Juhász Előd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Juhász Előd
Juhász Előd a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon, 2017-ben
Juhász Előd a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon, 2017-ben
Született 1938. május 4. (80 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • zenetörténész
  • műsorvezető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Juhász Előd témájú médiaállományokat.

Juhász Előd (Budapest, 1938. május 4. –) zenetörténész, tévés és rádiós műsorvezető, szakíró, a hazai zenei ismeretterjesztés jeles alakja.

Életútja[szerkesztés]

Juhász Előd szülei az 1920-as években költöztek a Partiumból Budapestre. Mindketten szerették a zenét, apja a mérnöki hivatás mellett hegedült is, anyai nagybátyja Németh Amadé karmester, zeneszerző volt. Anyai nagyapja tanárember volt, hobbiból magyarnótákat írt. Megalapította a Budai Katolikus Kört a Budai Vigadóban. Középiskolai tanulmányait 1956-ban fejezte be a Toldy Ferenc Gimnáziumban, ahol osztálytársa volt többek között Szabó István Oscar-díjas filmrendező. Tanulmányai közben egy zeneiskolában tanult zongorázni, az érettségi után pedig felvételizett a Zeneakadémia karmester-, illetve zenetörténész szakára és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára. Mindkét helyre felvették, de végül a Zeneakadémiát választotta. A Zenetudományi tanszéket röviddel azelőtt hozta létre Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence, de mesterei között tudhatta még Bartha Dénest és Bárdos Lajost is. Tanulmányai alatt kórusoknál, kisegyütteseknél, népi zenekaroknál volt korrepetitor, de már a Magyar Rádiónál is kapott kisebb megbízásokat. Zeneakadémiai tanulmányait 1961-ben kitüntetéssel fejezte be, szakdolgozatának témája Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operája volt, emellett elvégezte az ELTE BTK zeneesztétika szakát is, itt doktorált. Doktori disszertációját a zenei esztétikum és a hétköznapi tudat áthidalási lehetőségei témájában írta, a Trisztán és Izolda, illetve A kékszakállú herceg vára című operákon keresztül.

Végzés után a Magyar Rádiónál kapott munkát. Előtte 1962-től a Zeneműkiadó szerkesztő-gyakornoka is volt. 1963-ban végleges állást kapott a Rádiónál, és már az első évében meginterjúvolhatta a Budapestre érkező Igor Sztravinszkijt. Műsorvezetője volt a Hétvégi panoráma, a Kettőtől ötig és a Muzsikáról – fiataloknak című műsorsorozatoknak, de a legemlékezetesebb és egyben legtovább, a Csiba Lajossal közösen jegyzett, 25 évig futó Zeneközelben volt. Utóbbi vegyes tematikájú műsor volt, amiben a komolyzene mellett a népzene, a jazz és a rock is helyet kapott. Közben írt is, első könyve az 1964-ben megjelent Gershwin című kötet volt, emellett pedig zenei ismeretterjesztő előadásokat is tartott fiataloknak.

1966-ban egy Ford-ösztöndíj segítségével és Kodály tanácsaival felvértezve egyéves amerikai tanulmányúton vett részt. Itt tanulmányozta az amerikai zenei életet, a zenei iskolákat, a zenei kísérleteket – például az elektronikus zenét – és a zenei fesztiválokat. Egyetlen hátránya volt a tanulmányútnak, hogy később kapcsolatba hozták a III/III-as tevékenységgel. A rendszerváltás után, több más közszereplőhöz hasonlóan, vele kapcsolatban is felmerült az ügynökmúlt, miszerint Jávor Endre fedőnéven jelentett. Erről ő a következőt nyilatkozta: „Már a hatvanas évektől sokat utaztam, Nyugatra is…, s abban az időben mindenki, aki valahová hivatalosan kiutazott, beszámolási kötelezettséggel bírt a Belügyminisztérium felé. A rádióból már közismert volt a nevem, ezért címkéztek Jávorrá. Tehát nekem is be kellett számolnom az utak végén arról, hogy kikkel, mely zenészekkel találkoztam… Arra viszont szerencsére egyáltalán nem kértek meg, hogy családomról, barátaimról, kollégáimról bármit is jelentsek, mert erre kifejezetten alkalmatlan lettem volna”.

