Rudolf Steiner

Rudolf Steiner
Született	Rudolf Joseph Lorenz Steiner 1861. február 25. Murakirály, Magyar Királyság
Elhunyt	1925. március 30. (64 évesen) Dornach, Svájc
Állampolgársága	osztrák svájci osztrák horvát
Házastársa	Marie Steiner
Foglalkozása	okkultista író ezoterikus költő zenetudós koreográfus irodalomkritikus önéletrajzíró filozófus tanár színműíró alapító építészmérnök ékszertervező neveléstudós szobrász festőművész teozófus librettista szerkesztő szerkesztő rajzoló
Iskolái	Bécsi Műszaki Egyetem Rostocki Egyetem
Kitüntetései	Subba Row Medal (1909)
Sírhelye	Dornach
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Nyugati filozófia 20. század
Iskola/Irányzat	monizmus, holizmus a tudományban, antropozófia
Érdeklődés	metafizika, ismeretelmélet, tudományfilozófia, kereszténység
Akikre hatott	Owen Barfield, Saul Bellow, Andrej Belyj, Hugo Bergmann, Josef Beuys, Martin Buber, Daniel Nicol Dunlop, Wassily Kandinsky, Edouard Schuré, Albert Schweitzer, Richard Tarnas, Valentin Tomberg, Makovecz Imre
Akik hatottak rá	Helena Blavatsky, Franz Brentano, Fichte, Goethe, Eduard von Hartmann, Hegel, Immanuel Kant, Schelling, Schiller, Karl Julius Schröer, Silvio Gesell, Christian Rosenkreutz
Fontosabb nézetei	antropozófia, antropozófus orvoslás, euritmia, Waldorf-pedagógia
Rudolf Steiner aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf Steiner témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, társadalomreformer, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója. Okkultista, ezoterikus, aki tisztánlátónak vallotta magát. Ezek mellett nagyszámú festmény, szobor, építészeti terv és vázlat is fennmaradt tőle.

Nézeteire nagy hatással volt a rózsakeresztesség, a gnoszticizmus, a német idealizmus filozófiája és Goethe világnézete is. Munkássága Bécsben kezdődött Goethe természettudományos írásainak kiadásával, folyóiratok és enciklopédiák szerkesztői munkájával, valamint szerzői munkájával. Miután Goethe műveinek és az ismeretelméletről szóló filozófiai értekezéseknek a weimari kiadásán dolgozott, 1900 után Berlinben kidolgozta az antropozófia alapjait. A Teozófiai Társulatban, amelynek német szekcióját 1902 óta vezette, már a kezdetektől fogva a saját nyugati stílusú ezotériáját képviselte, a keresztény elemeit hangsúlyozva. 1907-től egyre inkább függetlenedett a Teozófiai Társulattól, amelynek egyoldalú keleti irányultságát nem akarta követni. Antropozófiai világnézete alapján új koncepciókat dolgozott ki különböző területekre. Ide tartozik az antropozófiai építészet, a Waldorf-pedagógia, az antropozófiai orvoslás, az antropozófiai gyógyszerészet, a biodinamikus mezőgazdaság, az euritmia és a keresztény közösség (Die Christengemeinschaft), amely az antropozófiához közel álló, de attól független vallási közösségnek tekinti magát.

Élete

Gyermekkora

Szülőháza Murakirályon (Donji Kraljevec)

Rudolf Josef Lorenz Steiner 1861. február 27-én született Johann Steiner, az osztrák délivasút tisztviselője, és Franziska Blie elsőszülött gyermekeként Murakirályban (akkori nevén Kraljevec). A település a Muraközben található, amely akkor a Magyar Királyság része volt. A közeli Ligetvár Szent Mihály-templomában keresztelték meg.

Két testvére született: húga, Leopoldine és öccse, Gustav. Életének első két évében a család kétszer költözött, először a Bécs melletti Mödlingbe, majd édesapja állomásfőnöki előléptetése révén a kelet-ausztriai Alpok lábánál fekvő Pottschachba (ma Ternitz része).

Iskolába Lajtaszentmiklósra és Bécsújhelyre járt; a napi több kilométeres gyalogutakat télen nagy hóban kellett megtennie, ami saját bevallása szerint kiváló alkalom volt egészsége megedzésére. Kitüntetéssel érettségizett.

Bécsi tanulóévek

1879–1882 között a bécsi Műszaki Főiskolán fő tantárgyai: matematika, fizika, növénytan, állattan és kémia, emellett irodalmat, történelmet és filozófiát is tanult. Egy „nevezetes névtelennel” való találkozásáról így ír önéletrajzában:

21 évesen, (1882 körül) Bécsben

„Ekkor történt, hogy egy, a népből származó egyszerű emberrel ismerkedtem meg. Minden héten ugyanazzal a vonattal utazott Bécsbe, amellyel én. Gyógynövényeket gyűjtött vidéken, és ezeket adta el Bécsben, patikáknak. Barátságot kötöttünk. Úgy lehetett beszélni vele a szellemi világról, mint akinek magának is vannak szellemi élményei. Mélyen ájtatos ember volt. Iskolai műveltsége nem volt. Bár sok misztikus könyvet olvasott, de amit mondott, annak nem sok köze volt olvasmányaihoz. Ez lelki életéből fakadt, amely valami egészen elementárisan mély, teremtő bölcsességet tartalmazott. Csakhamar rájöttem, hogy a könyveket is csak azért olvasta, mert másoknál is meg akarta találni azt, amit saját magától tudott. Ez az ember úgy beszélt, mintha csak szócsöve lenne egy szellemi tartalomnak, amely a rejtett világokból rajta keresztül akar megnyilatkozni. Ha az ember együtt volt vele, mélyen betekinthetett a természet titkaiba. A hátán cipelte gyógynövényes batyuját, a szívében meg azokat az eredményeket, amelyeket a gyógynövények gyűjtése közben a természet szellemiségből merített. Nem egyszer észrevettem, hogy megmosolyogták, ha néha harmadikként mellénk szegődött valaki, amikor ezzel a »beavatottal« a bécsi Alleegassén mentünk. És ez nem is volt csoda, mert nem fejezte ki magát mindenki által érthető nyelven. Először meg kellett ismerni szellemi dialektusát. Eleinte én sem értettem, de ismeretségünk kezdetétől mély szimpátiát éreztem iránta. És lassanként úgy éreztem, mintha egy nagyon régi időből való lélekkel volnék együtt, akit nem érintett meg a mai kor civilizációja, tudománya és szemlélete, és aki az ősi idők ösztönös tudását hozta felém.

Ha a tanulást megszokottan értelmezzük, azt kell mondanunk: tanulni nem lehetett ettől az embertől semmit. De ha az ember maga is be tudott látni a szellemi világokba, akkor általa, aki erősen benne állt a szellemi világban, mélyebben láthatott bele.

Amellett ez az ember a legtávolabbról sem volt egy világtól elvonult álmodozó. Ha az ember otthonában kereste fel, úgy érezte: egy egyszerű, igen józan vidéki család körében van. A ház ajtaja fölött ez állt: In Gottes Segen ist alles gelegen. (Istennek áldása mindennek alapja) Megvendégelték az embert, mint a többi falusiak is. Mindig kávét kaptam, de nem csészében, hanem egy majdnem literes »csibrikben«, hozzá egy óriási darab kenyeret. A falubeliek sem tartották álmodozónak. Egész magatartása olyan volt, hogy lepergett róla minden gúny. Egészséges humora volt, és értette a módját, hogy az örömet jelentsen az embereknek. Itt nem mosolyogták meg, mint a bécsi Aleegassén azok, akik valamilyen csodabogarat láttak benne.

Ezt az embert magamhoz közelállónak éreztem akkor is, amikor az élet már elszakított tőle. Misztériumdrámáimban Felix Balde alakjában örökítettem meg.”

(Rudolf Steiner: Életutam. Fordította: dr. Dalmai Zoltán. Budapest: Magyar Antropozófiai Társaság. 1999. ISBN 9630438011  )

Ez a titokzatos ember, akit név nélkül is fontosnak tartott megemlíteni önéletrajzában, Felix Koguzki, egy Bécs közeli faluban élő növénygyűjtő, autodidakta botanikus.

1882-től Steiner Goethe természettudományos írásainak kiadásával foglalkozik, és filozófiai tanulmányokat folytat. A bécsi Michaelerplatzon lévő Café Griensteidl lesz a törzshelye, ott írja első könyvét, és éjszakákba nyúló beszélgetéseket folytat barátaival, ismerőseivel.

1884-től kénytelen házitanítói állást vállalni a bécsi Specht családnál, ahol négy fiúgyermek oktatását kell ellátnia. Kifejleszt egy egyéni oktatási módszert, amit később is tökéletesít. 1886-ban megjelenik első könyve, a Grundlinien einer Erkenntnistheorise der Goetheschen Weltanschauung (A goetheista világszemlélet ismeretelméletének alapvonalai). 1888-tól a Deutschen Wochenschrift szerkesztője, emellett cikkeket és recenziókat is ír.

