Zimony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zimony (Земун, Zemun)
Belgrád látképe Zimonyból
Belgrád látképe Zimonyból
Zimony címere
Zimony címere
Zimony zászlaja
Zimony zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Körzet Belgrád fővárosi
Község Zimony városi
Alapítás éve 1073
Irányítószám 11080
Körzethívószám +381 (0)11
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 996 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 82 m
Terület 153,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zimony (Szerbia)
Zimony
Zimony
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 50′ 35″, k. h. 20° 24′ 04″Koordináták: é. sz. 44° 50′ 35″, k. h. 20° 24′ 04″
Zimony weboldala

Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) Belgrádhoz tartozó városrész és közigazgatási egység elnevezése Szerbiában. Korábban római kori település is volt a helyén és önálló városként a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belgrád központjától 5 km-re északnyugatra, a Duna jobb partján, a Szerémségben fekszik, közigazgatásilag a főváros része. Hozzá tartozik a Nagy Hadi-sziget is.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a délszláv zeml'ny (= földből való vár) szóból ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1073-ban Zemlen néven említik először. A római korban itt Taurunum nevű katonai település állott. A város felett állnak az egykori vár romjai. Középkori neve Zemlén. 1096-ban az átvonuló keresztesek foglalták el a várat, de Kálmán király leverte őket. 1152-ben rövid időre Mánuel bizánci serege foglalta el. 1164-ben III. István serege ostromolta, melynek során a várat védő IV. István 1165. április 11-én meghalt, ezért hívei átadták a várat III. Istvánnak. 1165-ben Mánuel bizánci serege foglalta el, de 1166-ban Dienes ispán visszafoglalta. 1167. június 18-án Mánuel bizánci császár serege a vár alatt verte meg Dienes ispán magyar seregét, de olyan nagy veszteségeket szenvedett, hogy kénytelen volt kivonulni az országból. 1180-ban III. Béla serege foglalta vissza.

1521. július 12-én elfoglalta a török. 1566. június 26-án ide járult János Zsigmond a szultán elé kézcsókra.

1842. szeptember 6-án ide menekült Obrenovics Mihály a zendülők elöl. 1910-ben 17 131 lakosából 6559 német, 5653 szerb, 2200 horvát, 1999 magyar volt. Várának udvarán állt az ezredévi emlékmű, hármas toronyszerű építményen kiterjesztett szárnyú hatalmas turulmadárral. Az emlékművet 1918-ban a bevonuló szerbek döntötték le. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népességnövekedés üteme

Lakossága a második világháború után rohamosan növekedni kezdett és etnikai összetétele teljesen megváltozott. A 2011-es népszámlálási adatok alapján lakóinak száma 168.170 fő. A település elvesztette korábbi meghatározó német, horvát és magyar népességét, Belgrád részeként döntően szerbek lakják jelentős roma kisebbség betelepülése mellett.

A népesség megoszlása nemzeti hovatartozás szerint:

de él e városrészben még 205 magyar, 170 szlovák, 156 szlovén és 98 német is.

A szerb főváros többi kerületeihez képest Zimonyban feltűnően magas azok száma, akik nem kívántak nyilatkozni nemzeti hovatartozásukról (4.821), akiket az „ismeretlen” (2.213) és az „egyéb” (1.544) nem specifikus kategóriába soroltak. Ez a jelenség főleg a többnemzetiségű területekre jellemző, ahol jelentős az asszimilálódott népesség száma, akiknek körében azonban még él a felmenők más nemzethez tartozásának tudata.

Zimony (sárga színnel) helyi közösségei (szerbül)

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zimony témájú médiaállományokat.