1981-ben, Czigány György hívására átment a rádióból a Magyar Televízióba, ahol – több más mellett – a Zenebutik volt rendkívül népszerű műsora. Ez is több műfajú műsor volt, a komolyzenei témák mellett bemutatták a legfrissebb nyugati pop-rock klipeket, de irodalmi, képzőművészeti részek is szerepet kaptak. Az élőben sugárzott, változatos helyszínekről (még külföldről is) jelentkező műsorsorozat húsz év alatt 266 adást ért meg. A műsor és a Magyar Televízióbeli pályafutása 2002-ben, nyugdíjazásával szűnt meg. A Zenebutikot – ZENE-kaleidoszkóp – Zenész-BUTIK néven – átvitte a Satelit TV-hez, de az nem sokkal később, 20 adást követően tönkrement. Ezután, 2002–2003-ban a Hír TV-nél vezette a Zenehíd, illetve az Operapáholy című műsorokat. 2005-től 2009-ig a Szépművészeti Múzeumban Múzeum+ néven, hetente egyszer jelentkező zenei programot vezette, és létrehozta a Szépművészeti Kórust. 2011 óta a Magyar Katolikus Rádióban Csiba Lajossal párban készíti a Zeneközelben című műsorsorozatot. Két éve ugyanott indította útjára a szintén hetente jelentkező Házimuzsika a Délibáb utcában című sorozatát. Rendszeresen tart zenei ismeretterjesztő előadásokat, alkalmanként a debreceni és a pécsi egyetemen is.

Folyamatosan írja és jelenteti meg könyveit, amelyek közül 2017-ben a Kocsis Zoltánnal készített utolsó interjúját tette közzé.

Könyvei, írásai[szerkesztés]

  • Gershwin. Gondolat Kiadó, 1964
  • Amerikai variációk. Zeneműkiadó Vállalat, 1969
  • Gershwin: Porgy és Bess. Magyar Állami Operaház, 1970
  • Bernstein story. Zeneműkiadó Vállalat, 1972
  • Bernstein story. Zeneműkiadó Vállalat, 1973
  • Leonard Bernstein: Hangversenyek fiataloknak (fordítás). Zeneműkiadó Vállalat, 1974
  • Leonard Bernstein: A muzsika öröme (fordítás). Gondolat Kiadó, 1976
  • Bernstein és Budapest – Bernstein story II. Szabad Tér Kiadó, 1988
  • Miért szép századunk operája? Társszerző: Tallián Tibor, Pándi Marianne, Kovács János. Gondolat, 1979
  • Beszélő hárfa. Társszerző: Kaposi Kis István. Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1990
  • A Zenebutik Sztáralbuma. Lexikon Kft., 1991
  • Találkozások, pillanatképek. Láng Kiadó, 1993
  • Popművészek természetközelben - Beszélgetések hazai popsztárokkal. Millers Kft. 1993
  • Szuperkoncert szupersztárokkal. Veresegyház Önkormányzata, 1996
  • Villanófényben a Zenebutik. Rózsavölgyi és Társa, 2001
  • Amerikai zenehíd. Kairosz Könyvkiadó Kft. 2007
  • Zenehíd – A világ felé. Kairosz Könyvkiadó Kft. 2008
  • Zenehíd – Hazafelé. – Muzsikuslegendák, testvérmúzsák, emlékmozaikok. Kairosz Könyvkiadó Kft. 2009
  • Volt egyszer egy Zenebutik. Kairosz Könyvkiadó Kft. 2010
  • Kiskunhalastól a világhírig – Miklósa Erikával beszélget Juhász Előd. Kairosz Könyvkiadó Kft. 2013
  • Kocsis Zoltán – Juhász Előd mikrofonja előtt. Nap Kiadó, 2011
  • Opera-sziporka – Ókovács Szilveszterrel beszélget Juhász Előd. Kairosz Könyvkiadó Kft. 2013
  • Zeneközelben - Beszélgetések egy rádióműsor muzsikus vendégeivel. Nap Kiadó, 2014
  • Kóborló Farkas, a kék bolygó követe – Juhász Árpáddal beszélget Juhász Előd. Kairosz Könyvkiadó Kft. 2014
  • A zene a Jóistennél van… – Vukán Györggyel beszélget Juhász Előd. Kairosz Könyvkiadó Kft. 2014
  • Zeneközelben 2. – Beszélgetések egy rádióműsor nem muzsikus kiválóságaival. Nap Kiadó, 2015
  • Zeneközelben 3. – Beszélgetések egy rádióműsor egyházi és világi kiválóságaival. Nap Kiadó, 2016
  • Zeneközelben 4. – Beszélgetések egy rádióműsor jeles vendégeivel. Scolar Kft. 2017
  • Kocsis Zoltán – Utolsó beszélgetés. Nap Kiadó, 2017
  • Kocsis Zoltán - Emlékmozaikok, képek, hangulatok, Scolar Kft. 2017
  • Zeneközelben 4. Beszélgetések egy rádióműsor jeles vendégeivel; Scolar, Bp., 2017
  • Zeneközelben 5. Beszélgetések egy rádióműsor jeles vendégeivel; Scolar, Bp., 2018
  • Írások A hét zeneműve sorozatban, a Látóhatár, a Magyar Szemle, a Magyar Zene, a Múzsák, a Muzsika, a Kritika stb. folyóiratokban.

Források[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap