Szergej Szergejevics Prokofjev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szergej Szergejevics Prokofjev
New Yorkban (1918)
New Yorkban (1918)
Életrajzi adatok
Született 1891. április 23.
Szoncovka, Orosz Birodalom
Elhunyt 1953. március 5. (61 évesen)
Moszkva, Szovjetunió
Sírhely Novogyevicsi temető
Házastársa
  • Lina Llubera
  • Mira Mendelssohn
Gyermekei Oleg Prokofiev
Iskolái Szentpétervári Konzervatórium
Pályafutás
Műfajok klasszikus zene
Hangszer zongora
Díjak
  • Sztálin-díj (1943, 1946, 1947, 1952)
  • Lenin-díj (1957)
  • Sztálin-díj (Symphony No. 5, 1946)
  • Munka Vörös Zászló érdemrendje
  • Emlékérem az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért
  • Royal Philharmonic Society Gold Medal (1944)
  • A Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Művésze
Tevékenység
IPI-névazonosító 00525444854

Szergej Szergejevics Prokofjev weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szergej Szergejevics Prokofjev témájú médiaállományokat.

Szergej Szergejevics Prokofjev, oroszul: Сергей Сергеевич Прокофьев (Szoncivka, 1891. április 23.Moszkva, 1953. március 5.) szovjet-orosz zeneszerző és zongoraművész, a 20. század egyik legkiemelkedőbb zeneszerzője.

Élete[szerkesztés]

1891. április 23-án született az ukrajnai Szoncivkában, az Orosz Birodalomban. Édesanyja segítségével – aki zongorázni tanította – kisgyermekkorában kezdte meg zenei tanulmányait. Ötéves korában már zongoradarabokat komponált, nyolcévesen pedig már operát írt. 1903-ban kezdte el tanulmányait a pétervári konzervatóriumban, ahol többek között Rimszkij-Korszakov is a tanára volt.

1908-ban lépett fel először, saját művének, az Ördögi látomásoknak a bemutatásával. 1914-ben bemutatták a Szkíták című zenekari szvitjét, ami feltűnést keltett. Ugyanebben az évben kapta meg diplomáját, és Anton Rubinstein díjjal tüntették ki első nagy műve, a Desz-dúr zongoraverseny előadásáért. 1918-ban koncertkörútra indult Szibérián, Japánon és Honolulun keresztül az Egyesült Államokba. 1921-ben mutatták be a chicagói opera megrendelésére írott operáját, A három narancs szerelmesét.

Ezután tíz évig Párizsban élt. 1927-ben hazalátogatott a Szovjetunióba, ahol lelkesen ünnepelték az akkor már világhírű zeneszerzőt. A Perszimfansz dirigens nélküli zenekarral is fellépett. 1932-ben – a szovjet rendszerrel kapcsolatos összes kétsége dacára – hazatért. 1935-ben komponálta meg a Rómeó és Júlia balettzenéjét.

A második világháború alatt hazafias műveket írt. 1943-ban magas kitüntetésben, 1948-ban viszont megalázó bírálatban részesült. Ez oda vezetett, hogy direkt politikai mondanivalójú zenedarabokkal (kantátákkal) kellett bizonyítania önbírálatát. 1951-ben újra kitüntetést kapott.

Moszkvában halt meg, 1953. március 5-én, ugyanazon a napon, amikor Sztálin.

Utolsó jelentős művét, a Kővirág című táncjátékát 1954-ben mutatták be.

Unokája, Szergej Olegovics Prokofjev az Általános Antropozófiai Társaság vezetőségi tagja.

Művei[szerkesztés]

Szergej Prokofjev

Zenekari művek[szerkesztés]

Szimfóniák[szerkesztés]

  • Sinfonietta in A, Op. 5 (Op. 48-ként átdolgozva)
  • Symphony No. 1 „Klasszikus” (D-dúr), Op. 25 (1916–17)
  • Symphony No. 2 „Iron and Steel” (d-moll), Op. 40 (1924)
  • Symphony No. 3 (c-moll), Op. 44 (1928)
  • Symphony No. 4 Op. 47 (1929–30, átdolg. Op. 112, 1947)
  • Symphony No. 5 (B-dúr), Op. 100 (1945)
  • Symphony No. 6 (esz-moll), Op. 111 (1947)
  • Symphony No. 7 (cisz-moll), Op. 131 (1951–52)
  • Két fiatalkori szimfónia (1909 előtt)

