Mödling

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mödling
Mödlingi sétálóutca
Mödlingi sétálóutca
Mödling címere
Mödling címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Rang Önálló tartományi város
Járás Mödlingi járás
Polgármester Hans Stefan Hintner
Irányítószám 2340
Körzethívószám 02236
Forgalmi rendszám MD
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség20 555 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság246 m
Legmagasabb pont246 m
Terület9,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mödling (Ausztria)
Mödling
Mödling
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 05′ 08″, k. h. 16° 16′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 08″, k. h. 16° 16′ 59″
Mödling weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mödling témájú médiaállományokat.

Mödling város Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban. A róla elnevezett járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Északkelet-Ausztriában, a Bécsi-medence északnyugati részén, a Bécsi-erdő (Wienerwald) mellett, Bécstől 16 km-re délre található település. Mödling Maria Enzersdorf, Wiener Neudorf, Guntramsdorf, Gaaden és Hinterbrühl településekkel határos. Bécstől 16 km-re délre található.

Története[szerkesztés]

Az első emberi életre utaló nyomok a település területén a korai vaskorból származnak és a hallstatti kultúrához tartoznak. A város területén folytatott régészeti ásatások során római kori leletek is előkerültek, sőt a belvároshoz közel egy közel 500 sírból álló avar temetőt is feltártak.

Mödlinget először 903-ban említik az oklevelek, ezt a települést azonban 907-ben a kalandozó magyarok elpusztították. A települést valószínűleg a 10. század második felében alapították újra Bajorországból érkező telepesek. A későbbiekben a Babenberg-ház birtoka lett, akik a 11. században várat építettek itt. 1529-ben a Bécs fele masírozó oszmán hadsereg elpusztította a települést a várral együtt. 1679-ben súlyos pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot, néhány év múlva, 1683-ban pedig ismét az oszmán hadsereg dúlta fel és mészárolta le a lakosság nagy részét. 1713-ban újabb pestisjárvány sújtotta Mödlinget, ennek azonban ezúttal csak 22 lakos esett áldozatul, köszönhetően a higiéniai körülmények fejlődésének.

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején a városban működött a Császári és Királyi Katonai Műszaki Akadémia, melynek több híres magyar katonatiszt is a növendéke volt, úgy mint Keresztes-Fischer Lajos, Bartha Károly egykori honvédelmi miniszter, Feketehalmy-Czeydner Ferenc vezérezredes, Hollósy-Kuthy László altábornagy és Ruszkiczay-Rüdiger Imre vezérezredes.

1938-ban, az Anschlusst követően, a települést beolvasztották Bécs városába, melynek egyik kerülete lett. Ez az állapot 1945-öt követően is fennmaradt, csak 1954-ben kapta vissza függetlenségét.

Gazdaság[szerkesztés]