Magyarországon és Erdélyben

1889-ben kétszer is Magyarországra látogatott; először nyáron, majd ifjúkori barátja, Moritz Zitter meghívására december 25-én Nagyszebenbe érkezett, ahol 29-én előadást is tartott Die Frau im Lichte der Goetheschen Weltanschauung – ein Beitrag zur Frauenfrage (A nő a goetheanista világszemlélet fényében – adalék a nőkérdéshez) címen. Ezt a dátumot túlzás nélkül tekinthetjük a magyar goetheánizmus, tágabb értelemben a magyarországi antropozófia kezdetének is. Önéletrajzának XIII. fejezetében részletesen beszámol ezekről az utazásairól:

„Mielőtt életem első szakasza véget ért, még Budapestre és Erdélybe is ellátogattam. Erdélyből származó barátom, akiről már szó volt, és aki az azóta eltelt években is ritka hűséggel maradt mellettem, megismertetett több, Bécsben élő honfitársával. Így kiterjedt társas életem mellett még erdélyiekkel is összejöttem. Ezek között volt a Breitenstein házaspár, akikkel akkor barátkoztam meg, és akik azóta is a legbensőbb barátaim. Már régóta vezető szerepet játszanak a bécsi Antropozófiai Társaságban. Az erdélyiekhez fűződő emberi kapcsolat aztán egy budapesti utazáshoz vezetett. Magyarország fővárosa Bécstől annyira elütő jellegével mély hatást gyakorolt rám. A Bécsből Budapestre vivő út kellemes természeti világon vezet keresztül, amelyet temperamentumos emberi jelleg és valami mély zeneiség hat át. Ha az ember kinéz a vonat ablakán, az a benyomása, hogy maga a természet is mintegy poétikussá válik, és hogy az emberek nem sokat törődve ezzel az általuk megszokott poétikus világgal, valamilyen mélyen bensőséges zeneiség szerint élik az életüket. És ha Budapestre ér az ember, olyan világot talál, amelyet a más európai népekhez tartozók a legnagyobb együttérzéssel tudnak szemlélni, teljesen megérteni azonban sohasem tudnak. Sötét tónusú alap, és e fölött valamilyen színjátszó fény ragyog. Mindez egy képpé állt össze bennem, amikor Deák Ferenc szobra előtt álltam. Ez a fej, amely az 1867–1918 közötti időszak Magyarországának a megteremtője volt, nyers és büszke akaratot fejezett ki, amely bátran cselekszik, ravaszság nélkül, de elementáris kíméletlenséggel viszi keresztül akaratát. Éreztem, hogy minden magyar számára milyen szubjektíven igaz az olyan sokszor hallott jelszó: »Extra Hungariam non est vita; si est vita non est ita.« (»Magyarországon kívül nincs élet, és ha van élet, nem ilyen.«) Mint gyermek, Magyarország nyugati határán éltem, és itt láttam, hogyan éreztették a németekkel ezt a nyers és büszke akaratot. Most Magyarország közepén azt tapasztaltam, hogy ez az akarat a magyar embert valamilyen elkülönültségbe viszi, amely bizonyos naivitással párosulva a számára mintegy magától adódó csillogásban jelenik meg, de nem az emberek nyitott, hanem inkább a természet rejtett szeme számára.

Fél évvel ezután a látogatás után erdélyi barátaim lehetővé tették, hogy Nagyszebenben is előadást tartsak. Ez Karácsony táján volt. Azokon a messzi síkságokon utaztam át, amelyek közepén Arad fekszik. Lenau vágyakkal terhes versei jelentek meg előttem, amikor ezt a síkságot láttam. Mindenfelé csak messzeség, és a messzeségnek szinte nincs határa. Egy Magyarország és Erdély határán lévő kis fészekben kellett az éjszakát töltenem. A fél éjszakát a vendéglő egyik helyiségében ültem át. Rajtam kívül csak egy asztalnál ültek kártyázó emberek. Az összes magyarországi és erdélyi nemzetiségek mind együtt voltak itt. Olyan szenvedéllyel játszottak, hogy ez minden félórában robbant, és mintegy az asztal fölött lebegő felhővé változott, amelyben démonok harcoltak egymással, az embereket teljesen magukba nyelve. És milyen különbözőképpen voltak szenvedélyesek a különböző nációk!

Karácsony napján érkeztem Nagyszebenbe. Az erdélyi szászok világába kerültem, amely itt élt a románok és magyarok között. Nemes népiség ez, amely hanyatlásában is, amelyet nem akar tudomásul venni, derekasan igyekszik fenntartani magát. Olyan németség, amely mint a saját maga évszázadok előtti emléke, ide keletre dobva hű akar maradni eredetéhez. Ebben a lelki beállítottságban azonban van valamilyen világtól való elidegenedés, és ez életükben mindenütt bizonyos beléjük nevelt vidámságban nyilatkozik meg. Szép napokat éltem át az evangélikus egyház német papjaival, a német iskolák tanáraival és más ottani németekkel. Melegséget éreztem a szívemben, amikor együtt voltam ezekkel az emberekkel, akik népiségükért aggódva és azt ápolva, ezt a mélyen a szívükben élő kultúrát kifejlesztették.

Ez a melegség élt a lelkemben, amikor a régi és újonnan szerzett barátaimmal együtt vastag prémekbe burkolózva, jeges hidegben és csikorgó hóban egy szánutat tettünk a Déli Kárpátok felé. Fekete, erdős sziklafal ez, ha a távolból közeledik felé az ember; vad szakadékos, sokszor borzongató hegyi táj, ha már ott vagyunk. Élményeim központjában az a barátom állt, akihez évek óta tartó barátság fűzött. Mindig új dolgokat eszelt ki, hogy az erdélyi szászságot minél jobban megismerjem. Most is felváltva hol Bécsben, hol Nagyszebenben élt. Akkoriban az erdélyi szászság ápolására hetilapot alapított Nagyszebenben. Ez tisztára idealizmuson alapuló vállalkozás volt, nem volt benne szikrányi gyakorlatiasság sem, de a szászságnak szinte minden képviselője dolgozott a lapban. Néhány hét múlva azután megszűnt.

Az ilyen élményeket, mint ezek az utazások is, a sors hozta elém. Ezek révén tudtam rávenni magam, hogy figyelmemet a külső világ felé fordítsam, ami nem volt könnyű, ugyanakkor viszont a szellemi világban bizonyos magától értetődöttséggel éltem.”

(Rudolf Steiner: Életutam. Fordította: dr. Dalmai Zoltán. Budapest: Magyar Antropozófiai Társaság. 1999. ISBN 9630438011  )

Weimari évek

1890-től a Goethe–Schiller-Archívum állandó munkatársa Weimarban. Részt vesz Goethe természettudományos írásainak újabb kiadásában. Ebben az időben találkozott Hermann Grimm-mel, Ernst Haeckellel és Eduard von Hartmann-nal.

1891-ben a filozófia doktorává avatják a rostocki egyetemen. 1892-ben megjelenik disszertációja Wahrheit und Wissenschaft (Igazság és tudomány) címen. Hónapos szobában lakik az öt gyermekét egyedül nevelő özvegy Anna Eunikénél, ahol otthonra lel, és segíti őt a gyermekek oktatásában. Később össze is házasodnak.

1894-ben megjelenik alapműve, a Die Philosophie der Freiheit (A szabadság filozófiája). Erről ő maga így nyilatkozott Walter Johannes Steinnek 1922 novemberében:

Stein kérdése:

– Mi lesz az Ön műveivel a jövőben, ezer év múlva?
Steiner azt válaszolta:

– Ezer év múlva már csak A szabadság filozófiája fog fennmaradni.

A korai évek Berlinben

Steiner Berlinben 1900 körül

1897-től a Das Magazin für Litteratur valamint melléklete, a Dramaturgischen Blätter kiadója és szerkesztője Berlinben. Cikkeket ír a kor és a kultúra kérdéseiről. Megkezdte előadói tevékenységét.

1898-ban találkozott John Henry Mackay skót költővel, aki a következő évben házassági tanúja lett, amikor Anna Eunikével kötött házasságot.

1899-ben felkérték a Wilhelm Liebknecht által alapított munkásképző iskola tanítójának, ahol heti öt alkalommal oktatott történelmet, irodalmat és természettudományos tárgyakat. Innen két év múlva – a hallgatók támogatása ellenére – elbocsátották.

Goethe születésének 150. évfordulójára megírta a mester filozofikus meséjének (Mese a Zöld Kígyóról és a Szép Liliomról) szellemtudományos magyarázatát.