Versenyművek[szerkesztés]

Zongoraversenyek[szerkesztés]
  • I. (Desz-dúr) zongoraverseny, op. 10 (1911–12)
  • II. (g-moll) zongoraverseny, op. 16 ((1913, átdolgozva: 1923)
  • III. (C-dúr) zongoraverseny, op. 26 (1917–21)
  • IV. (B-dúr) zongoraverseny balkézre, op. 53 (1931)
  • V. (G-dúr) zongoraverseny, op. 55 (1935)
Hegedűversenyek[szerkesztés]
  • I. (D-dúr) hegedűverseny, op. 19 (1916–17)
  • II. (g-moll) hegedűverseny, op. 63 (1934)
Gordonkaversenyek[szerkesztés]

Operák[szerkesztés]

  • Colas Breugnon, op. 24 (1937, átdolgozva: 1968)
  • A három narancs szerelmese, op. 33 (1919)
  • Tüzes angyal, Op. 37 (1919–27)
  • Szemjon Kotko, Op. 81 (1939)
  • Eljegyzés a kolostorban, Op. 86 (1940–41)
  • Háború és béke, Op. 91 (1941–52)

Kantáták[szerkesztés]

  • Rekviem, op. 72 (1962)
  • A harc poémája, op. 12 (1931)
  • Alekszander Nyevszkij, op. 78 (a filmzenéből)

Balettzenék[szerkesztés]

  • Ala és Lolli, Op. 20 (gyakran a 'Szkíta Svit', op. 20 keretében)
  • Chout / The Buffoon, Op. 21
  • Trapeze, Op. 39 (más néven Quintet, Op. 39)
  • Le Pas d'acier / Acéllépés, Op. 40
  • L'enfant prodigue / A tékozló fiú, Op. 46
  • Sur le Borysthene, Op. 51
  • Romeo és Júlia, Op. 64 (1935–36)
  • Hamupipőke, Op. 87 (1940–44)
  • A kővirág, Op. 118 (1948–53)

Szimfonikus mese[szerkesztés]

  • Péter és a farkas (Петя и волк – симфоническая сказка для чтеца и оркестра) Op. 67

Zongoraművek[szerkesztés]

  • 11 zongoraszonáta (kettő belőle befejezetlen)
  • Visions fugitives / Tovatűnő látomások, 20 darab zongorára, Op. 22 (1915–17)
  • Szarkazmusok – öt darab zongorára, Op. 17 (1912–14)

Filmzenék[szerkesztés]

Eisenstein filmjeihez:

Hangfelvételek[szerkesztés]

Kötetei magyarul[szerkesztés]

  • Önéletrajz és írások; vál., angolból ford. Oltványi Imre; Zeneműkiadó, Bp., 1962
  • Petya és a farkas. Szimfónikus mese gyermekeknek; szöveg Szergej Prokofjev, rajz Jiři Trnka, ford. Rab Zsuzsa; Mládé letá–Móra, Pozsony–Bp., 1964
  • Péter és a farkas; szöveg Prokofjev nyomán Hajnal Gabriella, fotó Szelényi Károly, ill. Hajnal Gabriella gobelinjének részletei; Móra, Bp., 1980
  • Önéletrajz Gyermekkor, tanulóévek; ford. Kerényi Mária, szerk., jegyz. M. G. Kozlova; Zeneműkiadó, Bp., 1981
  • Péter és a farkas; Szergej Prokofjev zenés meséje alapján szöveg Becze Szilvia, ill. Schall Eszter; Holnap, Bp., 2017 + CD

Dokumentumfilm[szerkesztés]

  • Mestermű születik (Spotlight On, német dokumentumfilm sorozat, 2014, 3. rész (Peter und der Wolf – Geschichte eines Welterfolgs), rendezte: Axel Fuhrmann, narrátor: Kocsis Mariann) A Péter és a farkas születésének körülményei és későbbi feldolgozásainak története (Natalja Szac, Walt Disney, …)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]