Mödling

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mödling
Mödlingi sétálóutca
Mödlingi sétálóutca
Mödling címere
Mödling címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Rang Önálló tartományi város
Járás Mödlingi járás
Polgármester Hans Stefan Hintner
Irányítószám 2340
Körzethívószám 02236
Forgalmi rendszám MD
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 20 739 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 246 m
Legmagasabb pont 246 m
Terület 9,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mödling (Ausztria)
Mödling
Mödling
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 05′ 08″, k. h. 16° 16′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 08″, k. h. 16° 16′ 59″
Mödling weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mödling témájú médiaállományokat.

Mödling város Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban. A róla elnevezett kerület székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Északkelet-Ausztriában, a Bécsi-medence északnyugati részén, a Bécsi-erdő (Wienerwald) mellett található település. Keletről Bécsújhely, északról Maria Enzersdorf (mellyel össze van nőve), délről Gumpoldskirchen, nyugatról Vorderbühl határolja. Bécstől 16 km-re délre található.

Története[szerkesztés]

Az első emberi életre utaló nyomok a település területén a korai vaskorból származnak és a hallstatti kultúrához tartoznak. A város területén folytatott régészeti ásatások során római-kori leletek is előkerültek, sőt a belvároshoz közel egy közel 500 sírból álló avar temetőt is feltártak.

Mödlinget először 903-ban említik az oklevelek, ezt a települést azonban 907-ben a kalandozó magyarok elpusztították. A települést valószínűleg a 10. század második felében alapították újra Bajorországból érkező telepesek. A későbbiekben a Babenberg-ház birtoka lett, akik a 11. században várat építettek itt. 1529-ben a Bécs fele masírozó oszmán hadsereg elpusztította a települést a várral együtt. 1679-ben súlyos pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot, néhány év múlva, 1683-ban pedig ismét az oszmán hadsereg dúlta fel és mészárolta le a lakosság nagy részét. 1713-ban újabb pestisjárvány sújtotta Mödlinget, ennek azonban ezúttal csak 22 lakos esett áldozatul, köszönhetően a higiéniai körülmények fejlődésének.

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején a városban működött a Császári és Királyi Katonai Műszaki Akadémia, melynek több híres magyar katonatiszt is a növendéke volt, úgy mint Keresztes-Fischer Lajos, Bartha Károly egykori honvédelmi miniszter, Feketehalmy-Czeydner Ferenc vezérezredes, Hollósy-Kuthy László altábornagy és Ruszkiczay-Rüdiger Imre vezérezredes.

1938-ban, az Anschlusst követően, a települést beolvasztották Bécs városába, melynek egyik kerülete lett. Ez az állapot 1945-öt követően is fennmaradt, csak 1954-ben kapta vissza függetlenségét.

Gazdaság[szerkesztés]

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Mödling Alsó-Ausztria egyik fontos gazdasági központjának számított. 1873-ban itt jött létre a Mödlingi Mozdonygyár (Mödlinger Lokomotivfabrik), mely az ország legjelentősebb mozdonygyára volt. A 20. század második felében a város azonban elvesztette gazdasági szerepét, a nagy cégek Bécsújhelyre költöztek, Mödlingben csak a kis- és közepes-vállalatok maradtak.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A város melletti Bécsi-erdő kedvelt kirándulóhely.
  • Mödling és Maria Erzersdorf között található a Liechtenstein-vár, melyet a 12. században építettek.
  • A város feletti magaslaton állnak a 11. században épített mödlingi vár romjai.
  • Mödling óvárosa
  • A város mellett található az Eichkogel természetvédelmi terület, mely egyedi flórával rendelkezik.

Híres emberek[szerkesztés]