Steinert, mint ismert Nietzsche-szakértőt, Nietzsche halála (1900. aug.) után meghívták egy emlékelőadásra, hogy Cay von Brockdorff (1844–1921) gróf berlini, teozófiai könyvtárában tartson 1900. őszén egy előadássorozatot. Egyik előadásában „Goethe titkos kinyilatkoztatásáról” beszélt. A mintegy húsz hallgató előtt hetente megrendezett előadás 1901. áprilisáig tartott. Huszonhat előadásból állt, és a címe a következő volt: A misztika a modern szellemi élet hajnalán és kapcsolata a modern világnézettel. Steiner a gróf kérésére egy könyvben is összefoglalta az előadássorozat tartalmát, amely 1901 őszén Berlinben jelent meg azonos címmel.

A 20. század elején

Annie Besanttal, a Teozófiai Társaság elnökével, 1907-ben

1902-ben felajánlották neki a Teozófiai Társulat német szekciójának főtitkári tisztségét, amit azzal a feltétellel vállalt el, hogy kizárólag saját nézeteit fogja képviselni. Az előadásai révén bemutatta a teozófia saját formáját, amelyet „szellemtudománynak”, majd 1910-től antropozófiának nevezett. Ideje nagy részét előadóként a német nyelvű városokban és számos más európai metropoliszban töltötte. Kiterjedt előadói tevékenysége révén a Teozófiai Társaság német körének létszáma tíz év alatt százharmincról három-négyezer tagra nőtt. Ebben az időszakban találkozott Christian Morgensternnel és Édouard Schuréval is.

1902 őszén Berlinben megismerkedett Ita Wegman orvosnővel, későbbi közvetlen kolleginájával. Az ő segítségével alapította meg az antropozófiai gyógyászatot. 1903-ban saját lapot alapított Lucifer (később Lucifer-Gnosis) címmel.

1903-ban a házastársával (Anna Steiner-Eunike) egy berlini bérelt lakásban élt és Steiner tanítványa, a későbbi felesége, Marie von Sivers hozzájuk költözött. Ezt felesége (Anna Steiner-Eunike) rossz néven vette és négy hónap után elhagyta őt, majd 1904 júniusában elváltak. Eunike 1911-ben halt meg.

Adaptálta a Memphis-Misraim Rítust, egy szabadkőműves rendszert, amelynek a tagja, illetve 1906 és 1914 között a nagymestere volt. Ezzel összefüggésben kapcsolatba került Theodor Reuss (1855–1923) német okkultistával is.

1906 és 1909 között minden évben előadásokat tartott Budapesten is. 1909-ben beszélt először nyilvánosan Krisztus második megtestesüléséről. Ezt a megjövendölt eseményt sokan – tévesen – úgy értelmezik, mintha R.S. azt állította volna, hogy Krisztus másodjára is hasonló formában és hasonló körülmények közepette jelenne majdan meg, miként ott, akkor időszámításunk kezdetén.

1910 és 1913 között Münchenben minden év augusztusában bemutatták egy-egy misztériumdrámáját, saját irányításával; az ötödik bemutatóra az első világháború kitörése miatt már nem kerülhetett sor.

Szakítása a Teozófiai Társulattal

1907-ben felháborította Annie Besant azon állítása, hogy a mahatmák (természetfeletti erőkkel rendelkező mesterek) megjelentek Blavatsky utódjának, Henry Steel Olcottnak a halálos ágyánál, és őt (Besantot) választották a következő vezetőnek. Ezután elválasztotta saját ezoterikus (antropozófiai) iskoláját a Teozófiai Társulat mozgalmától.

A legközelebbi válság akkor következett be, amikor a Társulat egyes képviselői – mindenekelőtt Charles W. Leadbeater – 1911-ben a tizenhat éves Dzsiddu Krisnamúrtit az eljövendő maitrejának (világtanítónak) hirdették, és bizonyos körökben „Krisztus reinkarnációjának” tekintették. Steiner elutasította Krishnamurti istenségét és fokozódó kultuszát. A német teozófiai szekció igazgatósága arra kérte a „rend” tagjait, hogy lépjenek ki a Teozófiai Társulatból és táviratban szólították fel Besantot, hogy mondjon le a Társulat nemzetközi elnöki posztjáról. 1913. márciusában ezzel formálisan feloszlatták a Steiner vezette német teozófiai szekciót. A 2500 korábbi tag többsége csatlakozott az 1912. végén, Kölnben alapított Antropozófiai Társasághoz (Anthroposophischen Gesellschaft (AG)), és egy éven belül ez a társaság több mint ezer taggal bővült.

Dornachi évek (1913–tól)

Az első Goetheanum

Miután szakított a Teozófiai Társulattal, megváltoztatta tanításának kereteit is. Az indiai bölcsesség tanításai helyett Steiner mostantól a nyugati ezoterikus tanításokra támaszkodott, mint például a rózsakeresztesség és egy „krisztozófia” (Krisztushoz vezető út), amely újraértelmezi a kereszténységet és központi gondolata a „Golgota misztériuma”. A keleti filozófia befolyása viszont továbbra is felismerhető maradt az antropozófiában, mint például a karma és a reinkarnáció tana vagy Steiner elképzelései a jövőbeli spirituális szuperemberről („Homo divinus”), amelyeket faji elképzelésekkel kombinált.

Az Antropozófiai Társaság központja a svájci, Bázel közeli Dornach városa lett, ahol a Steinernek adományozott telken 1913-ban elkezdték felépíteni a Goethe-ről elnevezett Goetheanum épületét, az ő építészeti terve szerint. A félkész épületet 1914. április 1-jén szentelték fel.

A Goetheanum megépítése után az antropozófia intenzív kiterjesztésébe kezdett. Megalapozta az antropozófia elvein nyugvó pedagógiát, gyógypedagógiát, orvostudományt, mezőgazdaságot, teológiát, színművészetet és társadalomelméletet.

A világháború első karácsonyán házasságot kötött addigi munkatársával, Marie von Siversszel.

1917 júliusában a wilsoni békejavaslatok bemutatása után Ludwig Polzer-Hoditz és Walter Johannes Stein közvetítésével két memorandumot küldött Közép-Európa vezető államférfiainak, többek között IV. Károlynak, Richard von Kühlmann német külügyminiszternek, valamint Max von Baden későbbi birodalmi kancellárnak. Ezekben az antropozófia és a francia forradalom eszméiből kiindulva felvázolta a lehetséges szociális reformokat. Ezek a korát meghaladó gondolatai azonban érdemben nem befolyásolták a béketárgyalások menetét.

1918-ban meghalt édesanyja. Ő tovább folytatta küzdelmét, és a széles nyilvánossághoz fordult. 1919-ben megírta Aufruf an das deutsche Volk und an die Kulturwelt (Felhívás a német néphez és a művelt világhoz) című röpiratát, amelyben a hármas tagozódású társadalom mint a tartós európai béke megteremtésére alkalmas egyetlen társadalmi rend mellett érvel. Ezt 93 német közéleti személyiség írta alá, többek között Hermann Hesse író és Arthur Polzer-Hoditz, IV. Károly kabinetfőnöke. Stuttgartban többezres hallgatósághoz jutottak el gondolatai, de végül ez az erőfeszítése is kudarcba fulladt. Később megjelentette Die Kernpunkte der sozialen Frage (A szociális élet alapkérdései) című könyvét, amely egy éven belül 80 ezer példányban kelt el. Ugyanebben az évben Stuttgartban megnyílt az első Waldorf-iskola, olyan szakemberek közreműködésével, mint Caroline von Heydebrand, dr. Eugen Kolisko és W. J. Stein.

A második Goetheanum

1921-ben Steiner megalapította a Das Goetheanum című folyóiratot, melyben rendszeresen publikált is. 1922 júniusában W. J. Stein szervezésében Bécsben megtartották a második antropozófiai világkongresszust Westliche und östliche Weltgegensätzlichkeit (Kelet-Nyugat Kongresszus) címmel, amelyen több ezren vettek részt.

1922. december 31-én Steiner esti előadása után felgyújtották a Goetheanumot. A faépületből semmi sem maradt, a munkát a közeli asztalosműhelyben folytatták, amit sikerült megmenteni a tomboló tűzvésztől. Steiner elkészítette egy második, betonból építendő Goetheanum terveit. Az új épület építése 1925-ben kezdődött el, hivatalos megnyitójára pedig a halála után, 1928-ban került sor.

1923-ban a Dornach melletti Arlesheimben Ita Wegman vezetésével megkezdte munkáját az első antropozófiai elvek szerint működő klinika. 1923 karácsonya és az Újév között zajlott le a híres „karácsonyi ülés”, mely Steiner számos követője számára szinte vallásos jelentőséggel bír. Az akkor szimbolikusan újjáalakított társaságban elnöki pozíciót vállalt, és ettől fogva az asztalosműhelyben, a társaság tulajdonát képező épületben élt.

1924-ben egy előadásában Steiner elmagyarázta hallgatóinak, hogy a mezőgazdaság összefügg a kozmosz egészével. A biodinamikus mezőgazdaság a szántóföldi gazdálkodást, az állattenyésztést, a vetőmagtermesztést és a tájgazdálkodást felölelő gazdasági rendszer, amely Steiner elképzeléseire épül. Az a biodinamikus elv, hogy a farmergazdaság egy meglehetősen zárt organizmus, minden organikus gazdálkodás alaptétele lett. Az antropozófiájának agrárnézeteit és spirituális-ezoterikus világképét szem előtt tartó gazdálkodók az 1920-as években alapították Németországban a Demeter nevű társaságot.

