Szergej Olegovics Prokofjev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szergej Olegovics Prokofjev
Élete
Született 1954. január 16.
Moszkva, Szovjetunió
Elhunyt 2014. július 26. (60 évesen)
Dornach, Svájc
Nemzetiség orosz
Szülei Oleg Prokofjev
Szofja Prokofjeva

Szergej Olegovics Prokofjev (oroszul: Сергей Олегович Прокофьев) (Moszkva, 1954. január 16.Dornach, 2014. július 26.) orosz író, antropozófus.

Élete[szerkesztés]

Apja Oleg Szergejevics Prokofjev (1928–1998) festő, szobrász, költő volt, anyja Szofja Leonyidovna Fejnberg (* 1928) író, dramaturg. Művelt családban nőtt fel – nagyapja Szergej Prokofjev zeneszerző, szülei művészek –, festészetet és művészettörténetet tanult a moszkvai művészeti főiskolán.

Már fiatal diák korában komolyan érdeklődött a keleti kultúrák és filozófiák iránt. 14 éves korában, egy Krím-félszigeti nyaralás alkalmával, a család ismerősének, Makszimilian Volosinnak a házában hatalmas könyvtárra lelt, ahol először találkozott Rudolf Steiner műveivel, amelyek életre szóló hatást gyakoroltak rá.

Az egykori Szovjetunióban igen jelentős „földalatti” antropozófus mozgalomra lelt, tagjaival együttműködve egyre jobban elmélyült a szellemtudományban. Előbb Leningrádban, majd Moszkvában ismerte meg az akkor még tiltott antropozófiát. Rudolf Steiner misztériumdrámáiban két szerepet is vállalt.

1981 decemberében utazhatott először Nyugat-Európába egy csak Nagy Britanniába érvényes vízummal – apja ekkor már ott élt – ő viszont leszállt a zürichi repülőtéren, és Dornach felé vette útját, a Goetheanumba, az antropozófia központjába, ahol nem sokkal később már fiatal kora ellenére figyelemre méltó előadásokat tartott. Haláláig Svájcban élt, jelentős antropozófiai tevékenységet folytatott. Könyveit az antropozófia alapvető műveiként tartják számon.

1990-ben egyik újjáalapítója volt az Orosz Antropozófiai Társaságnak. 2001-től kezdve az Általános Antropozófiai Társaság vezetőségének tagja volt. Többször tartott Budapesten is előadásokat.