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Mödling Alsó-Ausztria egyik fontos gazdasági központjának számított. 1873-ban itt jött létre a Mödlingi Mozdonygyár (Mödlinger Lokomotivfabrik), mely az ország legjelentősebb mozdonygyára volt. A 20. század második felében a város azonban elvesztette gazdasági szerepét, a nagy cégek Bécsújhelyre költöztek, Mödlingben csak a kis- és közepes-vállalatok maradtak.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A város melletti Bécsi-erdő kedvelt kirándulóhely.
  • Mödling és Maria Erzersdorf között található a Liechtenstein-vár, melyet a 12. században építettek.
  • A város feletti magaslaton állnak a 11. században épített mödlingi vár romjai.
  • Mödling óvárosa
  • A város mellett található az Eichkogel természetvédelmi terület, mely egyedi flórával rendelkezik.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt töltötte életének egy részét Ludwig van Beethoven zeneszerző
  • Itt töltötte életének egy részét Rudolf Steiner (1861-1925), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár.
  • Itt töltötte életének egy részét Anton Webern (1883-1945) osztrák zeneszerző és karmester.
  • Itt töltötte életének egy részét Ilona román királyi hercegnő (1909-1991) román királyi hercegnő, házassága révén címzetes osztrák főhercegné, magyar és cseh királyi hercegné és toszkánai hercegné, „Alexandra nővér” néven apáca.
  • Itt hunyt el 1910-ben Emmer Kornél jogi doktor, kúriai bíró.
  • Itt hunyt el 1919-ben Hugo Ströhl osztrák képzőművész, illusztrátor, heraldikus.
  • Itt hunyt el 1922-ben Karl Ludwig Ferdinand Kerstan osztrák festő, író.
  • Itt hunyt el 1941-ben Josef Allram osztrák író, költő.
  • Itt hunyt el 1995-ben Albert Drach költő
  • Itt született 1825-ben Forgách Károly vadgazda és vadászati szakíró, főrendiházi tag
  • Itt született 1833-ban Henneberg Károly magyar származású császári és királyi altábornagy, a honvéd lovasság főfelügyelője, parancsnoka.
  • Itt született 1938-ban Adolf Mathias osztrák nemzetközi labdarúgó-játékvezető.
  • Itt született 1959-ben Michael Spindelegger osztrák néppárti politikus, Ausztria külügyminisztere, majd pénzügyminisztere volt.
  • Itt született 1964-ben Manfred Zsak válogatott osztrák labdarúgó, középpályás, edző.
  • Itt született 1965-ben Paul Harather filmrendező.
  • Itt született 1966-ban Ernst Aigner osztrák labdarúgó.
  • Itt született 1975-ben Martin Bauer motorversenyző.
  • Itt született 1992-ben Lisa Makas osztrák női válogatott labdarúgó.
  • Itt tanult Karl von Simbschen (1794-1870) báró, császári és királyi altábornagy.
  • Itt tanult Bartha Károly (1884-1964) magyar katona, honvédelmi miniszter.
  • Itt tanult Keresztes-Fischer Lajos Mihály Ferenc (1884-1948) magyar katona.
  • Itt tanult Schindler Szilárd (1887-1943) vezérezredes, magyar katonatiszt, katonai attasé.
  • Itt tanult Ruszkiczay-Rüdiger Imre (1889-1957) magyar vezérezredes, honvédelmi miniszterhelyettes a második világháború idején.
  • Itt tanult Maier József (1889-1958) az Osztrák–Magyar Monarchia 7 légi győzelmet elérő ászpilótája volt az első világháborúban.
  • Itt tanult Godwin Brumowski (1889-1936) az osztrák-magyar légierő legsikeresebb vadászpilótája az első világháborúban.
  • Itt tanult Feketehalmy-Czeydner Ferenc (1890-1946) magyar katonatiszt, vezérezredes, az újvidéki vérengzés szervezője, majd önkéntes az SS-ben SS-Obergruppenführer rendfokozatban és a Szálasi-kormány alatt a honvédelmi miniszterhelyettes.
  • Itt tanult Ujszászy István (1894-1948?) vezérőrnagy.
  • Itt tanult Hollósy-Kuthy László (1896-1979) magyar katonatiszt az első és a második világháború idején.
  • Itt tanult Gaál Jenő (1929-2020) verbita szerzetes, misszionárius, a Cursillo mozgalom magyarországi meghonosítója.
  • Itt tanult Zsoldos Imre (1931-2009) verbita szerzetes, egyetemi tanár, misszionárius, nyelvész, költő, műfordító.
  • Itt tanított Ambrus Callistus (1783-1845) ferences rendi szerzetes.
  • Itt tanított Német László (1956) verbita szerzetes, a Nagybecskereki egyházmegye katolikus püspöke.
  • Itt dolgozott Gerevich Pál (1948) magyar vívó, vívóedző, kétszeres olimpiai bronzérmes, négyszeres világbajnok, 1977-ben egyéni világbajnok, többszörös magyar bajnok.

Jegyzetek[szerkesztés]