Kidolgozta a saját koncepcióit a társadalmi élet területeire. A csillagászat antropológiai nézete az asztrozófia kifejezést használja. Steiner 1924-ben Dornachban több előadást tartott az asztrozófia jellemzőiről.

Halála

Rudolf Steiner síremléke Dornachban

1924. szeptember végén feladta előadói munkáját és haláláig hat hónapig ágyhoz volt kötve, amely idő alatt csak korlátozottan tudott dolgozni. Betegsége idején az 1923-ban megkezdett önéletrajzát (Mein Lebensgang – Életutam) folytatta, de ezt a művét végül nem sikerült befejeznie. 1925. március 30-án hunyt el, 64 éves korában. Betegségének és halálának pontos okáról nincs megbízható információ.

Munkássága

A 20. században, a haláláig eltelt időszakban több mint hatezer előadást tartott, főként az Antropozófiai Társaság egyre szaporodó helyi csoportjaiban, Németországban, de más európai országokban is. Hamarosan gyorsírókat bíztak meg az előadások tartalmának rögzítésével. Ennek eredményeként körülbelül 3700 gyorsírási jegyzet született, amelyek egy része még Steiner életében, de többnyire csak halála után jelentek meg könyv formájában, és ma már az interneten is elérhetők. Ezek alkotják Steiner ma megjelent munkáinak többségét, és néhány kivételtől eltekintve nem ő maga adta ki őket.

„Az utolsó előadásokon voltak pillanatok, amikor Rudolf Steiner csak szeretetet és szellemet árasztott; annyira, hogy nehezünkre esett arra figyelni, amit mond.”

– F. W. Zeylmans van Emmichoven

Steiner – Bis es gegeben ist

Magyarul megjelent művei

Rudolf Steinernek az elmúlt bő évszázad során rengeteg műve jelent meg magyarul, egy részük esetében a fordítók nevének elhagyásával. Egyes írások azonos címmel láttak napvilágot, de más-más fordító jegyzi őket, míg más művek több címváltozattal, ill. más fordítók révén. Teljességre törekvő bibliográfiánkban az átdolgozott, valamint a felújított, jegyzetapparátussal ellátott közreadásokat is föltüntetjük. A listában csupán az első kiadások, ill. kiadásováltozatok szerepelnek (bővített, átdolg., jegyzetekkel, utószóval ellátott) etc., az újrakiadások, utánnyomások nem. A csak Steiner műveit tartalmazó sorozatokat külön fölsorolásban közöljük.

1944-ig

• A világ, a föld és az ember lénye, fejlődése és tükrözése az egyiptomi mítosz és a jelenlegi kultúra összefüggésében. Rudolf Steiner 11 előadása, Stuttgart, 1908. augusztus 4–11.; ford. Szilágyi Jenőné; fordítói, Bp., 1908
• A szellemvilág küszöbén; ford. Telekes Béla; Kultúra, Bp., 1922 (Az okkultizmus könyvei)
• A világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei; ford. Szilágyi Jenőné; Genius, Bp., 1939
• Sors, kegyelem, szabadság a világ, a föld és az ember életében; Genius, Bp., 1941
• A magasabb világok megismerésének útja; ford. Szilágyi Jenőné; Génius, Bp., 1941
• Az emberi fejlődés útjai 1906–1921. között tartott előadások; Genius, Bp., 1942
• Steiner Rudolf előadásai János evangéliumáról. Hamburg 1908. május 18-31.; Genius, Bp., 1943

1945–2000

• Megismerés a halál. Két előadás; Génius, Bp., 1945
• A szabadság filozófiája. Egy modern világszemlélet alapelemei. Természettudományos módszer szerint végrehajtott lelki megfigyelési eredmények; ford. Dalmai Zoltán; Édesvíz, Bp., 1990 (Géniusz könyvek)
• A szociális élet kérdései; ford. Hegedűs Miklós; Mandátum, Bp., 1990
• A karma megnyilvánulásai; ford., utószó Hendi Ilma; Idahegyi Kiadó, Bp., 1991, 1996, 1999
• Rózsakeresztes szellemtudomány. Budapesti előadások; ford. Biczó Iván; fordítói, Bp., 1991
• Az új Ízisz, az isteni Szófia keresése. Karácsonyi előadások; ford. Biczó Iván; fordítói, Bp., 1991
• Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez?; ford. Biczó Iván; fordítói, Bp., 1992
• A gyermek nevelése – szellemtudományi szempontból; ford. Biczó Iván; fordítói, Bp., 1992
• Filozófia és antropozófia; ford. Biczó Iván; fordítói, Bp., 1992
• Egy út az ember önmegismeréséhez. Nyolc meditációban; ford. Biczó Iván; fordítói, Bp., 1992
• Hogyan juthat az ember a magasabb világokról való megismeréshez? Meditációs könyv; ford. Hendi Ilma; Pesti Szalon, Bp., 1992
• Az emberi temperamentumok titka; ford. Biczó Iván; fordítói, Bp., 1993
• Érzéki világ és szellemi világ. Hat előadás Hannover-ben 1911. december 11. és 1912. január 1. között; ford. Biczó Iván; fordítói, Bp., 1993
• A magasabb világok valósága. Nyolc nyilvános előadás; ford. Kellner Ágnes; Genius, Bp., 1993
• A földfejlődés szellemi-valós háttere. Öt előadás Berlinben, 1911. október 31.–december 5.; ford. Biczó Iván; fordítói, Bp., 1993
• A magasabb megismerés fokai; ford. Biczó Iván; fordítói, Bp., 1993
• A Napkelet és a kereszténység misztériumai. Parsifal és Amfortas; ford. Biczó Iván; fordítói, Bp., 1994
• A János-evangélium; ford. Biczó Iván; fordítói, Bp., 1994
• A kereszténység mint misztikus tény és az ókor misztériumai; ford. Dalmai Zoltán; Genius, Bp., 1994
• A világ, a föld és az ember lényege, fejlődése és tükröződése az egyiptomi mítosz és a jelenlegi kultúra összefüggésében. A Stuttgartban 1908. augusztus 4-étől 16-áig tartott tizenegy előadás; ford. Szilágyi Jenőné, jegyz. Drahos Sándor; Genius, Bp., 1994
• Életutam; ford. Dalmai Zoltán; Genius, Bp., 1994
• "A színek a fény tettei". Egy szellemi színtan felé; Jáspis, Bp., 1994
• Johann Valentin Andreae: Christian Rosenkreutz kémiai-menyegzője, 1459. év / Rudolf Steiner: Christian Rosenkreutz kémiai menyegzője / A rózsakeresztes kereszténység; ford Biczó Iván; fordítói, Bp., 1994
• Nevelőművészet. A tanítás metodikája és a nevelés életfeltételei. Öt előadás a stuttgarti "Freie Waldorfschule"-ban 1924. április 7-13. között; ford. Biczó Iván; fordítói, Bp., 1995
• Léleknaptár; ford. Hendi Ilma; Idahegyi Kiadó, Bp., 1995
• A szellemtudomány körvonalai; ford. Szilágyi Jenőné, átdolg. Dalmai Zoltán, előszóford. Göröntsér Márton; Genius, Bp., 1995
• Történelmi szimptomatológia; ford. Szemes (Kőnig) Éva, jegyz. Drahos Sándor; Genius, Bp., 1996
• A tudati lélek korának történelme. Történelmi szimptomatológia; ford. Biczó Iván; Jáspis, Bp., 1996
• Meditációs könyv; ford. Hendi Ilma; Idahegyi Kiadó, Bp., 1996
• A mezőgazdálkodás gyarapodásának szellemtudományos alapjai. Előadások a biodinamikus gazdálkodásról; ford. Mezei Ottóné; Genius, Bp., 1997
• Az egyes népszellemek missziója; ford., jegyz. Drahos Sándor; Genius, Bp., 1997
• Egy szellemtudományi fiziológia. Prágai előadások; ford. Biczó Iván; Jáspis, Bp., 1998
• A világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei; ford. Szilágyi Jenőné; Genius, Bp., 1999
• Nemzetgazdasági kurzus. Dornach, 1922. július 24.–augusztus 6.-i előadások. Kivonatok Rudolf Steiner munkásságából; ford., összeáll. Dubravszky László; "Nap-Fény" Bt., Tamási, 2000
• A rózsakeresztesek teozófiája. 14 előadás. München 1907. május 22–június 6.; ismeretlen ford. kéziratai alapján összeáll. Juhász József; Új Mani-fest, Bp., 2000
• Az Akasha krónikából; ford. Esze Gáborné; Új Mani-fest, Bp., 2000
• Bevezetés az antropozófiába. Válogatás; ford. Kellner Ágnes et al.; Genius, Bp., 2000
• Beavatás – megismerés. Penmaenmawr, 1923. augusztus 19-31.-i előadások. Kivonatok Rudolf Steiner munkásságából; ford. Dubravszky László; Tiszta Gondolat Alapítvány, Bp., 2000

