Msztyiszlav Leopoldovics Rosztropovics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Msztyiszlav Leopoldovics Rosztropovics
Msztyiszlav Rosztropovics 1978-ban
Msztyiszlav Rosztropovics 1978-ban
Életrajzi adatok
Született 1927. március 27.
Baku
Elhunyt 2007. április 27. (80 évesen)
Moszkva
Sírhely Novogyevicsi temető
Házastársa Galina Visnyevszkaja
Gyermekei Elena Rostropovich
Szülei Leopold Rostropovich
Iskolái Moszkvai Csajkovszkij Állami Konzervatórium
Pályafutás
Műfajok klasszikus zene
Hangszer cselló
Díjak
  • Sztálin-díj
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének főtisztje
  • Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban Németország Fölött Aratott Győzelemért érdemérem
  • Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland
  • Brit Birodalom Rendjének lovagparancsnoka
  • Katolikus Izabella-rend parancsnoka
  • Szovjetunió Népi Művésze díj
  • Elnöki Szabadság-érdemrend
  • Order of Francisco de Miranda
  • commander of the Order of the Dannebrog
  • Order "For Merit to the Fatherland" I class
  • Haza Szolgálatáért Érdemérem 2. fokozata
  • Princess of Asturias Award for Concord (1997)
  • Four Freedoms Award - Freedom of Speech
  • Praemium Imperiale (1993)
  • Léonie Sonnings musikpris (1981)
  • Gramophone-életműdíj (1997)
  • Emlékérem az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért
  • Medal "For the Development of Virgin Lands"
  • Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem hatvanadik évfordulójára emlékérem
  • Emlékérem Moszkva 850. évfordulójára
  • Medal “Defender of a Free Russia”
  • Grand Officer of the National Order of the Cedar
  • Magyar Érdemrend nagykeresztje
  • Grand Officer of the Order of Merit of the Italian Republic
  • Commander of the Order of Saint-Charles
  • Grand Cross of the Order of the Sword of Sant'Iago
  • Commander of the Order of the Netherlands Lion
  • Royal Philharmonic Society Gold Medal (1970)
  • Litteris et Artibus (1984)
  • A Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Művésze
  • A Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Érdemes Művésze
  • Lenin-díj
  • Kennedy Center Honors
  • Catalonia International Prize (1992)
  • Művészeti Wolf-díj (2004)
  • honorary doctorate at the Laval University (1983)
  • a Haifai Egyetem díszdoktora
  • a Tel Aviv Egyetem díszdoktora
  • Honorary doctor of the Harvard University
  • Order of the Liberator General San Martín
  • Ernst von Siemens Music Prize (1976)
  • Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany
Tevékenység zeneművész, karmester
Kiadók Deutsche Grammophon

Msztyiszlav Leopoldovics Rosztropovics weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Msztyiszlav Leopoldovics Rosztropovics témájú médiaállományokat.

Msztyiszlav Leopoldovics Rosztropovics (oroszul: Мстислав Леопольдович Ростропович, IPA: rəstrʌ'pɔːvitç); (Baku, 1927. március 27.Moszkva, 2007. április 27.), közeli barátainak „Szlava”, orosz gordonkaművész és karmester volt. Felesége Galina Visnyevszkaja szoprán operaénekes volt. A zeneértő közönség őt tartja a 20. század egyik legnagyobb gordonkaművészének.

Élete[szerkesztés]

Rosztropovics Bakuban született, a Szovjetunió Azerbajdzsáni SZSZK-ban, orosz nemzetiségű szülei Orenburgból települtek ide.[1] Édesapja, Leopold, részben belaruszlengyel nemesi gyökerekkel is rendelkezett.[2] Családjának az az ága rendelkezett a Bogoria-címerrel, amely a család skotniki palotájában (Mazóviai vajdaság) látható. Bakuban nőtt fel, itt töltötte gyermekkorát. A második világháború alatt családja visszaköltözött Orenburgba, majd 1943-ban Moszkvába érkeztek.[3]

Rosztropovics 1942-ben adta az első csellókoncertjét. 1947-ben, 1949-ben, és 1950-ben első díjat nyert a nemzetközi zenei versenyen Prágában, és Budapesten. 1950-ben, 23 éves korában elnyerte a Sztálin-Díjat ami akkor a legmagasabb kitüntetés volt a Szovjetunióban.  Ekkor Rosztropovics már jól ismert volt az országban, miközben aktívan folytatta szóló karrierjét,  a Leningrádi (Szentpétervár), majd a Moszkvai Konzervatóriumban is tanított. 1955-ben feleségül vette Galina Vishnevskayat, aki szoprán volt a moszkvai Bolsoj Színházban.  Rosztropovics munkakapcsolatban volt korabeli szovjet zeneszerzőkkel. 1949-ben Szergej Prokofjev C dúr cselló szonátáját (Op 119) a 22 éves Rosztropovics nak írta, aki elsőként adta azt elő 1950-ben Sviatoslav Richter-rel. Prokofjev is neki dedikálta a szimfóniáját, aminek 1952-ben volt a premiere. Dimitrij Sosztakovics az első és a második csellókoncertjét is a Rostropovichnak írta aki előszőr ada elő azokat.   Nemzetközi karrierjét 1963-ban kezdte a Liège-i a Conservatoire-ban (Kirill Kondrashinnal), majd 1964-ben Nyugat-Németországban.  Rostropovich több alkalommal utazott Nyugat-Európába, ahol sok zeneszerzővel találkozott, köztük Benjamin Brittennel, aki Rostropovichnak dedikálta  Cselló Szonátáját, három szóló szvitjét és cselló szimfóniáját. Rostropovich adta elő őket elsőként és a két művész nyilvánvalóan különleges kapcsolatban volt egymással. Rostropovich, családja szerint  "mindig mosolygott" amikor  "Ben"ről volt szó, és a halálos ágyán azt mondta, hogy nincs kétsége afelől hogy ő és Britten, találkozni fognak a mennyekben.  Britten mint zongorakísérő  is ismert volt, és együtt vették fel, többek között Schubert A moll szonátáját  zongorára és vonósgitárra. A lánya azt állította, hogy ez a felvétel apját a könnyekig meghatotta még a halálos ágyán is.  1967-ben Mikhail Chulaki, a Bolsoj Színház igazgatójának felkérésére Csajkovszkij Eugene Anyegin című operáját vezényelte.

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap