; Révai, Bp., 1949 (Révai könyvtár)
  • Vasakarat és egyéb elbeszélések; ford. Devecseriné Guthi Erzsébet, Gyöngyi László; Új Magyar Kiadó, Bp., 1952
  • Kisvárosi Lady Macbeth; ford. Gyöngyi László; Európa, Bp., 1957
  • Kisregények és elbeszélések; utószó Murányi-Kovács Endre, ford. Devecseriné Guthi Erzsébet et al.; Európa, Bp., 1958 (Orosz remekírók)
  • Az elvarázsolt zarándok. Regény; utószó Murányi Kovács Endre, ford. Gellért György; Szlovák Szépirodalmi Kiadó, Bratislava, 1959 (Olcsó könyvtár)
  • Papi gyülekezet. Regény; utószó Apostol András, ford. Institoris Irén; Európa, Bp., 1965
  • Olvasók színháza. Pódiumjátékok; Leszkov et al. elbeszéléseit átdolg. Bicskei Gábor et al.; NPI, Bp., 1971 (Színjátszók kiskönyvtára)
  • A lepecsételt angyal. Kisregények és elbeszélések; vál. Katona Erzsébet, utószó Bárány György, ford. Devecseriné Guthi Erzsébet et al.; Európa, Bp., 1979 (A világirodalom remekei)
  • A bolha. Mese a tulai kancsal balogról meg az acélbolháról; ford. Devecseriné Guthi Erzsébet; Móra, Bp., 1990

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]