2001–2010

• Egyiptom mítoszai és misztériumai. 12 előadás. Lipcse, 1908. szeptember 2-14.; ford. Göröntsér Márton, jegyz. Drahos Sándor; Új Mani-fest, Bp., 2001
• A bibliai teremtéstörténet titkai. 11 előadás. München, 1910. augusztus 16-26.; ford. Maasburg Kornélné; Genius, Bp., 2001
• Élet a halál és az újraszületés között a kozmikus lények szemszögéből nézve. 10 előadás. München, 1912. november 5–1913. április 1.; ford. Esze Gáborné, jegyz. Drahos Sándor; Új Mani-fest, Bp., 2001
• A nevelés művészetének szellemi-lelki alapjai. Az Oxfordban 1922. augusztus 16. és 21. között tartott 9 előadás; ford. Drahos Sándor; Genius, Bp., 2001 (Waldorf sorozat)
• Az ember mint a teremtő, alakító és alkotó kozmikus szó harmóniája. Rudolf Steiner tizenkét előadása, melyeket 1923. október 19.–1923. november 11. között tartott Dornachban; ford. Mezei Klára; Genius, Bp., 2001
• A Kelet a Nyugat fényében. Lucifer gyermekei és Krisztus testvérei. 9 előadás. München, 1909. augusztus 23–szeptember 1.; ford. Drahos Sándor; Új Mani-fest, Bp., 2001
• A szellemi erők működése az idős és a fiatal nemzedékben. Pedagógiai tanfolyam fiataloknak. 13 előadás. Stuttgart, 1922. október 3-15.; ford. Kellner Ágnes; Genius, Bp., 2002 (Waldorf sorozat)
• A golgotai misztérium megismerésének építőelemei. 10 előadás. Berlin, 1917. március 27–május 8.; ford. Kellner Ágnes; Genius, Bp., 2002
• A filozófia, kozmológia és vallás az antropozófiában. 10 előadás. Dornach, 1922. szeptember 6-15.; ford. Kellner Ágnes; Genius, Bp., 2002
• Az ezotéria alapjai; ford. Ladányi Lóránd; Hermit, Miskolc, 2003
• A színek lényegéről. Egy színtan vázlata; ford. Hegedűs Miklós; ZH, Bp., 2003
• Az ember talánya. Az emberi történelem szellemi háttere. 15 előadás. Dornach, 1916. július 29–szeptember 3.; ford. Drahos Sándor; Új Mani-fest, Bp., 2003
• Makrokozmosz és mikrokozmosz. Nagyvilág – kisvilág. A lélek, az élet és a szellem kérdései; ford. Kerestély Irma; Genius, Bp., 2003
• A Márk-evangélium. 10 előadás. Basel, 1912. szeptember 15-24.; ford. átdolg., jegyz. Drahos Sándor; Genius, Bp., 2003
• Okkult Pecsétek. Mágikus Szimbólumok; ford. Ladányi Lóránd; Hermit, Miskolc, 2003
• A világtörténelem szellemi háttere; ford., jegyz. Drahos Sándor; Genius, Bp., 2004
• A nevelés művészete. Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások; ford. Tarnai Balázs; Genius–Magyar Waldorf Szövetség, Bp., 2004
• Emberismereten alapuló nevelés és oktatás. Kilenc előadás az 1920-as, 1922-es és 1923-as évből; ford. Tarnai Balázs; Genius–Magyar Waldorf Szövetség, Bp., 2004
• A Karácsony és a Húsvét misztériuma; ford. Kássa Lászlóné; Hermit, Hermit, 2004
• A szellemvilág küszöbén; ford. Kássa Lászlóné; Hermit, Miskolc, 2004
• A Lukács-evangélium. 10 előadás, Basel, 1909. szeptember 15-24.; ford. Szilágyi Jenőné; Genius, Bp., 2004
• Léleknaptár; ford. K. Bényei Mária; Hermit, Miskolc, 2004
• Gyermeknevelés / A gyermek játéka; ford. Hegedűs Miklós; Élőszó, Bp., 2005
• Jézustól Krisztusig. 11 előadás. Karlsruhe, 1911. október 4-14.; ford. Dalmay Zoltán, Kellner Ágnes; Genius, Bp., 2005
• A lélek gyógyítása; ford., szerk. Ladányi Lóránd; Hermit, Miskolc, 2005
• A beavatásról; ford. Ladányi Lóránd; Hermit, Miskolc, 2005
• A szabadság filozófiája. Egy modern világszemlélet alapelemei. Az ember lelki életének megfigyelése természettudományos módszer alapján; ford. Dalmai Zoltán; ford. részben átdolg. Szabó Attila; Genius–Új Manifest, Bp., 2005
• Szellemtudományos embertan. Tizenkilenc előadás. Berlin, 1908. október 19-től 1909. június 17-ig; ford. Layer Anna; Genius, Bp., 2005
• Kitekintések; Natura-Budapest Kft., Bp., 2005; ford. Szabó Attila et al.; in: Szabad gondolat, 8/3. mell. (2005. szept.)
• Rudolf Steiner–Ita Wegman: A gyógyítóművészet kitágításának megalapozása szellemtudományos ismeretek alapján; ford. Malomsoky Ildikó; Natura-Budapest Kft., Bp., 2005
• A gyermek egészséges fejlődése. Karácsonyi kurzus tanárok számára. Elhangzott Dornachban 1921. december 23. és 1922. január 7. között; ford. Tarnai Balázs; Genius–Magyar Waldorf Szövetség, Bp., 2005 (Waldorf sorozat)
• Útmutató az ezoterikus gyakorlatokhoz. A megvilágosodás ösvénye; szerk. és a kötetet összeáll. Tamás Csaba; Hermit, Onga, 2005
• A beavatás kapuja (misztériumdráma); ford. Hendi Ilma; Idahegyi Kiadó, Bp., 2005
• Reinkarnáció. Az újjászületés tana; ford. Lakatos Györgyi; Hermit, Miskolc, 2006
• János apokalipszise. Tizenkét előadás, egy bevezető előadással. Nürnberg, 1908. június 17-30.; jegyz. Drahos Sándor; Genius, Bp., 2006
• A világ, a föld és az ember lényege, fejlődése és tükröződése az egyiptomi mítosz és a jelenlegi kultúra összefüggésében. A Stuttgartban 1908. augusztus 4-étől 16-áig tartott tizenegy előadás; ford. Szilágyi Jenőné; jegyz. Drahos Sándor; 2. jav. kiad; Genius, Bp., 2006
• Az önismeretről. Nyolc meditáció; ford. Tamás Csaba; Hermit, Miskolc, 2006
• Az imáról. A Miatyánk ezoterikus jelentése; ford. Ladányi Lóránt; Hermit, Miskolc, 2006
• A táplálkozásról; összeáll. Rita Leroi-von May; ford. Scherak Mari; Új Mani-fest, Bp., 2006