Felesége Astrid Prokofieff-Seufert, Waldorf-tanár volt.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Rudolf Steiner und die Grundlegung der neuen Mysterien (1982)
    • Рудольф Штайнер и краеугольные мистерии нашего времени (1992)
  • Der Jahreskreislauf als Einweihungsweg zum Erleben der Christus- Wesenheit (1986)
  • Die zwölf heiligen Nächte und die geistigen Hierarchien (1986); A tizenkét Szent Éjszaka és a Szellemi Hierarchiák[1]
  • Die geistigen Quellen Osteuropas und die künftigen Mysterien des Heiligen Gral (1989);
    • Духовные судьбы России и грядущие мистерии Святого Грааля (1995)
  • Die okkulte Bedeutung des Verzeihens (1991); A megbocsátás okkult jelentősége[2][3]
  • Der Osten im Lichte des Westens I. Die Lehre von Agni Yoga aus der Sicht der christlichen Esoterik (1992)
  • Das Rätsel des Demetrius (1992)
    • Тайна царевича Дмитрия (2001)
  • Die prophetische Byline (1992)
  • Die geistigen Aufgaben Mitteleuropas und Osteuropas (1993)
  • Der Jahreskreislauf und die sieben Künste (1994)
  • Die Karmaforschung Rudolf Steiners und die Aufgaben der Anthroposophischen Gesellschaft (1994)
  • Der Fall Tomberg. Anthroposophie oder Jesuitismus (1995)
    • Нынешние последователи Томберга и их планы (1998)
  • Die himmlische Sophia und das Wesen Anthroposophie (1995); Az égi Szófia és az Antropozófia lény (Genius, 2004)
  • Die Mysterien der Hirten und der Könige im Lichte der Anthroposophie (1998)
  • Die Anthroposophische Gesellschaft und das Wesen Anthroposophia (1999)
  • Die Begegnung mit dem Bösen und seine Überwindung in der Geisteswissenschaft – Der Grundstein des Guten (1999)
  • Der Bolschewismus als Initiationsprinzip des Bösen (1999); A bolsevizmus mint a gonosz beavatási princípiuma[4]
    • Встреча со злом и его преодоление в духовной науке. Камень основы добра (2003)
  • Ewige Individualität. Zur karmischen Novalis (1999)
    • Вечная индивидуальность. Очерк кармической биографии Новалиса (2000)
  • Der Osten im Lichte des Westens II. Die Lehre von Alice Bailey aus der Sicht der christlichen Esoterik (2001)
  • Der Osten im Lichte des Westens III. Die Geburt der christlichen Esoterik im 20. Jahrhundert und die ihr widerstrebenden okkulten Mächte (2002)
  • Die Grundsteinmeditation als Schulungsweg (2002)
  • Menschen mögen es hören (2002)
  • Novalis und Goethe (2002)
  • Die Grundsteinmediation. Ein Schüssel zu den neuen Christlichen Mysterien (2003)
  • Das Geheimnis der zwei Johannes-Gestalten an der Zeitwende (2004)
  • Die Beziehung des späteren Tomberg zu Rudolf Steiner und zur Anthroposophie (2004)
  • General von Magenschmerz und andere (2004)
  • Zusammengepresst. Wesenszüge von Internet und HHD (2004)
  • Was ist Anthroposophie? (2005)
  • Anthroposophie und „Die Philosophie der Freiheit” (2006)
  • Von der Beziehung zu Rudolf Steiner (2006)
  • Der Hüter der Schwelle und die «Philosophie der Freiheit» (2007)
  • Friedrich Schiller und die Zukunft der Freiheit (2007)
  • Maximilian Woloschin (2007)
  • Die esoterische Bedeutung gemeinsamer geisteswissenschaftlicher Arbeit (2008)
  • Das Mysterium der Auferstehung im Lichte der Anthroposophie. Freies Geistesleben, Stuttgart 2008
  • Vorträge zur anthroposophischen Christologie (szerzőtárs:Peter Selg), Verlag des Ita Wegman Instituts, Arlesheim, 2009–2011
    • 1. kötet: Die Wiederkunft des Christus im Ätherischen. Zum Fünften Evangelium. 2009
    • 2. kötet: Das erste Goetheanum und seine christologischen Grundlagen, 2009
    • 3. kötet: Die Christologie des Buches „Die Geheimwissenschaft im Umriss“, 2010
    • 4. kötet: Die Weihnachtstagung und die Begründung der Neuen Mysterien, 2011
  • Warum wird man Mitglied der Freien Hochschule für Geisteswissenschaft? (2010); A Michael iskola és a Michael kultusz (Magyarországi Camphill Egyesület, 2010)[1]
  • Das Erscheinen des Christus im Ätherischen. Geisteswissenschaftliche Aspekte der ätherischen Wiederkunft. Verlag am Goetheanum, Dornach 2010
  • Das Leben schützen. Ärztliche Ethik und Suizidhilfe (szerzőtárs:Peter Selg). Verlag am Goetheanum, Dornach 2010
  • Der Einweihungsweg Rudolf Steiners und das Geheimnis des Ich. Ein Beitrag zum Bologna-Vortrag Rudolf Steiners. Verlag am Goetheanum, Dornach, 2011
  • Warum wird man Mitglied der Anthroposophischen Gesellschaft? Verlag am Goetheanum, Dornach, 2011
  • Die Skulpturgruppe Rudolf Steiners. Eine Offenbarung des geistigen Zieles der Menschheit und der Erde. Verlag am Goetheanum, Dornach, 2011
  • Das Rätsel des menschlichen Ich. Eine anthroposophische Betrachtung. Verlag am Goetheanum, Dornach 2011; Az emberi én titka (fordította:Göröntsér Márton)
  • Wie stehen wir heute vor Rudolf Steiner? Verlag des Ita Wegman Instituts, Arlesheim, 2012
  • Und die Erde wird zur Sonne. Zum Mysterium Auferstehung. Verlag des Ita Wegman Instituts, Arlesheim, 2012
  • Die Esoterik der Anthroposophischen Gesellschaft. Verlag am Goetheanum, Dornach, 2012
  • „Zeitreisen“ – ein Gegenbild anthroposophischer Geistesforschung. Verlag am Goetheanum, Dornach, 2013
  • Das Michael-Mysterium. Verlag des Ita Wegman Instituts, Arlesheim, 2014
  • Die Begegnung mit dem Bösen und seine Überwindung in der Geisteswissenschaft. És: Der Grundstein des Guten, orosz nyelvről fordította: Ursula Preuss, 4. Auflage. Verlag am Goetheanum, Dornach, 2015 ISBN 978-3-7235-1541-9
  • Goethes "Faust" und das Geheimnis des Menschen, Verlag am Goetheanum, Dornach, 2016

Magyarul[szerkesztés]

  • Az égi Szófia és az Antropozófia lény; ford. Lénárd László; Genius, Bp., 2004
  • Szergej O. Prokofjev–Peter Selg: Krízis és kulmináció. Az antropozófia második századfordulója; szerk., ford. Korcsog Balázs; Genius, Bp., 2016

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sergej_O._Prokofieff című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.