• A Bhagavad Gita és a Pál-levelek. Öt előadás. Köln, 1912. december 28–1913. január 1.; ford. Drahos Sándor; kiad. a Magyar Antropozófiai Társaság; Genius, Bp., 2006
• Az okkult fejlődés hatása az emberre. Tíz előadás. Hága, 1913. március 20-29.; ford. Drahos Sándor; közread. a Magyar Antropozófiai Társaság; Genius, Bp., 2006
• A Máté-evangélium. Tizenkét előadás. Bern, 1910. szeptember 1-12.; ford. Göröntsér Márton; Genius, Bp., 2006
• A szociális kérdés lényege. A jelenkor és a jövő élet-szükségszerűségeiből megragadva; ford. Hegedűs Miklós; Új Mani-fest, Bp., 2006
• Goethe, egy új esztétika atyja; ford. Göröntsér Márton; Natura-Budapest Kft., Bp., 2007
• A templomlegenda és az aranylegenda; ford., jegyz. Drahos Sándor; közread. a Magyar Antropozófiai Társaság; Genius, Bp., 2007
• A János-evangélium másik három evangéliummal, különösen a Lukács-evangéliummal való viszonylatában. 14 előadás. Kassel, 1909. június 24–július 7.; ford. Illés Dolly; kiad. a Magyar Antropozófiai Társaság; Genius, Bp., 2007
• Az asztrológiáról. Az ember és az Univerzum; ford. Kabai Gyöngyi; Hermit, Miskolc, 2007
• A táplálkozásról; összeáll. Rita Leroi-von May; ford. Scherak Mari; 2. átdolg. kiad; Új Mani-fest, Bp., 2007
• Általános embertan, mint a pedagógia alapja. Tizennégy előadás, elhangzottak Stuttgartban 1919. augusztus 21. és szeptember 5. között a Szabad Waldorf Iskola alapításának alkalmából tartott tanárképző kurzus részeként; ford. Tarnai Balázs; Genius–Magyar Waldorf Szövetség, 2007 (Waldorf sorozat)
• Az ember és csillagai. Kozmikus analógiák; ford. Kabai Gyöngyi; Hermit, Miskolc, 2007
• Nevelésművészet az ember lényének megismeréséből. Hét előadás és a kérdések megválaszolása 1924. augusztus 12-20., Torquay; ford. Tarnai Balázs; Genius–Magyar Waldorf Szövetség, Bp., 2007 (Waldorf sorozat)
• Sors és szeretet. Három előadás. A szeretet metamorfózisa a boldogságban; ford. Gál-Porkoláb Anita; Hermit, Miskolc, 2007
• Bolygó-meditációk. A sorsot meghatározó és az embert felszabadító bolygók; ford. Kabai Gyöngyi; Hermit, Miskolc, 2007
• Az ember temploma. Apró ajándék a szellemek szétválasztásához; ford. Vitkolczi Ildikó, Bényei Mária; Hermit, Onga, 2007
• Mantrák. A hetesség misztériuma; ford. Kabai Gyöngyi; Hermit, Miskolc, 2008
• A nevelés mint társadalmi kérdés. A Waldorf-pedagógia sprituális, kultúrtörténeti és társadalmi háttere. Hat előadás, amely Dornachban hangzott el 1919. augusztus 9. és 17. között / Az én-érzés kialakulása a gyermeknél és a szellemi lények hatása az életfolyamatokra. Az Augsburgban 1913. március 14-én tartott előadás szövege / Milyen szempontok szerint jött létre a Waldorf-iskola? A Stuttgartban 1919. augusztus 24-én tartott előadás szövege; ford. Szabó Attila, Drahos Sándor; Genius, Bp., 2008
• A szellemtudomány és a gyógyítás művészete Az egészség titka; ford. Szabó Ágota; Hermit, Onga, 2008
• Budapesti előadások. Tizenegy előadás Budapesten, 1909. május 31. és június 12. között; ford., berlini előadás összefoglalója Kellner Ágnes, jegyz. Drahos Sándor, szerk., bev. Juhász József; kiad. a Magyar Antropozófiai Társaság; Genius, Bp., 2008
• Michael küldetése. Az emberi lény sajátos titkainak kinyilatkoztatása. Tizenkét előadás Dornachban, 1919. nov. 21–dec. 15.; ford. Mezei Ottóné; Genius, Bp., 2008
• A szabad szellem bátorsága azaz: Merjünk szabadok lenni; ford. Vitkolczi Ildikó; Hermit, Onga, 2008
• Középkori misztériumhelyek. A rózsakeresztesség és a modern beavatás elve. Dornach, 1924. január 4-13.; Genius, Bp., 2008.
• Michael korszaka. Apokalipszis; ford. Szabó Ágota, Kovács Gergely, Nagy András Pál; Hermit, Onga, 2008
• A fény születése. A karácsony szimbólumai; ford. Szabó Ágota; Hermit, Onga, 2008
• A nyugati és a keleti világ különbözősége. Az antropozófiai mozgalom második nemzetközi kongresszusán Bécsben 1922. június 1. és 12. között tartott előadások; ford. Szabó Attila; Genius, Bp., 2009
• A Krisztus-impulzus és az éntudat fejlődése. 1909. október 25. és 1910. május 8. között Berlinben tartott hét előadás; ford. Szabó Attila; Genius, Bp., 2009
• Az Akasha kutatásból az Ötödik Evangélium. 18 előadás. Elhangzott 1913 és 14-ben Európa különböző városaiban. Kristiánia, Berlin, Hamburg, Stuttgart, München, Köln; ford. Illés Dolly és Maasburg Márta; Genius, Bp., 2009
• Az Általános Antropozófiai Társaság alapkőletételének 7 ritmusa a karácsonyi gyűlésen; ford. Szabó Attila; Agapeanum, Bp., 2010
• Az orvosok és a lelkipásztorok együttműködése. Lelkipásztori orvoslási tanfolyam. Tizenegy, Dornachban, 1924. szeptember 8. és 18. közötti előadás orvosoknak és papoknak, valamint egy orvosoknak tartott beszéd. Az előadásokhoz készült naplóbejegyzésekkel; ford. Wirth-Veres Gábor; Genius, Bp., 2010
• Az év körforgása, mint a Föld lélegzésének folyamata és a négy nagy ünnepi időszak. Öt előadás, Dornach, 1923. március 31-től április 8-ig; ford. Kellner Ágnes; Genius, Bp., 2010
• A csillagok világa és az ember. Az emberiség szellemi kommuniója. 12 előadás, Dornach, 1922. november 26-tól december 31-ig; ford. Kellner Ágnes; Genius, Bp., 2010

2011–2020

• A művészet küldetése a világban. Nyolc előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1923. május 27-től 1923. június 9-ig Dornachban és 1923. május 18-án és 20-án Kristianiában (Oslo) tartott; ford. Lajer Anna Mária; Genius, Bp., 2011
• Az ember és az emberiség szellemi vezetése. Szellemtudományos eredmények az emberiségfejlődésről; fordítások felh. megalkotta Kótai Zita; Genius, Bp., 2011
• A gyógyítás művészetének elmélyítése. Meditatív vizsgálódások és útmutatások. Előadások orvosoknak és orvostanhallgatóknak. Karácsonyi tanfolyam. Nyolc dornachi előadás, 1924. január 2-9. húsvéti tanfolyam. Öt dornachi előadás, 1924. április 21-25. Első körlevél, 1924. március 11. Esti összejövetel, Dornach, 1924. április 24.; ford. Wirth-Veres Gábor; Genius, Bp., 2011
• A táplálkozásról. Előadásrészletek a táplálkozástan tárgyköréből, melyben fontos ismeretek találhatók daganat-veszélyeztetettek és daganatos betegek számára is; Rita Leroi-von May összeállítása nyomán, ford. Scherak Mari, átdolg. Papp János; 3. átdolg. kiad; Regulus Art, Bp., 2012 (Steinerkönyvek)
• Antropozófiai emberismeret és orvostudomány. Tizenegy, különböző városokban tartott előadás 1923. augusztus 28. és 1924. augusztus 29. között. GA 319.; ford. Wirth-Veres Gábor; ABG Rent Kft., Tárnok, 2012 (Antropozófiai zsebkönyvek sorozat)
• A lélek rejtélyeiről; ford. Wirth-Veres Gábor; ABG Rent Kft., Tárnok, 2012 (Antropozófiai zsebkönyvek sorozat)
• A csillagok világa és az ember. Az emberiség szellemi kommuniója. Tizenkét előadás, amelyet Rudolf Steiner 1922. november 26. és december 31. között Dornbach tartott; ford. Kellner Ágnes; 2. jav. kiad; Genius, Bp., 2012
• Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban. Állatöv, planéták és kozmosz. 10 előadás. Düsseldorf, 1909. április 12-18. és két válaszadás, 1909. április 21-22. GA 110.; ford. Balassa Árpád, Svéd Piroska; Regulus Art, Bp., 2012
• Goethe világszemlélete; szerk. Hegedűs Miklós; Genius, Bp., 2012
• Az egyes természettudományos területek viszonya a csillagászathoz. Kozmológia és embertan GA 323. 18 előadás. Stuttgart, 1921. január 1. és 18. között; ford. Szabó Attila; Regulus Art, Bp., 2012
• Az emberi és a kozmikus gondolat. Az Antropozófiai Társaság második közgyűlésén, Berlinben, 1914. január 20. és 23. között megtartott négy előadás; ford. Károlyi Nóra; ABG Rent Kft., Tárnok, 2012 (Antropozófiai zsebkönyvek sorozat)
• A társadalmi rejtély belső szempontja. Luciferi múlt és arimáni jövő. Tíz előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1919. február 4. és november 4. között Zürichben, Bernben, Heidenheimben és Berlinben tartott; ford. Wirth-Veres Gábor; Genius, Bp., 2012
• Krisztus megjelenése az éteri világban. Tizenhat előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1910. január 25. és május 15. között Európa különböző városaiban tartott; ford. átdolg. Kótai Zita; Genius, Bp., 2012
• Az érzékek világa és a szellem világa. Hat előadás Hannoverben, 1927. december 27–1912. január 1.; ABG Rent Kft., Tárnok, 2012 (Antropozófiai zsebkönyvek sorozat)
• Nemzetgazdasági kurzus. 14 előadás nemzetgazdaságtant hallgatóknak Dornbachban, 1922. július 24–1922. aug. 6.; Silmenor, Tamási, 2012
• Híd a világ szellemisége és az ember fizikai léte között. Tizenkét előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1920. november 26. és december 19. között Dornachban és Bernben tartott; Genius, Bp., 2013
• Művészet és művészetmegismerés. Az érzéki-érzékfeletti megvalósulása a művészet által. Kilenc előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1888. november 9. és 1921. április 9. között Európa különböző városaiban tartott; ford. Lajer Anna Mária; Genius, Bp., 2013
• A filozófia rejtélyei. A történelmi és jelenkori világfelfogások áttekintése, 1-2.; ford. Wirth-Veres Gábor; ABG Rent Kft., Tárnok, 2013
• Az Akasha kutatásból az Ötödik Evangélium. Tizennyolc előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1913. október 1. és 1914. február 10. között Európa különböző városaiban tartott; ford. Illés Dolly, Maasburg Márta; 2. átdolg. kiad; Genius, Bp., 2013
• Megismerés és halál. Két előadás / A rejtelmek. Goethe karácsonyi és húsvéti költeménye Megismerés és halál; Hermit, Onga, 2014
• A Szentháromság titka. Az ember és a szellemi világ kapcsolata az idők változása során. Tizenegy előadás, amelyet Rudolf Steiner 1922. július 23. és augusztus 30. között Dornachban, Oxfordban és Londonban tartott; ford. Kellner Ágnes; Genius, Bp., 2014
• Okkult fiziológia. Nyolc előadás. Prága, 1911. március 20-28. GA 128.; ford. Göröntsér Márton; Mandala, Bp., 2014
• Drámaművészet. Előadások; ford. Wirth-Veres Gábor, Kovács Éva; Arany Adrienn, Ispánk, 2015
• A lelki élet metamorfózisai. Hét előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1909. október 21. és 1910. május 29. között Berlinben tartott; szerk. Hegedűs Miklós; Genius, Bp., 2015
• A magasabb világok megismerésének útja; ford. Szilágyi Jenőné, átdolg. Göröntsér Márton; 3. átdolg. kiad; Genius, Bp., 2016
• Tudás és beavatás; ford. Tamás Csaba; Hermit, Onga, 2016
• Mihály arkangyal korszaka; ford. Szabó Ágota, Kovács Gergely, Nagy András Pál; Hermit, Onga, 2016
• Pneumatoszófia. Négy előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1911. december 12. és 16. között Berlinben tartott; ford. Lajer Anna Mária; Genius, Bp., 2016 (Antropozófiai füzetek)
• Cikkek és tanulmányok a társadalmi szervezet hármas tagozódásáról és az 1915–1921 közötti korszakról; ford. Wirth-Veres Gábor; ABG Rent Kft., Bp., 2016
• Pszichoszófia. Négy előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1910. november 1. és 4. között Berlinben tartott; ford. Lajer Anna Mária; Genius, Bp., 2016 (Antropozófiai füzetek)
• Rudolf Steiner 1924-es gyógyítói, nevelői előadásai. Gyógypedagógiai-pszichiátriai kurzus. 12 előadás, melyeket Rudolf Steiner Dornachban, 1924. június 25-től 1924. július 7-ig tartott orvosoknak és nevelőknek; Károlyi Nóra ford. nyomán átdolg. Vásárhelyi Lajos, szerk. közread. Seress Attila; Agapeanum, Bp., 2016
• Az ember rejtélyéről. Egy sor német és osztrák személyiség gondolkodásáról, látásáról és elmélkedéséről, amit kimondtak és amit nem; ford. Wirth-Veres Gábor; ABG Könyvek, Tárnok, 2016 (Antropozófiai zsebkönyvek sorozat)
• A bódhiszattvák szférája; ford. Tamás Csaba; Hermit, Onga, 2016
• A reinkarnációról. Az újjászületés tana; ford. Lakatos Györgyi; Hermit, Onga, 2016
• Antropozófiai léleknaptár; ford. Korcsog Balázs; Trinitum, Bp., 2017
• A szellemtudomány válaszai a lét nagy kérdéseire. Tizenöt, Berlinben tartott előadás 1910. október 20. és 1911. március 16. között; ford. Drahos Sándor; Regulus Art, Bp., 2017
• Krisztus és a szellemi világ. A Szent Grál keresése. Hat előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1913. december 18. és 1914. január 2. között Lipcsében tartott; ford. Kellner Ágnes; Genius, Bp., 2017
• Az emberiség fejlődése és Krisztus megismerése. ÖK 100. / Teozófia és rózsakeresztesek. Tizennégy, Kasselban 1907. június 16. és 29. között tartott előadás / János evangéliuma. Nyolc, Bázelban 1907. november 16. és 25. között tartott előadás; ford. Wirth-Veres Gábor; ABG Rent Kft., Bp., 2017
• Húsvét ünnepe mint az emberiség misztériumtörténetének egy fejezete; ford. Almási Katalin; ProNatura Manufaktúra Kft., Ispánk, 2017
• A társadalmi kérdés. Az 1919. február 3. és március 8. között Zürichben megtartott hat előadás. ÖK 328.; ford. Wirth-Veres Gábor; ABG Rent Kft., Bp., 2017
• Krisztus és az emberi lélek. Négy előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1914. július 12. és 16. között Norrköpingben tartott; ford. Kellner Ágnes; Genius, Bp., 2017
• Az antropozófia válaszai a világ és az élet kérdéseire. 1908. március 14. és 1909. november 21. között különböző városokban megtartott huszonegy előadás. ÖK 108.; ford. Wirth-Veres Gábor; ABG Rent Kft., Bp., 2017 (Antropozófiai zsebkönyvek sorozat)
• A külső világ spirituális háttere. A sötétség szellemeinek bukása. Tizennégy előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1917. szeptember 29. és október 28. között Dornachban tartott; ford. Drahos Sándor; Genius, Bp., 2017
• Evolúció a valóság szempontjából : az 1911. október 31. és december 5. között Berlinben megtartott öt előadás. ÖK 132.; ford. Wirth-Veres Gábor; ABG Rent Kft., Bp., 2018
• Az antropozófia összefoglalása huszonegy év távlatából. Egyben útmutatás a világ előtti képviseletéhez. Az 1924. január 19. és február 10. között Dornachban tartott kilenc előadás. ÖK 234.; ford. Wirth-Veres Gábor; ABG Rent Kft., Bp., 2018
• Individuális szellemi lények és működésük az emberi lélekben. Kilenc előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1917. november 6. és 25. között tartott St. Gallenben, Zürichben és Dornachban; ford. Drahos Sándor; Genius, Bp., 2018
• Az érzékfeletti ember antropozófiai megvilágításban. Öt előadásból álló sorozat, Hága, 1923. november 13-18., valamint két nyilvános előadás, Hága, 1923. november 15-16. ÖK 231.; ford. Wirth-Veres Gábor; ABG Rent Kft., Bp., 2018
• A nevelés művészete. Metodika – didaktika. 14 előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1919. augusztus 21. és szeptember 5. között Stuttgartban tartott a Szabad Waldorf Iskola alapításának alkalmából; ford. Tarnai Balázs; Genius, Bp., 2018
• János-evangélium, Hamburg. Tizenkét előadás, melyeket Rudolf Steiner 1908. május 18. és 31. között tartott Hamburgban; ford. Szilágyi Jenőné; 2. kiad; Genius, Bp., 2018
• Valóság és tudomány; Genius, Bp., 2018
• Faust, a küzdő ember. Szellemtudományos magyarázatok Goethe Faustjához. Tizennégy előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1911. december 17-én Berlinben, 1915. április 4-től 1916. szeptember 11-ig Dornachban, valamint egy nyilvános előadás, amit 1910. január 23-án Strassburgban tartott; ford. Lajer Anna Mária; Genius, Bp., 2018.
• Beszédek az orosz hallgatósághoz; ford. Lajer Anna Mária; Agapeanum, Bp., 2019
• A karma megnyilvánulásai. Tizenegy előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1910. május 16. és 28. között tartott Hamburgban; Genius, Bp., 2019
• Néppedagógiai előadások I-III.; ford., jegyz. Wöss Katalin; Farm-alapú Nevelésért Egyesület, Bp., 2019
• A karma megnyilvánulásai. Tizenegy, Hamburgban tartott előadás 1910. május 16. és 28. között; ford. Hendi Ilma, átdolg. Cseri Krisztina; Regulus Art, Bp., 2019
• Az ember belső lénye és élete a halál és az újabb születés között. Nyolc, Bécsben tartott előadás 1914. április 6. és 14. között; Regulus Art, Bp., 2019
• Az ember kozmikus erői; Hermit, Onga, 2019
• Történelmi szükségszerűség és szabadság – a halottak világából eredő sorshatások. A sötétség szellemeinek bukása III. Nyolc előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1917. december 2. és 22. között tartott Dornachban; ford. Drahos Sándor; Genius, Bp., 2019

2020–

• Ahrimán nyugati inkarnációja. Előadások 1919-ből, valamint az 1921. május 13-i előadás a Hold visszatéréséről; szöveggond. Frisch Mihály, Gergár Mária, Oravecz Péter; Ita Wegman Alapítvány, Bp., 2020
• Járványok – spirituális perspektívák; összeáll. Taja Gut, Strassenreiter József / A Magyar Antropozófiai Társaság hírlevelének különszámai a Társaság tagjainak 2020. március 15. és április 26. között; Genius, Bp., 2020
• Szellemtudományos impulzus a fizika fejlődéséhez. Első természettudományos kurzus. Fény, szín, hang, tömeg, elektromosság, mágnesesség. Tíz előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1919. december 23. és 1920. január 3. között tartott Stuttgartban; Genius, Bp., 2020
• Misztériumi igazságok és karácsonyi impulzusok. Régi misztériumok és azok jelentősége. A sötétség szellemeinek bukása IV. Tizenhat előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1917. december 23. és 1918. január 17. között tartott Bázelben és Dornachban; ford. Drahos Sándor; Genius, Bp., 2020
• Gazdaság és szociális hármas tagozódás a Waldorf-iskola tantervében. Paradoxien írássorozatok; ford. Strassenreiter József; Európai Közép Alapítvány, Bp., 2021 (Európai Közép könyvek)
• Az ember mint testi-lelki lény a világhoz való viszonyában. Emberré válás, világlélek és világszellem I. Tizenhárom előadás, amelyeket Rudolf Steiner 1921. június 16. és július 17. között tartott Stuttgartban, Bernben és Dornachban; ford. Drahos Sándor; Genius, Bp., 2021
• Szellemtudományos szempontok a gyógyításhoz orvosok és orvostanhallgatók számára. Második előadássorozat. Kilenc, Dornachban tartott előadás 1921. április 11. és 18. között; ford. Göröntsér Márton, átdolg. Cseri Krisztina; Regulus Art, Bp., 2021
• Mi a pénz? Paradoxien írássorozatok; bev. Sylvain Coiplet, ford. Nagy Tibor; Európai Közép Alapítvány, Bp., 2022 (Európai Közép könyvek)
• Az ima lényege; Hermit, Onga, 2022
• Az antropozófia gyümölcsei; ford. Tamás Csaba; Hermit, Onga, 2023
• A lélek határélményei. Rémület, szégyen, kétkedés és rémült zavarodottság; ford. Szaniszló Emese; Genius, Bp., 2023
• Húsvét ünnepe mint az emberiség misztériumtörténetének egy fejezete. Négy előadás, Dornach, 1924. április 19-22.; ford. Almási Katalin; 3. jav. kiad.; ProNatura Manufaktúra Kft., Szigethalom, 2023
• Misztériumalakzatok. Tizennégy előadás. Dornach, 1923. november 23.–december 23.; ford. Almási Katalin; ProNatura Manufaktúra Kft., Szigethalom, 2024
• Az én; ford. Tamás Csaba; Hermit, Onga, 2024
• Földi halál és világi élet. A szellemi valóság lényege; ford. Bényei Mária; Hermit, Onga, 2024

Munkás-előadások (2002–2010)

Új Mani-fest, Bp., 2002–2010; 1-8.

• 1. Az emberi test szellemtudományos megközelítésben / A legkorábbi Földkorszakok. 10 előadás. Dornach, 1922. augusztus 2–szeptember 30.; ford. Szabó Attila; 2002
• 2. Egészségről és betegségről / Az érzékelés tanának szellemtudományos alapjai. 18 előadás, Dornach, 1922. október 19–1923. február 10.; ford. Malomsoky Ildikó; 2004
• 3. Az ember és a Föld élete / A fizikai test, az étertest, az asztráltest és az Én. 14 előadás, Dornach, 1923. február 17–május 9.; ford. Szabó Attila; 2005
• 4. Ritmusok a kozmoszban és az emberben / Hogyan jutunk el a szellemi világ látásához? 16 előadás. Dornach, 1923. május 30–szeptember 22.; ford. Drahos Sándor; 2006
• 5. Ember és világ. A szellem működése a természetben / A méhek lényéről. 15 előadás. Dornach, 1923. novenber 8–december 22.; ford. Malomsoky Ildikó; 2007
• 6. A természet és az ember szellemtudományos nézőpontból. 10 előadás. Dornbach, 1924. január 8–február 27.; ford. Malomsoky Ildikó; 2008
• 7. Az emberiség történelme és a kulturnépek világnézetei. 17 előadás. Dornach, 1924. március 1–június 25.; ford., jegyz. Drahos Sándor; 2010
• A világ és az ember teremtése / A földi élet és a csillagok hatása. 14 előadás, Dornach, 1924. június 30–1924. szeptember 24.; ford. Dömötör Krisztina; 2010

A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata (2004–2010)

Genius, Bp., 2004–2010; 1-6.

• 1. Tizenkét előadás, Dornach, 1924. február 16–március 23.; ford. Károlyi Nóra, Kellner Ágnes; 2004
• 2. Tizenhét előadás. Dornach, 1924. április 6–június 29.; ford. Kellner Ágnes, átdolg. Szabó Attila; 2004
• 3. Tizenegy előadás. Dornach, 1924. július 1–augusztus 8.; ford. Szilágyi Jenőné; 2006
• 4. Tizenegy előadás 1924. szeptember 5. és 28. között; ford. Kellner Ágnes; 2007
• 5. Tizenhat előadás Prágában, Párizsban és Breslauban 1924. március 29-től június 15-ig; ford. Kellner Ágnes; 2008
• 6. Tizenöt előadás. Elhangzott Arnheimben, Torquayban, Londonban, Bernben, Zürichben és Stuttgartban 1924. január 25. és augusztus 27. között; ford. Kellner Ágnes, átdolg. Szabó Attila; 2010

Kortörténeti szemlélődések (2014–2015)

ford. Wirth-Veres Gábor; ABG Könyvek, Bp., 2014–2015; 1-6.

• 1. A tárgyilagos ítéletalkotáshoz vezető út. 1. rész; 2014
• 2. A tárgyilagos ítéletalkotáshoz vezető út. 2. rész; 2014
• 3. A valótlanság karmája. 1. rész; 2014
• 4. A valótlanság karmája. 2. rész; 2015
• 5. Az okkult impulzusok valóságossága. 1. rész; 2015
• 6. Az okkult impulzusok valóságossága. 2.; 2015

Ajánlott olvasmányok

• Rudolf Steiner: Memorandum Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Rudolf Steiner: Magyarázat a Memorandumhoz Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Vekerdy Tamás ebben a könyvben emlékezik meg a Török Sándor köré csoportosuló szellemi körről és Rudolf Steiner magyarországi hatásáról: Vekerdy. Beszélgetőtárs Jámbor Judit (Scolar Kiadó, 2003, ISBN 963-9193-64-X)

További információk

• Rudolf Steiner magyar nyelven megjelent művei; szerk. Földesné Boskovitz Mária; s.n., s.l., 2016
• Magyar Antropozófiai Társaság
• Rudolf Steiner önéletrajza magyarul
• Rudolf Steiner könyvei magyarul
• Goetheanum (német)
• Rudolf Steiner online archív (német, angol)
• (német)
• Anthros.net – directory of anthroposophy (német) Archiválva 2020. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Rudolf Steiner Handbuch/Handbook PDF (német, angol)
• Emlékeim Rudolf Steinerről; ford. Wirth-Veres Gábor; Arkánum Szellemi Iskola, Ispánk, 2011 (Arkánum Szellemi Iskola könyvtára sorozat)
• Friedrich Rittelmeyer: Sorsdöntő találkozásom Rudolf Steinerrel; ford. Wirth-Veres Gábor; Genius, Budapest, 2011
• Thomas Meyer: Rudolf Steiner "legsajátabb küldetése". A szellemtudomány karma-kutatásának eredete és aktualitása; ford. Kádas Katalin; Ita Wegman Alapítvány, Budapest, 2011
• A szív megerősítése. Egy misztériumiskolázás a jelenből. Rudolf Steiner és Ita Wegman együttműködése. Ki volt Ita Wegman? IV. kötet; ford. Almási Katalin; ProNatura Manufaktúra Kft., Budapest, 2015
• "Hídépítők legyenek az emberek". Rudolf Steiner és Helmuth von Moltke az új Európáért. Astrid von Bethusy-Huc, Jürgen von Grone, Thomas Meyer és W. J. Stein írásai, valamint Rudolf Steiner első alkalommal megjelent szövege; szerk. Thomas Meyer, ford. Wirth-Veres Gábor; ABG Könyvek–ABG Rent Kft., Budapest, 2017
• Charles Kovacs: Michael küldetése. Kommentárok Rudolf Steiner 1924 őszén írt Michael-leveleihez; ford. Szász Andrea; Genius, Budapest, 2020
• Wolfgang Zumdick: Rudolf Steiner Bécsben. Működésének helyszínei; ford. Wirth-Veres Gábor; ABG Könyvek, Budapest, 2020
• Alfred Meebold: Bevezetés dr. Rudolf Steiner antropozófiájába; szerk. F. Boskovitz Mária; Mandala Könyvek, Budapest, 2021
• Heinz Herbert Schöffler: Rudolf Steiner ezredvégi jövendölései; ford. Nép László, Lajer Anna Mária, ford. jav. Seress Attila, Vásárhelyi Lajos; Agapeanum, Budapest, 2021